A látásra vonatkozó nézetekről. Tartalomjegyzék
Peri optices Norimbergae, A látásra vonatkozó nézetekről Io. Petreium, Witelon szász-lengyel család gyermeke, sziléziai születésű, aki tanulmányait Párizsban és Paduában végezte. Nem tisztázott időpontban felkereste Róma közelében, Viterbóban Wilhelm Moerbecket, a neves fordítót és mély barátságot kötött vele. Moerbeck Aquinói Tamás részére fordította le az ókori mesterek munkáit.

Hatására kezdett el foglalkozni a látás kérdéseivel és írta meg összefoglaló munkáját az optikáról De perspectiva Peri optices. A munkát ben fejezte be és mesterének ajánlotta. A munka teljes címe a következő: Vitellionis Mathematici doctissimi peri optices id est de natura, ratione et proiestione radiorum visus luminum, colorum atque formarum, quam vulgo perspectivam vocant, libri X.
- Stanisław Szpilczyński: A látás kérdése Witelon (Vitellio) "Peri Optices" () című munkájában
- Összefoglalás Bár az ember számára az érzékelés könnyed cselekvésnek tűnik, igen nagy mennyiségű komplex számítást igényel.
A kézirat nyomtatásban először ben jelent meg Nürnbergben, Jan Petrek nyomdájában ss. Wituski: O życiu i dziele optycznym Vitelliona. Poznań ; W. Szikalski loc. Birkenmajer: Witelo najdawniejszy śląski uczony Vitello Thuringo-Polonus et son optique.
- A kísérletvezetők a tizennégy macskát születésüktől kezdve megfigyelték, míg végül arra a következtetésre jutottak, hogy az állatoknál egyidejűleg jelentkezett vizuálisan vezérelt viselkedés és a látóidegek által bezárt szög normál helyzetbe állása a két hónap megfigyelési idő alatt.
- Mi a látásélesség 0 1
- Video oktatóanyagok a szemvizsgálatról
- Negatív látású értékek
A könyvek fejezetek élén definíció áll, amelyet a továbbiak során kifejt és megmagyaráz. A szöveget geometriai ábrázolások kísérik.

Csodálatos a mű felépítése, rendszere, és e tekintetben a későbbi munkák példáját szolgáltatta. A III. A látás leírását Vitellio a szem keresztmetszeti rajzával illusztrálja. A szem — Vitellio szerint — gömbölyű, amelynek külső burka szaruhártyás rétegből cornea áll, és szorosan rátapad a szemfehérje feletti hártyákra consolidativa ; alatta a szemfehérje albuginea állománya található. A szemhártya külső oldalán lényeges a véredény-burok vineaaz előrésznél látható a pupilla.
24.7. Összefoglalás
A szemgolyó belső részében három lényeges képződmény van: a vizenyős-folyékony állomány humor albugineusközepén a tejszerű test humor glacialis és az üveges testek humor vitreus. A szemgolyó hátsó részébe csatlakozik egy széles nyílás és ezen keresztül vezetődik be a látóideg nervus optikusamely a szemüregben kettős — belső és külső — burokba ágyazódik.
Az első burok összekapcsolja a borító hártyával, a második a véredényekkel.
Az ideg a szemgolyó irányában tölcsér formát vesz fel; a belső tér mellett található a látó-csatorna, amely az agyhoz vezet. A szemben található jeges test az érzékelt fény közvetítő eszköze organum virtutis visus.
A világító piramis a látás alapja, a szemlélt kép közvetítője pyramis radialisez vetíti a képet a szemlencsére, és arról átvéve kerül az ideg közvetítésével az agyba.
A Brahmajāla Sutta kommentárjai III. - A múltra vonatkozó spekulációk
Ez a leírás a XVI. Elgondolkodik azon, hogy egyetlen tárgyat sem lehet teljes egészében látni, csak részleteiben, és azon: hogyan történhet a részletek összegezése vagy az egész kép felaprózása.

Vizsgálja a teljesség, a távolság, a mélység, a helyzet és a pihenés kérdéseit, valamint a mozgó tárgyak nézésének kérdését. E kérdéseknél főleg Euklidész ismereteit veszi alapul, helyenként már saját felismeréseit is közli.

Részletesen ismerteti a fény visszaverődésével kapcsolatos ismereteket; főleg a visszaverődés és a beesés szögét mérő eszközöket — sík, homorú és domború üvegeket — mutat be. Rendkívül érdekes az a leírása, amikor egyetlen síküveg segítségével történő, a párhuzamos sugarak egy gyújtópontba való összesítéséről szól, bár maga is állítja, hogy ez csak gyűjtőlencsékkel lehetséges.
Felfigyelt arra, hogy a ferdén bevetített sugár a különböző sűrűségű és az átlátszó közegben eltérő törésszöget kap, s hogy ez kapcsolatban áll a bevetítés szögével. Az ezzel kapcsolatos ismereteit csak Cartesius köze évvel későbbi felfedezései múlták felül.
Állati kancsalság
A könyv további részében Witelon a tárgyak helyzetével s az ezzel kapcsolatos látási kérdésekkel foglalkozott. Itt már munkájának számos asztronómiai vonatkozása is van. Witelon, szemben Alhazennel, több teret szentel a geometriának, a matematikai levezetéseknek, s munkáját valóban az optikai kutatások alapjának kell tekintenünk. Alapvető munkája mintául szolgált a XIII.

Bacon, J. Pisanus-Peckham, Dietrich Freiburgés nem véletlen, hogy pont az ő munkája ért meg több nyomdai kiadást.
Alapvető munkák hivatkoztak rá, pl. A könyvnyomtatás századában Witelon munkája három kiadást ért meg, Witelonis Perspectivae Liber Primus. Wrocław His mother was from Polish knightly house, father was a settler from Thuringia. He studied at the university in Padua around and then went to Viterbo.
He became friends with William of Moerbeke, the translator of Aristotle. In A látásra vonatkozó nézetekrőlWitelo refers to other works that he had written. Most of these have not survived, but De Natura Daemonum.