A látás értéke az ember életében, Csupa hasznos
Az élet Evangéliuma teljesen áthatja Jézus üzenetét. Az Egyház minden áldott nap szeretettel hallgatja és bátor hûséggel örömhírként hirdeti minden kor és minden kultúra emberének.
Amikor elkezdõdött az emberek megváltása, egy gyermek születését hirdetik mint nagyon örvendetes dolgot: "Íme, nagy örömöt hirdetek nektek, ami az egész népé lesz, mert ma megszületett nektek az Üdvözítõ, aki az Úr Krisztus, Dávid városában". Ennek a "nagy örömnek" a Megváltó születése az oka, de Krisztus születése napján föltárul minden ember születésének teljes értelme is; s úgy tûnik, ez a messiási öröm alapja és beteljesedése annak az örömnek, amit minden ember születése kivált.
Amikor Jézus megváltó küldetésének magvát megnevezte, így szólt: "Én azért jöttem, hogy életük legyen és bõségesen legyen". Az emberi világkép: általános jellemzők minden perce és eleme éppen a látás értéke az ember életében az "életben" nyeri el teljes jelentését.
Az emberi személy páratlan értéke 2. Az életnek az a teljessége, amelyre az ember hivatott, teljesen meghaladja földi létének határait, mert nem más, mint magának Istennek az életében való részesedés. Ennek a természetfölötti hivatásnak a nagyszerûsége föltárja az emberi élet nagyságát és értékét már ideigtartó szakaszában is. Az idõben zajló élet ugyanis az emberi lét egységes és egész folyamatának alapvetõ föltétele, kezdete és integrális része. Ezt a folyamatot váratlanul és érdemtelenül megvilágosítja az isteni élet ígérete, megújítja ennek az isteni életnek az ajándéka, mely beteljesedését az örökkévalóságban fogja elérni.
Ugyanakkor éppen ez a természetfölötti hivatás hangsúlyozza a férfi és a nõ földi életének viszonylagosságát. Ez az élet ugyanis nem a "végsõ", hanem az "utolsóelõtti"; mindazonáltal szent valóság, ami ránk bízatott, hogy felelõsen vigyázzunk rá és tegyük tökéletessé azáltal, hogy Istennek és a felebarátnak odaajándékozzuk magunkat a szeretetben.
Az Egyház tudja, hogy az élet Evangéliuma, amit az Úr bízott rámély és meggyõzõ visszhangot vált ki minden ember szívében, akár hívõ, akár hitetlen, mert az üzenet végtelenül fölülmúlja ugyan az emberi szív vágyait, mégis csodálatosan megfelel nekik. Ugyanis minden, az igazságra és jóságra õszintén nyitott ember -- minden bizonytalanság ellenére és nehézség közepette -- az értelem fényénél és a kegyelem titokzatos hatása alatt elérkezhet oda, hogy elfogadja a szívébe írt természetes erkölcsi törvényt,6 mely szerint az emberi élet értéke kezdetétõl a végéig szent, s elismerve minden emberilény elemi jogait ezen alapvetõ értékekhez, tiszteletben tartsa azokat.
E jog elismerésén alapszik minden emberi életközösség és maga a társadalom is. E jogot különlegesen is védenie és támogatnia kell azoknak, akik hisznek Krisztusban, emlékezvén a II. Vatikáni Zsinat által megfogalmazott csodálatos igazságra: "Isten Fia ugyanis megtestesülésével bizonyos módon minden emberrel eggyé lett". Mert a megtestesülésben az ember számára nemcsak Isten végtelen szeretete mutatkozik meg, aki "úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda", hanem minden egyes ember páratlan értéke is.
A Megváltás misztériumát gondosan vizsgálva az Egyház mindig újuló ámulattal látja ezt az értéket és hallja a hívást, hogy minden történelmi kor emberének hirdesse ezt az "evangéliumot", mely mindig a legyõzhetetlen remény a látás értéke az ember életében az igazi öröm forrása.
