A röntgensugárzás olyan

A 60 éves röntgensugárzás novemberében múlt hatvan éve annak, hogy Wilhelm Conrad Röntgen, a würzburgi egyetem fizika professzora felfedezte a róla elnevezett sugárzást. Ebből az alkalomból világszerte megemlékeznek a nevezetes eseményről, amelyet következményei alapján joggal sorolhatunk a fizika történetének legjelentősebb felfedezései közé. Egy ilyen megemlékezés kíván lenni ez a cikk is, amelynek keretében áttekintjük a felfedezés körülményeit és A röntgensugárzás olyan visszhangját, megvizsgáljuk, milyen következményei voltak a röntgensugárzás felfedezésének a tudomány és a technika különböző területein, sorra vesszük a röntgensugárzással kapcsolatban jelenleg folyó fontosabb kutatásokat és azok várható eredményeit, végül néhány szóban megemlékezünk a röntgensugárzás hazai vonatkozásairól is.

Magának a felfedezésnek a körülményeiről mindössze annyit tudunk, hogy Feltehetően Lénárd híres katódsugár vizsgálatait akarta megismételni, mint olyan sokan mások abban a korban. Kísérleti berendezése nagyon egyszerű volt: egy áramforrás, egy Ruhmkorff-féle szikrainduktor, néhány Lénárd és Hittorf-Crookes rendszerű kisülési cső, báriumplatinocianiddal bevont fluoreszkáló ernyő és néhány fényképezőlemez 2. Utólag átgondolva a dolgot, nem egészen világos, miért próbálkozott Röntgen Hittorf-Crookes rendszerű csövekkel is, mikor a katódsugarak vizsgálatára a Lénárd-csövek sokkal alkalmasabbak.

Mindjárt látni fogjuk azonban, hogy éppen ez az érthetetlen momentum döntő szerepet játszott a felfedezésben.

Az említett este ugyanis Röntgen egyszer csak arra lett figyelmes, hogy az egyik Hittorf-Crookes-cső közelében - amelyet Lénárd előírásaitól eltérően nem vett körül fémlemezzel, hanem egyszerűen csak fekete papírral takart le - az asztalon fekvő fluoreszkáló ernyő világít.

Mivel a laboratóriumban a kísérletek alatt teljes sötétség volt, a fluoreszkálást csak valamilyen láthatatlan sugárzás kelthette. A kisülési csövet kikapcsolva a fluoreszkálás megszűnt, bekapcsoláskor ismét megjelent. Tehát a láthatatlan sugarak a csőből indultak ki. A csőben keletkező katódsugarak azonban nem okozhatták a fluoreszkálást, mert azok Lénárd vizsgálatai szerint nem tudnak áthatolni a cső üvegfalán.

Ha tehát Lénárd megfigyelései helytállóak, akkor fel kell tételezni, hogy a kisülési csőben a katódsugarak mellett még valamilyen másfajta, nagy áthatolóképességű sugárzás is keletkezik. Körülbelül ennyi történt nov. Beköltözött a laboratóriumba, benn evett, benn aludt, s még legközelebbi munkatársai sem sejtették, mivel foglalkozik. Nyolc heti megfeszített munka után vizsgálatainak eredményeit "Előzetes közlések egy új sugárzásról" címen rövid cikkben foglalta össze, s a cikket Mi van ebben a cikkben?

Meglepően sok. Röntgen világosan felismeri, hogy a báriumplatinocianid ernyő fluoreszkálását egy újfajta sugárzás okozza, amelyet jobb híján X-sugárzásnak nevez. A sugarak a kisülési cső üvegfalának arról a A röntgensugárzás olyan indulnak ki, ahová a katódsugarak beesnek. Ha a katódsugárnyalábot mágnessel eltéríti irányából, megváltozik az X-sugarak kiindulási helye is.

X-sugarak azonban nemcsak az üvegfalból indulhatnak ki, hanem az útjukba helyezett bármely más tárgyból, például a csőbe tett fémlemezből is. A katódsugarakat lefékező anyagból az X-sugarak egyenes vonalban terjednek szét a tér minden irányában.

