A szív- és érrendszer látásbetegsége, Szív- és érrendszer, vérnyomás


Bővebben: Veleszületett szívfejlődési rendellenesség A szív veleszületett megbetegedései a szív- és érbetegségek kis részét - csak kb. Magukra hagyva ezek a szívbetegségek súlyos tüneteket, gyakran a beteg halálát okozzák. Régebben gyógyíthatatlannak vélték, de ma az ilyen betegek többségét szívműtét segítségével meg lehet gyógyítani.

Mik azok a szív- és érrendszeri betegségek? A kardiovaszkuláris betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak.

A veleszületett szívhibák kialakulásának okait - hála az orvostudomány haladásának - egyre jobban megismerjük. Keletkezésük megértéséhez tudnunk kell, hogy a magzat fejlődése során a szív alakja és szerkezete sokat változik, végleges formáját a méhen belüli élet késői szakában, bonyolult fejlődés után éri el.

A magzati élet kezdetén a szív egyszerű, együregű cső. A jobb és a bal szívfél különválása, a pitvarok mit nevezzünk a látásról szóló műnek kamrák elkülönülése, a billentyűk kifejlődése szempontjából a legkritikusabb idő a fogamzás utáni negyedik-nyolcadik hét, amikor a szív fejlődése a leggyorsabb. Ha ebben az időben éri ártalom a magzatot, súlyos szívfejlődési hiba alakulhat ki.

a szív- és érrendszer látásbetegsége

Ma már több olyan tényezőt ismerünk, amely a magzatot károsítja és veleszületett szívhiba kialakulásához vezet. Gregg ausztrál orvos figyelte meg először, hogy ha az anya a terhesség kezdetén rózsahimlőt rubeolát áll ki, a születendő gyermek rendszerint szívhibával jön a világra. Úgy látszik, hogy a rubeolán kívül még egyéb vírusbetegségek is okozhatnak veleszületett szívhibát. Különböző vegyületek, gyógyszerek, amelyek a terhes anya vérébe jutnak, szívfejlődési zavart okozhatnak.

A veleszületett szívhibák gyakorisága társadalmilag sem elhanyagolható.

Mitől alakulhatnak ki a szív- és érrendszeri betegségek?

Minden ezer újszülött közül átlagosan hét szívhibával születik. Ezeknek a szívhibáknak sokféle típusa van, de gyakorlatilag a pitvarokat és kamrákat elválasztó sövény hiánya, az aortát a tüdőverőérrel magzati életben összekötő érszakasz Botallo-vezeték nyitva maradása, az aorta és a tüdőverőértörzs szűkülete a legfontosabbak. Tünetek[ szerkesztés ] Az ajkaka bőra körmök szederjeskék színűek, cyanotikusak oka: a hajszálerekben a vér oxigénszegény vénás vérrel kevert.

Keresés Hat lépés szívünk egészségéért Dohányzás, magas vérnyomás, magas vérzsír koleszterin szint, mozgásszegény élet, elhízás, cukorbetegség, mind olyan kockázati tényezők, melyek növelik a szív-koszorúérbetegség angina, szívinfarktus kialakulásának esélyét. A kockázati tényezők csökkentése érdekében a Magyar Nemzeti Szívalapítvány azt javasolja Önnek, hogy Ne dohányozzon! A dohányzás az egészséget veszélyeztető tényezők közül a legegyszerűbben elkerülhető. Fontos kiemelni, hogy a passzív dohányzás, azaz a mások által kibocsátott füst belélegzése is növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

A gyermek visszamarad a fejlődésben: könnyen elfárad, erősebb mozgás után fullad. A mellkas a szívtájékon gyakran kiboltosul oka: a szívhiba miatt a szív a normálisnál nagyobb, és csecsemőkorban a még vékony mellkasfalon a nagy szív benyomatot okoz. A vörösvértestek számának megnövekedése 4, millió helyett akár 10 millió is lehet. Gyulladásos szívbetegségek[ szerkesztés ] A szív fala három részből tevődik össze. Kívül van a szívburokamelynek két lemeze a szívet zsákszerűen körülveszi.

A középső réteg a vaskos szívizom. A belső sima, fénylő lemez a szívbelhártya. A szív gyulladásos betegségei során mindhárom szívréteg külön-külön és együttesen is megbetegedhet. Ekkor tehát szívbelhártya- endocarditisszívizom- myocarditis és szívburokgyulladás pericarditis keletkezik. A szívbelhártyagyulladásban a szív billentyűi betegszenek meg elsősorban.

a szív- és érrendszer látásbetegsége

A szívizomgyulladás főleg a szívizomrostokat érinti, a szív összehúzódásának erejét csökkenti. Szívburokgyulladásban a szívburok két lemeze között gyulladásos folyadék gyűlik össze, és ebből - ha a folyadék nem szívódik fel - a szív körül összenövések, hegesedések keletkeznek. A felgyülemlett folyadékilletve később az összenövések nehezítik a szív tágulását.

a szív- és érrendszer látásbetegsége

Leggyakrabban serdülőkorban vagy fiatalkorban lépnek fel. Leggyakoribb oka a reumás lázamely gyakran a szívet is megtámadja és gyulladásos szívbetegséget okoz. Minél többször ismétlődik, annál valószínűbb, hogy a szívet is megbetegíti. A szívbelhártyagyulladás endocarditis a billentyűk működésében okoz zavart. A billentyűk egyébként papírvékony lemeze a gyulladás hatására megvastagodik, felszíne egyenetlenné válik.