Isten emberszeretetének Evangéliuma, a személy méltóságának Evangéliuma és magának az életnek az Evangéliuma egy és oszthatatlan Evangéliumot alkot. Ezért maga az ember, az élõ ember jelenti az Egyház elsõ és legfontosabb útját. Az emberi életet fenyegetõ új veszedelmek 3. Isten megtestesült Igéjének misztériuma minden embert az Egyház anyai gondjaira bíz. Ezért minden veszedelem, ami az ember életét és méltóságát fenyegeti, visszhangot kelt az Egyház szívében, Isten Fia megváltó megtestesülésébe vetett hitét lényegében érinti és még inkább arra készteti, hogy hirdesse az élet Evangéliumát az egész világon és minden teremtménynek.
Ma különösen is sürget ennek az Evangéliumnak a hirdetése, mert sokasodnak és súlyosbodnak az egyes személyek és népek életét -- fõleg, amikor az még gyenge és védtelen -- fenyegetõ veszedelmek. A nyomor, az éhség, a fertõzõ betegségek, az erõszak és a háborúk régrõl ismert fájdalmas csapásaihoz újak és még félelmetesebbek társulnak. Már a II. Vatikáni Zsinat drámai aktualitással súlyosan elmarasztalt sok, az emberi élet ellen irányuló bûnt és merényletet.
Ez a nyugtalanító panoráma sajnos nem hogy szûkül, hanem egyre inkább tágul: a tudomány és technika fejlõdésével nyíló távlatok az emberi méltóság elleni támadások új formáit hozzák, s közben -- súlyos aggodalmakat keltve -- körvonalazódik és erõsödik egy új civilizáció, mely az élet elleni bûnök eddig ismeretlen és, ha egyáltalán lehetséges, a korábbinál gonoszabb arcát mutatja: a személyes szabadság jogán a közvéleményszéles rétegei igazoltnak látnak bizonyos élet elleni bûnöket, s ilyen föltételezés alapján nemcsak büntetlenséget, hanem egyenesen jóváhagyást követelnek az állam részérõl ahhoz, hogy teljesen szabadon, sõt az egészségügyi rendszer ingyenes beavatkozásával hajthassák végre azokat.
Mindez mély változásokat okoz a világban az élet és az emberek közti kapcsolatok szemléletében. Az a tény, hogy sok ország törvényhozása -- annak ellenére, hogy ezzel eltávolodtak a saját Alkotmányaik alapelveitõl -- elfogadta az élet elleni cselekmények büntetlenségét, vagy egyenesen törvényesítette ezeket, egyszerre aggasztó jele és nem mellékes oka a súlyos erkölcsi romlásnak: olyan döntések, amelyeket korábban az erkölcsi közvélemény egyöntetûen vétkesnek tekintett és elítélt, lassan társadalmilag elfogadottá válnak.
Maga az orvostudomány, mely hivatása szerint az emberi élet védelmére és gyógyítására van rendelve, a látás értéke az ember életében szakágaiban egyre gyakrabban követ el személy elleni cselekményeket, így eltorzítja a maga arcát, ellentmond önmagának, és lealacsonyítja azok méltóságát, akik végrehajtják.
Egy ilyen kulturális és törvénykezési összefüggésben a súlyos népesedési, társadalmi és családi problémák is, melyek a Föld oly sok népére nehezednek és nagyon felelõs és tevékeny figyelmet igényelnének mind nemzeti, mind nemzetközi téren, ki vannak téve hazug és illuzórikus megoldási kísérleteknek, melyek ellentétesek akár az egyes személyek, akár a látás értéke az ember életében nemezetek igazságával és javával.
A végeredmény pedig drámai: ha nagyon súlyos és nyugtalanító a jelenség, hogy megölnek annyi születendõ vagy haldokló életet, nem kevésbé súlyos és nyugtalanító az a tény, hogy maga a lelkiismeret a jelen körülmények között eltompulva csak nagyon nehezen találja meg a különbséget a jó és rossz között az emberi élet értékét alapjában érintõ dolgokban. Közösségben a világ összes Püspökével 5.
A Rómában A probléma és az emberiség egész családjának, s fõként a keresztény közösségnek szóló kihívás széleskörû és elmélyült megtárgyalása után a Bíborosok egyhangúan arra kértek, hogy Péter Utódjának teintélyével újra erõsítsem meg az emberi élet értékét és sérthetetlenségét, tekintettel a mai körülményekre és támadásokra.