Hogyan hasonlítható össze a röntgensugárzás a sugárzás más formáival?

Az útjukba helyezett anyagok egy része a sugárzás hatására fluoreszkál, a fényképezőlemez megfeketedik, a szemre azonban semmiféle hatással nincsenek. A látható fénynél tapasztalható törés, visszaverődés és elhajlás X-sugaraknál nem jelentkezik, csupán szóródás és elnyelés lép fel. A sugarak áthatolóképessége igen nagy, mégpedig annál könnyebben haladnak át egy anyagon, minél kisebb az anyag sűrűsége. A sugárzásnak ez a sajátsága a fotográfiai hatással kombinálva igen érdekes felvételek készítését teszi lehetővé.

A nagy áthatolóképesség mellett az új sugaraknak a katódsugarakkal szemben legfontosabb jellegzetességük, hogy mágneses térrel nem lehet eltéríteni őket. A cikk végén Röntgen azt a feltevést kockáztatja meg, hogy az X-sugarak talán az elméletileg már korábban feltételezett longitudinális éterrezgések. Mai szemmel nézve ezt A röntgensugárzás milyen csepp használható rövidlátáshoz mindössze kb. Mindössze a sugárzás törését, elhajlását, polarizálhatóságát, ionizáló képességét és biológiai hatását nem vette észre, valamint a folytonos és karakterisztikus sugárzás között nem tudott különbséget tenni.

A másik meglepő dolog, hogy milyen egyszerű eszközökkel dolgozott. Röntgen, aki középiskolai tanulmányait anyja szülőhazájában, egy holland kisváros gépészeti technikumában végezte, kiváló technikai érzékkel s nagy kézügyességgel rendelkezett, s a 8 hetes vizsgálathoz szükséges kísérleti eszközök nagy részét maga készítette.

Végül meglepő a cikk erősen kvalitatív jellege. Ezt maga Röntgen is érezhette, mert pl. Mire az említett előzetes közlemény a würzburgi fizikus-orvos egyesület nem túlságosan ismert vidéki folyóiratában Hát ez hogyan lehetséges?

A magyarázata következő. Röntgen első felvételeiből több barátjának küldött példányokat, köztük Exner bécsi egyetemi tanárnak is. Exner a felvételeket több kollegájának megmutatta, így a bécsi "Presse" című lap szerkesztője fiának is, aki azonnal tovább mesélte apjának, s az másnap, jan.

A cikk óriás feltűnést keltett, jan. Jastrowitz már referált róla a berlini belgyógyász egyesületben jan. Úgyannyira, hogy jan. Hogyan reagált a világ ezekre a cikkekre? A cikkek hangjából arra lehet következtetni, hogy az első benyomás világszerte az elképedés volt.

A cikkírók nem győzik hangoztatni, hogy amit írnak az "nem humbug" szóról-szóra így írjákhanem neves tudósok birtokában levő felvételekkel A röntgensugárzás olyan tény. Mivel azonban kisülési csövekkel abban az időben minden valamire való laboratórium fel volt szerelve, a közölt eredmény valódiságáról napokon belül világszerte meggyőződtek, így a hitetlenkedés nem tartott sokáig.

A másik érdekes dolog az, hogy a felfedezés orvosi jelentőségével - pontosabban a röntgenfelvételek diagnosztikai felhasználhatóságával - mindjárt kezdetben tisztában voltak. Az első cikkírók már teljesen reális képet festenek az itt felmerülő lehetőségekről.

A röntgensugárzás olyan bizonyára, nagy része volt annak is, hogy Röntgen első felvételeinek többsége a kéz csontjairól készült. Az orvosok ezzel a maguk részére el is intézték a kérdést, s januártól kezdve a kórházakat egyre-másra szerelték fel kisülési csövekkel.

• Röntgensugarak Az első fizikai Nobel-díjat ban Wilhelm Röntgen kapta a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért.
• Orvosi biofizika | Digitális Tankönyvtár
• A keltett röntgensugárzás intenzitása az anódáramnak azaz a katódból időegység alatt kilépő elektronok számának a növelésével fokozható.
• Röntgencső – Wikipédia
• Látás skizofrénia esetén
•  Могу биться об заклад.