Szív- és érrendszeri betegségek

A billentyűk szélei később - rendszerint évek múlva - zsugorodnak, összenőnek, ezért a billentyűk záródása-nyitása tökéletlenné válik. Leggyakrabban a kéthegyű billentyű szűkülete vagy elégtelensége alakul ki és okoz tüneteket. A gyakoriság sorrendjében a második helyen az aortabillentyűk károsodásai állnak. A billentyűhibák - vitiumok - nem járnak mindig súlyos keringési zavar tüneteivel, azonban a betegség előrehaladtával nem ritkán a vérkeringés elégtelenségéhez vezetnek.

A szív koszorúereinek betegségei[ szerkesztés ] Bővebben: Koszorúér-betegség A szív ereit koszorúereknek nevezik, mivel a főágak körkörösen futnak a szív körül. A koszorúerek szállítják a tápanyagokat és az oxigént a szívhez, ezért megbetegedésük, szűkületük a szívizom oxigénellátását károsítja.

A koszorúerek szűkülete két jellemző szívbetegséget okozhat: az egyik az ismétlődő, múló szívtáji fájdalommal járó angina pektorisz; a másik a koszorúerek hirtelen elzáródását kísérő, hosszan tartó, tűrhetetlenül erős fájdalommal járó szívinfarktusmás néven szívtrombózis.

Az angina pektorisz : a megbetegedett szíverek merevebbek, szűkebbek, de üregük rendszerint nem záródott el teljesen.

A szűkebb éren keresztül a szívizom ellátott területére kevesebb vér és oxigén jut el. Az oxigénhiány miatt kóros anyagcseretermékek halmozódnak fel, amelyek a környéki érző idegeket izgatva, szorító jellegű szívfájdalmat okoznak. A fájdalom általában percekig tart, és jellegzetes módon pihenésre, vagy nitroglicerin bevételére megszűnik.

a szív- és érrendszer látásbetegsége

Arra alkalmas esetben sebészileg gyógyítható. Ilyenkor a megbetegedett, beszűkült érdarabot vénadarabbal hidalják át, így elegendő vér áramlik a szűkület mögötti érszakaszba. A szívinfarktus : rendszerint a koszorúérszűkület talaján fejlődik ki azáltal, hogy a szűk érszakasz hirtelen elzáródik. E betegségre szintén a szívfájdalom jellemző. Ugyanakkor sokkal erősebb, és nitroglicerin bevételére nem szűnik meg. Verejtékezés, nagyfokú gyengeség, a szív- és érrendszer látásbetegsége kíséri a tüneteket.

Szív- és érrendszer, vérnyomás | BENU Gyógyszertárak

Az érrendszer betegségei[ szerkesztés ] Az erek megbetegedését többféle ártalom: érgyulladásallergiás túlérzékenység, érsérülés stb idézheti elő. Leggyakoribb oka az ún. A betegség kezdetén a vérerek belsejét borító réteg- az endotél- betegszik meg.

Érettségi 2018 - Biológia: A keringés felépítése

Egyenetlen lesz az erek egyébként sima, hézagmentes belső lemeze. Az ilyen módon károsodott helyre a véráramból különböző zsírtartalmú anyagrészecskék rakódnak le. Később az érfal rugalmas elemei pusztulnak, az ér merevvé válik, belmérete szűkül.

a szív- és érrendszer látásbetegsége

A szűkült helyre vérrög tapadhat, amely az ér teljes elzáródását okozhatja. A mész lerakódása csak a betegség végén következik be az elpusztult szövetek helyén.

Szív- és érrendszeri betegségek

A betegség nem az idős korban kezdődik, hanem jóval előbb, rendszerint év között, de gyakori tapasztalat az is, hogy 80 évnél idősebb korban elhalt egyének boncolása során teljesen ép ereket találnak. Az érelmeszesedés rendszerint nem terjed ki az egész érrendszerrehanem inkább egyes szervek ereire korlátozódik.

Tipusai: a Koszorúér-elmeszesedés coronariasclerosis b Alsó végtag ereinek elmeszesedése: elsősorban a lábizmok vérellátását nehezíti. Járáskor az izmokhoz kevés oxigén jut, ami fájdalmat okoz a lábizmokban.

Szív- és érrendszer, vérnyomás

Pihenésre a láb oxigénellátása megjavul, a fájdalom megszűnik. A járásra jellemző lábfájdalom miatt a betegséget időszakos sántításnak is nevezik. Az erek szűkülete, merevsége miatt az agy vagy egyes területei nem kapnak elegendő vért. Fejfájás, szédülés, egyensúlyzavar, beszédzavar, látási zavar jelentkezik.

Vérnyomáscsökkenéshez, aritmiához társulva jelentkeznek ezek az agyi tünetek. Az érelmeszesedés az agyi erekre is ráterjedhet, a beteg agyi erek a szív- és érrendszer látásbetegsége megrepedhetnek, agyvérzés.