E kérésnek gyakorlat a látás erősítésére Pünkösdjén levelet intéztem személy szerint minden Püspöktestvéremhez, hogy a püspöki kollegialitás szellemében segítsenek nekem a témába vágó dokumentum elkészítésében.
Mélyen hálás vagyok valamennyi Püspöknek, akik válaszoltak és értékes információkat, gondolatokat és javaslatokat adtak. Ezzel is tanúságot tettek arról, hogy egy szívvel-lélekkel és meggyõzõdéssel vesznek részt az Egyháznak az élet Evangéliumával kapcsolatos tanítói és lelkiszpátori küldetésében.
Ugyanebben a levélben, néhány nappal a Rerum a látás értéke az ember életében enciklika száz éves évfordulójának ünneplése után fölhívtam mindenki figyelmét a következõ egyedülálló analógiára: "Miként száz évvel ezelõtt a munkásosztály alapvetõ jogait nyomták el és az Egyház nagy bátorsággal védelmébe vette az elnyomottakat azzal, hogy hirdette a munkás ember személyi jogainak a látás értéke az ember életében voltát, úgy most, amikor egy másik látás mínusz 0 2 élethez való alapvetõ jogait nyomják el, az Egyház kötelességnek érzi, hogy ugyanolyan bátran szóljon azokért, akik palánták látóköre tudnak szólni önmaguk érdekében.
Az Egyház szava mindig evangéliumi kiáltása világ szegényei védelmében, mindazokért, akiket emberi jogaikban fenyegetnek, megvetnek és elnyomnak.
A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?
Ha az Egyház a múlt század végén nem hallgathatott a munkásokat ért igazságtalanságok láttán, még kevésbé hallgathat ma, amikor a múlt sajnos meg nem oldott szociális igasságtalanságaihoz a világ oly sok részén csatlakoztak még súlyosabb igazgságtalanságok és elnyomások, s ezeket ráadásul összekeverik az a látás értéke az ember életében, most alakuló világrend elemeivel.
Ez a látás értéke az ember életében világ összes országa püspökeinek együttmûködésével készült Enciklika pontosan és szilárdan újra meg akarja erõsíteni az emberi élet értékét és sérthetetlenségét, ugyanakkor Isten nevében szenvedélyes felhívás minden egyes emberhez: tiszteld, óvd, szeresd és szolgáld az életet, minden ember életét!
Csak ezen az úton fogsz igazságosságot, fejlõdést, igaz szabadságot, békét és boldogságot találni! Ezek a szavak jussanak el az Egyház minden fiához és leányához! Jussanak el minden jóakaratú emberhez, akik törõdnek minden férfi és nõ és az egész emberi társadalom javával és sorsával! A hitben mélységes közösségben minden testvérrel és nõvérrel, és õszinte barátságban mindenkivel újra át akarom elmélkedni és hirdetniakarom az élet Evangéliumát: az igazság ragyogását, mely megvilágosítja a lelkiismereteket; a csillogó fényességet, mely meggyógyítja az elhomályosult látást; az állhatatosság és bátorság kiapadhatatlan forrását, hogy szembe tudjunk szállni a mindig új kihívásokkal, melyekkel utunk közben találkozunk.
Miközben visszagondolok a Család Éve során szerzett gazdag tapasztalatokra, s kiegészítve azt a Levelet, amelyet "a föld befolyásolja-e a vodka a látást részén élõ minden konkrét családhoz" intéztem, újult bizalommal tekintek minden családi otthonra, és kívánom, hogy minden szinten szülessen újjá vagy erõsödjék meg az elkötelezettség a család támogatására, hogy ma is -- a sok nehézség és súlyos fenyegetések ellenére is -- mindig meg tudjon maradni Isten tervei szerint "az élet szentélyének".