A fizikusoknál már jóval zavarosabb volt a helyzet. A fizikusokat elsősorban az X-sugarak természete és a katódsugarakhoz való viszonya foglalkoztatta, amely utóbbiakról ezidőtájt még igen különböző elméletek voltak forgalomban. Ne feledjük el, hogy Thomson híres kísérletei, amelyek a katódsugarak természetét eldöntötték, még csak ezután következtek.

Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk rajta, hogy ugyanabban a kisülési csőben egyidejűleg keletkező s egymáshoz sokban hasonlító kétféle sugárzás között egyesek nem láttak elvi különbséget, s az X-sugarakat a szokottnál nagyobb áthatolóképességű katódsugaraknak tekintették. Ezt a felfogást - talán bizonyos személyi hiúságtól is vezérelve - leghatározottabban Lénárd képviselte, aki még nyarán is több előadásban fejtette ki ama elméletét, hogy Röntgen X-sugarai végtelen nagy sebességű katódsugarak.

Jóllehet Righi már elején bebizonyította, hogy az X-sugarak töltést nem szállítanak, Lénárd nagy személyi tekintélye folytán elmélete egy ideig még felszínen maradt, úgyannyira, hogy amikor az Angol Királyi Társaság az Ezen azonban egyáltalán nem szabad csodálkoznunk. Lénárd - akiről miért romlik a látásélesség már kevesen tudják, hogy iskoláit Magyarországon végezte és ben egy évig a budapesti tudományegyetem fizikai intézetében dolgozott Eötvös mellett - már óta behatóan foglalkozott katódsugarakkal.

Számos nagyszerű kísérleti eredmény fűződött nevéhez, így nehéz volt elképzelni, hogy a katódsugár vizsgálatok terén újonc Röntgen mindjárt az első kísérleteinél valami gyökeresen új dolgot talált volna, ami Lénárd és a katódsugarakkal foglalkozó sok-száz más kutató figyelmét elkerülte. Pedig mégis így volt, s ez jórészt annak köszönhető, hogy Röntgen első kísérleteinél nem ragaszkodott Lénárd előírásaihoz, hanem megfelelő felszerelés hiányában kissé egyszerűsítette a berendezést.

Lénárd vizsgálataihoz fémházba burkolt kisülési csövet használt 3. A fémburkolattal Lénárd a külső zavarokat igyekezett távoltartani, tehát tulajdonképpen egy Faraday-kalitkát A röntgensugárzás olyan a cső köré. Ezzel azonban lehetetlenné tette, hogy a viszonylag gyenge X-sugárzás oldalt kilépjen a csőből, és hatása kinn észrevehető legyen.

Persze az alumínium ablakon át a katódsugarakkal együtt X-sugarak is léplek ki a csőből - ezért mért Lénárd a katódsugarak áthatolóképességére a valóságosnál nagyobb értéket - a kétféle sugárzást azonban nem tudta szétválasztani. Ez talán kissé meglepően A röntgensugárzás olyan, hiszen tudjuk, hogy a katódsugarakat a mágnes eltéríti, az X-sugarakat viszont nem.

Igen ám, csakhogy Lénárd A röntgensugárzás olyan mágnessel mindig a kisülési csőben térítette el a katódsugarakat, miáltal azok nem az ablakra futottak fel, hanem oldalt a csőfalra, az ott keletkező röntgensugarak viszont A röntgensugárzás olyan kevéssé tudtak kijutni a csőből, mint a katódsugarak.

Így a kétféle sugárzás mindig egyszerre jelentkezett és egyszerre is tűnt el. A kétféle sugárzást csakis úgy lehetett volna szétválasztani, ha a mágnessel a csövön kívül hajlítja, el a katódsugár nyalábot, amikor is az X-sugarak hatása megmaradt volna.

Erre azonban érdekes módon nem gondolt. Ez mindenkinek csak utólag jutott eszébe.

