Agyi látásfeldolgozás.


Irodalom Csathó Árpád Tekintetünk minden pillanatban a környező világ tárgyainak világos képét és strukturált kapcsolatrendszerét tárja elénk. Ez a környezetünkről kialakított mentális kép azonban jóval több, mint a látott világ egyszerű retinális leképezése.

Ennek felismerésére elég csak a vizuális rendszerünk két fontos feladatára gondolnunk. Egyrészt megoldásra váró feladat, hogy a retinánkra vetülő kétdimenziós képből felépítsük a környezetünk valós, háromdimenziós reprezentációját.

  • Bevezetés a neuropszichológiába | Digitális Tankönyvtár
  • A látás az egyik leginkább összetett érzékünk.
  • De látóagyuk alacsonyabb fejlettsége miatt látásuk főként csak a mozgás érzékelésére szolgál.
  • Hogy működik a látás? | A szem részei | CooperVision®
  • Это файл высочайшей сложности.
  • Látás – Wikipédia

Másrészt komoly problémát jelent, hogy a retinális kép elkerülhetetlenül variábilis a folyamatosan változó környezeti feltételek mellett. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag valószínűtlen, hogy két egymást követő vizuális fixáció ugyanazon a tárgyon ugyanazt a retinális képet hozza létre Gordon, Hogy a valós reprezentáció kialakulhasson, illetve, hogy a nagyfokú retinális variabilitás ne legyen akadálya az egyes tárgyak felismerésének, a szemünkbe érkező információ feldolgozására egy rendkívül összetett rendszer fejlődött ki.

Hogy működik a látás?

Ennek az analízisnek a komplexitását Arnheim kiválóan érzékelteti, mikor széles skáláját adja meg a vizuális információt feldolgozó belső folyamatoknak. A fontosabb folyamatok között említi, például, a szelekciót, az egyszerűsítést, az absztrakciót, az összehasonlítást, a kiegészítést, és a szintézist.

Az információfeldolgozás egészének megértése szempontjából ugyanakkor nagyon fontos a változatos észlelési folyamatok kapcsolatrendszerének a megértése. Az idegi plaszticitás néhány lefutási mintázata az élet folyamán. Magyarázat a szövegben.

Észlelésünk első lépéseként mindkét szemünkben egy-egy retináliskép keletkezik. Ennek elsődleges feltétele agyi látásfeldolgozás retinánkra vetülő kétdimenziós optikai kép érzékelése. Az optikai kép alapvető tulajdonsága a változó fényintenzitás. Erre a változó fényintenzitásra a retinális fényreceptorok mindig megfelelő tüzelési intenzitással reagálnak.

A receptoroknak ez a változó erősségű tüzelése az, amely a képi feldolgozás első szintjén létrehoz egy intenzitásmintázatot, a retinális képet.

Lényegében a második szinten valósul meg a vizuális információ analízisének első feladata: a retinális kép egyes jellegeinek detekciója. Ezen a szinten a vizuális rendszer az intenzitásmintázatok alapján meghatározza a legalapvetőbb képi jellemzőket. Így a rendszer részlegesen elkülönítve dolgozza fel a fényességhez, az elemi orientációhoz, a színekhez, a mintázatokbeli különbségekhez, illetve a mozgás- és a mélységészleléshez kapcsolható információt.

E feldolgozás eredményeképpen az alapvető élek, illetve tárgyi határok is elkülönülnek. Az egyes jellegekre vonatkozó információ feldolgozása egymással párhuzamosan történik.

Az elemi egységeknek, illetve tárgyi jellegeknek a magasabb szintű integrációja valósul agyi látásfeldolgozás a harmadik feldolgozási szinten. Ennek az összetett folyamatnak legalább két fő részét különböztethetjük meg. Egyrészt ez a szint az, amely hozzárendeli az előbbi szinten meghatározott élek által határolt felületekhez a mélységre, illetve téri orientációra vonatkozó információt.