Az Egyház -- mely az élet népe és az életet szolgáló nép -- minden tagjához fordulok a nagyon sürgetõ felhívással, hogy közösen adjuk ennek a mai világnak a remény új jeleit azon fáradozva, hogy növekedjék az igazságosság és a szolidaritás, és erõsödjék meg az emberiélet új kultúrája, az igazság és a szeretet hiteles civilizációjának építésére. Mindent azért teremtett, hogy legyen. Isten halhatatlanságra teremtette az embert; saját természetének képmásává tette.
De a halál belépett a világba az ördög irigysége folytán; és megtapasztalják mindazok, akik vele tartanak. A halál az ördög irigysége és az õsszülõk bûne következtében jött. Mégpedig erõszakosan jött a világba azáltal, hogy Káin megölte a testvérét, Ábelt: "Amikor kinn voltak a mezõn, Káin rátámadt a testvérére, Ábelre és megölte. Olvassuk csak újra együtt ezt a szentírási oldalt, mely végletes egyszerûsége és archaikus stílusa ellenére rendkívül gazdag tanítást tartalmaz.
Blog Egy érzékszerv mind felett A világot, a körülöttünk zajló történéseket, a minket érő hatásokat öt érzékszervünkkel fogjuk fel - a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a tapintás segítségével. De az érzékszervünk közül messze a szem, azaz a látás tekinthető a legfontosabbnak. Miért a szem a legfontosabb?
Történt pedig néhány nap múlva, hogy Káin áldozati adományt ajánlott föl az Úrnak a föld gyümölcsébõl. Ábel is fölajánlott nyájának elsõszülötteibõl és azok hájából. És az Úr letekintett Ábelre és ajándékára, Káinra pedig és az õ ajándékára nem tekintett le.
Káin nagyon megharagudott és elborult az arca. És mondta neki az Úr: "Miért haragszol és miért borult el az arcod? Nemde ha jól cselekszel, fölemeled az arcodat?
Ha pedig rosszul, a küszöbön leselkedik a bûn és vágyódik utánad, te pedig uralkodj rajta. És szólt az Úr Káinhoz: "Hol van Ábel, a testvéred? Talán õre vagyok én a testvéremnek? Testvéred vérének szava fölkiált hozzám a földbõl.
- Frissítve:
- Szabó Emese
- Szemcseppek a látás romlásával
- Единственным звуком, достигавшим его ушей, был едва уловимый гул, шедший снизу.
- Az ételek rossz hatással vannak a látásra
- Weber-Fechner törvény és látásélesség
Most tehát átkozott leszel távol a földtõl, amely megnyitotta száját és befogadta testvéred vérét a kezedbõl! Ha megmûveled, nem termi neked többé gyümölcsét; hontalan és bujdosó leszel a föld színén. Íme, kivetsz engem ma a földrõl és el fogok rejtõzni arcod elõl, hontalan és bujdosó leszek a föld színén; bárki tehát, aki rám talál meg fog ölni engem. És kiment Káin az Úr arca elõl és Nod földjén lakott, Édentõl keletre. Káin "nagyon megharagudott" és "elborult az arca", mert "az Úr letekintett Ábelre és ajándékára".
Egy érzékszerv mind felett
A bibliai szöveg nem árulja el, hogy Káin áldozatánál miért volt kedvesebb Ábel áldozata az Úrnak; azt azonban világosan elmondja, hogy áldozatának elvetése ellenére sem szakítja meg a dialógust Káinnal.
Emlékezteti és figyelmezteti õt szabadságára, hogy független a rossztól: az ember semmiképpen sincs predestinálva a rosszra. Mint Ádámot, õt is megkísérti a bûn gonosz hatalma, mely mint vadállat ott leselkedik az emberi szív kapujánál, hogy rávesse magát prédájára.
De Káin szabad a bûnnel szemben. Uralkodhat és uralkodnia is kell rajta: "vágyódik utánad, te pedig uralkodj rajta! Miként a Katolikus Egyház Katekizmusában olvassuk: "Annak elbeszélésében, hogyan ölte meg Káin Ábelt, a Szentírás rámutat, hogy az eredeti bûn következtében a harag és az irigység az emberi történelem kezdetétõl jelen van az emberben.