• Vízhűtésű röntgencső egyszerűsített ábrája Egy ródiummal Rh bevont anódú, 60 kV-os feszültségen működtetett röntgencsőből származó röntgensugárzás A röntgensugárzás nagyobb hullámhosszú így kisebb energiájú része az elektromágneses spektrumban az ibolyántúli sugárzáshoz csatlakozik, ezt nevezzük lágy röntgensugárzásnak.
• Mennyire káros az ismételt röntgensugárzás?
• A lágy szövetek viselkedését a röntgensugárzás elnyelôdésében jól modellezi a víz közeg viselkedése.
• Fizikai Szemle / - Sándor Endre: A 60 éves röntgensugárzás
• Katsuzo niche látás helyreállítása
• Mennyire káros az ismételt röntgensugárzás?

Röntgen felfedezése után egyszerre sok kutató rájött, hogy ő is észlelt már kisülési csöveknél olyan jelenséget, amit X-sugarak okoztak, s ebből kiindulva többen próbáltak prioritási igényeket támasztani Röntgennel szemben.

Crookes pl.

Rengeteg hasonló esetet lehetne felsorolni, a kisülési csövekkel foglalkozó kutatók jórészének volt egy-egy ilyen története. Ennyi talán elég a szakemberek állásfoglalásáról, lássuk most, mint reagált a nagy eseményre a korabeli társadalom. A közönség nem sokat törődött a tudósok vitáival, Röntgen nevét szárnyra kapta a hír, s az X-sugárzás ban egész éven át az A röntgensugárzás olyan előterében maradt.

Röntgensugarakat használó képalkotó eljárások

A legnépszerűbb újság, folyóirat, beszélgetési és élcelődési téma volt. Mi volt az oka ennek a nagy népszerűségnek? Az egyik ok mindenesetre az emberek ösztönös kíváncsisága.

Az emberek fantáziáját főleg az ragadta, meg, hogy az új sugarak segítségével látni lehet olyan dolgokat, amelyeket közönségesen nem leltet látni.

Az Számos szabadalom bejelentés történt e tárgyban 5. Röntgen ily módon egy csapásra híres ember lett. Az eldugott kis würzbnrgi folyóiratnak Röntgen cikkét tartalmazó száma rövidesen öt kiadást ért meg, s a későbbi kiadásokon már feltűnő piros szalagos felírás hirdette, hogy a kiadvány öt nyelven kapható.

Közben Röntgen maga igen visszavonultan élt, s lehetőleg tartózkodott minden nyilvános szerepléstől.

Rцntgen sugarak

Terhére volt a nagy népszerűség, a laboratóriumát elárasztó kíváncsiskodók zavarták a kutatómunkában. Január án ugyan II. Vilmos határozott kívánságára tartott egy bemutatót a német császári udvarban, de már az országgyűlés hasonló meghívását visszautasította, s felfedezéséről mindössze egyetlen nyilvános előadáson számolt be, Az előadásnak igen nagy sikere volt, s mikor a végén demonstráció keretében felvételt készített.

Koelliker anatómus professzor kezéről l. Ez az elnevezés világszerte el is terjedt, angol nyelvterületen azonban nehéz kiejtése miatt kezdettől fogva idegenkedtek tőle, s a tradícióra hivatkozva később visszatértek a Röntgen által eredetileg használt rövidebb X-sugarak elnevezéshez.

Maga Röntgen még két további cikket írt az új sugárzásról, az egyik ban, a másik ben jelent meg. A röntgensugárzás olyan kimutatja a sugárzás ionizáló hatását, tovább finomítja és újabb kísérletekkel támasztja alá első megfigyeléseit, jelentősen fejleszti a röntgensugárzást előállító kisülési csöveket, szemészeti glaukóma működési módja megteremti a hidegkatódos röntgencső klasszikus típusát.

Közben az új sugárzással foglalkozó cikkek száma lavinaszerűen feldagad. Csupán ban több mint könyv és folyóirat cikk jelenik meg a röntgensugárzásról, nem számítva a népszerű újságcikket. Ez az akkor példátlan publikáció szám meggyőzően mutatja, mennyire megérett az idő a felfedezésre.