Az ember felebarátja ellensége lett. Mint az elsõ testvérgyilkosságban, minden gyilkosságban képzéssel vissza lehet állítani a látást azt a "lelki" rokonságot, mely az embereket egyetlen nagy családdá forrasztja, hiszen valamennyien ugyanannak az alapvetõ jónak, az egyenlõ személyi méltóságnak részesei.
Nem ritkán a "test és vér" rokonságát is megsértik, például amikor az élet fenyegetése a szülõk és a gyermek között történik az abortusz esetében, vagyamikor tágabb rokonságban helyeslik vagy elkövetik az eutanáziát.
A felebarát elleni minden erõszak gyökerében engednek a "gonosz" logikájának, azaz annak, aki "gyilkos myopia image retina fogva", miként Szent János figyelmeztet: "Mert az üzenet, amit kezdettõl fogva hallottatok ez: Szeressük egymást.
Nem mint Káin, aki a gonosztól való volt és megölte a testvérét. Így a testvérgyilkosság a történelem hajnalától kezdve szomorú bizonysága annak, hogy a rossz milyen megdöbbentõ gyorsasággal terjed: az ember Isten elleni lázadásához a földi paradicsomban azonnal kapcsolódott az ember halálos harca az ember ellen. A bûncselekmény után Isten beavatkozik, hogy megtorolja a gyilkosságot. Isten színe elõtt, aki kérdõre vonja az Ábellel történtek felõl, Káin ahelyett, hogy zavarba jönne és mentegetõzne, szemtelenül kitér a kérdés elõl: "Nem tudom.
Így történt és történik ez sokszor, amikor a legkülönbözõbb ideológiákkal igazolják és palástolják a személy elleni legkegyetlenebb vétkeket.
Önkéntelenül is eszünkbe jutnak a felelõsségmentesítés mai irányzatai, melyek föl akarnak menteni az egymásért való felelõsségtõl; ennek jelei többek között a társadalom gyengébb tagjai -- pl. De Isten nem hagyhatja büntetlenül a bûncselekményt: a meggyilkolt vére a földbõl, melyre kiomlott, követeli, hogy Isten igazságot szolgáltasson.
E szövegbõl merítette az Egyház az égbekiáltó bûn kifejezést azoknak a bûnöknek a megnevezésére, amelyek Istenhez kiáltanak megtorlásért, és az elsõk között közéjük tartozik a szándékos emberölés.
A zsidóknak, mint sok más ókori nép számára is a vér az élet székhelye, sõt "a vér az élet", s az élet, fõként az emberi élet egyedül Istené: ezért aki ember életére tör, bizonyos értelemben magára Istenre támad. Káint megátkozza Isten és maga a föld is, mely megtagadja tõle gyümölcsét.
Bûnhõdik: a pusztában és sivatagban kell laknia.
Papp Júlia, szemész A látásélesség az éles látás számszerűsített értéke. A vizsgálótáblán betűk, számok vagy jelek Snellen-villa, Landolt-gyűrű, Ammon-jel, rajzfigurák stb. A jel egésze adott távolságból 5 m, míg a részletei 1 m alatt láthatóak. A pontos felismeréshez a részletek látása is szükséges. Érdekes A páciens látásélességét viszonyítjuk egy átlagos, normál látásélességű egyén látásához.
Az erõszakos gyilkosság mélységesen átalakítja az ember életterét. A föld, mely elõbb "Éden kertje", a bõség, a nyugodt személyes és baráti kapcsolat helye volt Istennel, most "Nod földje", a "nyomorúság", a magány és az Istentõl való távollét helye lett. Káin "hontalan és bujdosó" lett a föld színén: bizonytalanság és vándorlás lett a sorsa.
Isten azonban, aki akkor is irgalmas, amikor büntet, "jelet tett Káinra, hogy meg ne ölje õt senki, aki találkozik vele" Gn 4, A jel tehát nem arra szolgál, hogy kiszolgáltassa az emberi bosszúnak, hanem hogy oltalmazza és megvédje azoktól, akik meg akarnák ölni, hogy megbosszulják Ábel halálát. Még a gyilkos sem veszíti el személyi méltóságát, s errõl maga Isten kezeskedik. S éppen ebben mutatkozik meg Isten irgalmas igazságosságának látszólag ellentmondásos misztériuma, miként Szent Ambrus írja: "Miután megtörtént a testvérgyilkosság, azaz a legnagyobb gaztett, abban a pillanatban, amikor belépett a bûn, érvénybe kellett lépnie az isteni irgalmasság törvényének, mert ha a bosszú azonnal lesújt a vétkesre, az emberek sem tanúsítottak volna a büntetésben türelmet vagy mérsékletet, hanem azonnal rárontottak volna a bûnösre.
Isten elûzi arca elõl Káint, elszakítva szüleitõl számkivetésbe küldi, hogy az emberi környezettõl távol, vadállatok között éljen. Mindazonáltal Isten nem akarta halállal büntetni a gyilkosságot, mert a gyilkos halálánál jobban akarta a bûnös bûnbánatát.
Az Úr azt mondta Káinnak: "Mit tettél? Az Úr kérdése: "Mit tettél? Bizonyos veszedelmek magából a természetbõl adódnak, de az emberek hanyagsága és vétkes gondatlansága, akik tudnának segíteni, de nem teszik, súlyosbítja azokat; más veszedelmek viszont az erõszak, a gyûlölet, az ellentétes érdekek gyümölcsei, melyek arra indítanak embereket, hogy gyilkossággal, háborúval, mészárlással, népirtással támadjanak emberekre.
Hogyan ne jutna eszünkbe az az erõszak, mely emberek, különösen gyermekek millióit kárhoztatja nyomorúságra, alultápláltságra és éhezésre csak azért, mert igazságtalan a javak elosztása a népek és társadalmi osztályok között? Vagy az az erõszak, mely együttjár a háborúkat megelõzõ botrányos fegyverkereskedelemmel, s mely annyi fegyveres összeütközés spirálját indítja el és vérrel szennyezi be a világot? Vagy a halálnak az a magvetése, amit az ökológiai egyensúly oktalan fölborítása, a kábítószerek bûnös terjesztése és a nemiség nemcsak erkölcsileg súlyosan kifogásolható, hanem az életet is kockáztató formáinak propagálása jelent?
Az életet fenyegetõ veszedelmek skálájáról lehetetlen teljes fölsorolást adni, oly sok nyílt és burkolt formában jelentkeznek napjainkban. De figyelmünk egész a látás értéke az ember életében összpontosul a támadások egy másik fajtájára, mely a születni és a meghalni készülõ életet érinti.
Ezek a támadások a múlthoz képest új vonásokat hordoznak, és egész különlegesen súlyos problémákat vetnek föl azáltal, hogy a köztudatból ki akarják irtani a dolog "bûncselekmény" jellegét, és paradox módon "jogot" akarnak formálni rá, egészen addig elmenvén, hogy az állam részérõl törvényes elismerést, s ennek következményeként az egészségügyi szervek részérõl ingyenes beavatkozást akarnak kivívni.
E támadások az emberi életet abban a nagyon kényes állapotában célozzák meg, amikor meg van fosztva a védekezés minden lehetõségétõl. Tovább súlyosbítja a dolgot, hogy nagyon sokszor mindez a családon belül és a család részérõl történik, mely természete szerint arra volna hivatott, hogy "az élet szentélye" legyen.
Hogyan tudott kialakulni ez a helyzet? Több tényezõt kell figyelembe vennünk. A dolgok legmélyén a kultúra mély válsága húzódik meg, mely kérdésessé teszi a tudás és az etika alapjait, s egyre nehezebbé teszi az ember, valamint kötelességeinek és jogainak világos megértését.
A látásélesség-vizsgálat
Ehhez kapcsolódnak a legkülönbözõbbmegélhetési és kapcsolattartási nehézségek, a látás értéke az ember életében csak súlyosbít egy olyan bonyolult társadalom, amelyben a személyek, a házaspárok és a családok gyakran teljesen egyedül maradnak nehézségeikkel.
Nem ritka az igen nagy szegénység, a félelem és a kétségbeesés helyzete, amikor az életben maradásért folytatott küzdelem, a szinte tûrhetetlen fájdalom, a fõleg nõk által elszenvedett erõszak, az élet megvédéséhez és továbbviteléhez olykor hõsies döntéseket követel.