Persze mutatja azt is, hogy a múlt század végén a kísérleti fizikai kutatás korszerű problémáinak vizsgálata is viszonylag olyan minimális apparaturát igényelt, hogy az új vizsgálatokat A röntgensugárzás olyan a világ minden táján meg lehetett ismételni. Napjainkban ez már sajnos nem mondható el. Ami e nagy cikktermés érdemi részét illeti, túlnyomó többségük nem állta ki az idők próbáját. Röntgen említett 3 cikkén túlmenő eredményeket fizikai vonatkozásban nem igen mutattak fel.

A következő években azonban egyre többen kapcsolódtak be a vizsgálatokba, s ezáltal az új sugárzásra vonatkozó ismereteink rohamosan bővültek. Az újabb vizsgálatok mindenben igazolták Röntgen alapvető megállapításait.

A katódsugarakról kiderült, hogy gyorsan mozgó töltött részecskékből - elektronokból - állnak, míg a röntgensugarak elektromágneses hullámoknak bizonyultak, amelyek a látható fénytől csak abban különböznek, hogy jóval kisebb a hullámhosszuk. A későbbiek során sikerült a röntgensugarak törését, polarizációját, elhajlását és biológiai hatását is kimutatni, azonkívül rájöttek, hogy a katódsugarak lefékeződésekor tulajdonképpen kétféle röntgensugárzás keletkezik; az egyik a folytonos, a másik a fékező anyagra jellemző, s diszkrét vonalakból álló karakterisztikus röntgensugárzás stb.

Ezeknek a már közismert tényeknek a részletezésével nem kívánok foglalkozni, csak arra szeretnék röviden rámutatni, hogy az elmúlt 60 évben milyen szerepe volt a röntgensugárzásnak a tudomány és technika fejlődésében. Mindenekelőtt a röntgensugárzással kapcsolatos vizsgálatok tették A röntgensugárzás olyan az elemek periódusos rendszerének szilárd alakra helyezését.

Ismeretes, hogy Mengyelejev a periódusos rendszert eredetileg az elemek atomsúlya alapján építette fel.

Az így felállított rendszerben azonban nem mindig azonos tulajdonságú elemek kerültek egy csoportba helyesebben egy oszlopba egymás aláezért a sorrendet helyenként megkellett változtatni.

Azonkívül nem lehetett pontosan tudni, hol vannak a rendszerben hiányok. Különösen nehéz volt a helyzet a kémiailag igen hasonló sajátságú ritka földfémek besorolásánál. A továbbiakban az is kiderült, hogy a Moseley-törvény alapján az egyes elemekhez egyértelműen hozzárendelhető egész szám tulajdonképpen az elem sorszáma a periódusos rendszerben, az úgynevezett rendszám.

Ily módon a karakterisztikus röntgenspektrum alapján nemcsak a már ismert elemeket sikerült a periódusos rendszerbe egyértelműen besorolni, hanem a hiányzó elemek számát és helyét is meg lehetett állapítani, sőt sajátságaikra is lehetett következtetni. Végül a Moseley-törvény mindjárt egy gyakorlati módszert adott az elemek identifikálására is. A magyar származású Hevesy pl. Hevesy módszerét azóta fluoreszcencia röntgen alanlízis néven a gyakorlatban A röntgensugárzás olyan használják, mégpedig nemcsak identifikálási célokra, hanem kvantitatív röntgenkémiai analízisre is.

Nagy rendszámú anyagok - elsősorban fémek ill. Az optikai spektroszkópiával szemben pl. Hevesy módszerét az utóbbi években az ugyancsak magyar származású Hámos Lajos jelentősen továbbfejlesztette, amennyiben fókuszáló kristályreflektorral kombinálva alkalmassá tette igen kis mennyiségű anyagminták kvantitatív analízisére, tehát mikroanalízisre is. A fluoreszcencia röntgen analízis külföldön a nehéziparban igen elterjedt, nálunk sajnos eddig még nem próbálkoztak vele.