Mindez legalább részben magyarázza, hogy miként alalkulhatott ki az élet értékének "megfogyatkozása", jóllehet a lelkiismeret azt változatlanul szent és érinthetetlen értéknek tekinti.
Bizonyítja ezt maga az a tény, hogy a születendõ és haldokló élet ellen elkövetett bizonyos bûnöket egészségügyi kifejezésekkel próbálnak elkendõzni, s ezzel elterelik a figyelmet arról, hogy valójában egy konkrét emberi személy élethez való joga áfonya látás recept kockán. Valójában, még ha a mai társadalmi problémák különbözõ és súlyos szempontjai magyarázzák is az erkölcsi bizonytalanság légkörét, s olykor gyengítik is az egyes cselekvõ személyek alanyi felelõsségét, nem kevésbé igaz, hogy egy hatalmasabb valósággal állunk szemben, melyet a szó szoros értelmében a bûn intézményének tekinthetünk, s melyet az jellemez, hogy egy antiszolidáris kultúrát akar ránk erõltetni, s gyakran úgy jelenik meg, mint a "halál kultúrája".
Tevékenyen terjesztik ezt a társadalmi hatékonyságot hirdetõ kulturális, gazdasági és politikai irányzatok. Ha a dolgot ilyen szempontból nézzük, bizonyos értelemben arról beszélhetünk, hogy az erõsek viselnek hadat a gyöngék ellen: azt az életet, amelyik több figyelmet, szeretetet és gondoskodást igényelne, haszontalannak vagy elviselhetetlen tehernek tartják, ezért mindenképpen szabadulni akarnak tõle. Aki betegsége, fogyatékossága vagy egyszerûen puszta jelentléte által kérdésessé teszi a szerencsésebbek jólétét és szokásait, azt ellenségnek tekintik, kivel szemben védekezni kell vagy el kell pusztítani.
- A látásélesség-vizsgálat
- Szemüveg szimulátor rövidlátás kezelése
- A látás fejlődése - Mit látnak a gyerekek?
- Egy érzékszerv mind felett I Optimum Szemészet
- Presbyopia életkori hyperopia
Így szabadul el egy bizonyos "életellenes összeesküvés". S ez nemcsak egyes személyekre irányul egyéni, családi vagy csoportos kapcsolataikban, hanem ezen túlmenõen népek és államok közötti világméretû kapcsolatokra is kiterjed.
Az abortusz terjesztése érdekében mérhetetlen nagy összegeket fektettek be és költenek ma is azért, hogy olyan készítményeket állítsanak elõ, melyek orvosi beavatkozás nélkül is megölik a magzatot az anyaméhben. Ezen a ponton, úgy tûnik, az egész tudományos kutatás szinte kizárólag arra irányul, hogy egyre egyszerûbb és hatékonyabb készítményeket találjanak az élet ellen, s ugyanakkor az abortuszt kivonják mindenféle társadalmi ellenõrzés és felelõsség alól.
Gyakran állítják, hogy a biztonságos és a látás értéke az ember életében számára hozzáférhetõ fogamzásgátlás az abortusz leghatásosabb ellenszere. Aztán a katolikus Egyházat vádolják azzal, hogy elõsegíti az abortuszt, mert megátalkodottan ragaszkodik a fogamzásgátlás erkölcsi tilalmához.
Ez az érvelés azonban, ha jól megnézzük, hamisnak bizonyul. Lehetséges ugyanis, hogy sokan folyamodnak a fogamzásgátló szerekhez azzal a szándékkal, hogy elkerüljék akésõbbi abortusz kísértését. De a "fogamzásellenes magatartás" rosszasága -- ami lényegesen különbözik az atyaság és anyaság felelõsgyakorlásától, a házasélet aktusa teljes igazságának tiszteletben tartásától -- épp fölerõsíti az abortusz kísértését, ha mégiscsak megtörténik egy nem kívánt élet fogantatása.
Az abortuszt támogató kultúra éppen ott bontakozott ki, ahol elvetik az Egyház fogamzásgátlást tiltó tanítását.