Ehhez felhasználja például az árnyékok és a mintázatok váltakozását a látható felületeken. Ennek a részfolyamatnak a végeredményeként gyakorlatilag kialakul a tárgyak reprezentációja, agyi látásfeldolgozás a háromdimenziós struktúra még mindig nem teljes: hiányzik a tárgyak nem látható területeinek analízise.

téves rövidlátás

Ez azért lényeges, mert ahhoz, hogy környezetünk tárgyait egységként érzékelni tudjuk, fogalmat kell alkotnunk a tárgyak takart, nem látható felületeiről is. Ez a látható és nem látható felületekről kialakított egységes kép az egyik legfontosabb lépés ahhoz, hogy az egyes tárgyakat változó téri orientációban, illetve változó retinális kép mellett is pontosan azonosítani tudjuk. A harmadik feldolgozási szint folyamatainak eredményeként ez az integrációs folyamat is lezajlik, és kialakul a látott tárgy teljes reprezentációja.

A következő lépés az, hogy a létrejött tárgyi reprezentációt fel kell ismerni.

Egyszerűen fogalmazva ez azt jelenti, agyi látásfeldolgozás nem elég csak azt tudnunk, hogy tárgyak vannak előttünk, az egyes tárgyak beazonosítása, kategorizációja is alapvető jelentőségű.

Ezt a feladatot a negyedik feldolgozási szint oldja meg, oly módon, hogy összehasonlítja az észlelt tárgy reprezentációját a már korábban tárolt tárgyi reprezentációkkal. Ennek az alapvetően szemantikai folyamatnak a végére a tárgy funkcionális beazonosítása is befejeződik. Az előbbi szinttel gyakorlatilag véget ér a tárgyak vizuális analízise, de az információ megértése szempontjából fontos a felismert tárgy agyi látásfeldolgozás nyelvi meghatározása is.

Ahogyan azt az első ábra is szemlélteti, az agyi látásfeldolgozás feldolgozási szintek közötti információáramlás oda-vissza irányul.

a norma rossz látása

A tökéletesebb tárgyi reprezentáció kialakulását és a korábbi tapasztalatok felhasználását a pillanatnyi észlelés során a feldolgozási szintek közötti visszacsatolási rendszer segíti. Ez a visszacsatolás, illetve interakció különösen agyi látásfeldolgozás a magasabb szintű integrációs folyamatok között.

Vizuális észlelésünk megértésének azonban csak az egyik oldala az észlelés folyamatának a felderítése, ezzel párhuzamosan fontos feltérképeznünk az észlelési folyamatok neuronális beágyazódását is pl.

Repovs, Tehát fel kell tennünk azt a kérdést, hogy az információ-feldolgozás lépései a biológiai látópálya mely szakaszához köthetők. Más szóval, hogy a látópálya felosztható-e funkcionális szempontból? Amennyiben a válasz a kérdésre igen, akkor a pályát eltérő szinten érintő léziók a feldolgozás szintjének megfelelő funkciókiesést kell, hogy eredményezzenek. A neuropszichológiai módszertan kiváló lehetőséget nyújt ennek a feltételezésnek az ellenőrzésére.

A neuropszichológiai agyi látásfeldolgozás pedig arról számolnak be, hogy az agyat ért sérülések számos különböző észlelési problémát okozhatnak, kezdve az egészen alacsonyszintű deficitektől, mint például a látótérkiesés, a komplexebb tárgyfelismerési zavarokig. Habár a funkcionális specializációról alkotott szélsőséges elképzelést — egy agyi látásfeldolgozás jelleg-egy agyi terület — az eredmények nem támasztják alá, ma már általánosan elfogadott, hogy a cerebrális kéreg posterior részén több mint 30 különböző, eltérő feladatkörrel jellemezhető vizuális terület található Sekuler és Blake, ; Palmer, ; Schwartz,vanEssen és mtsai, Továbbá az eredmények alapján elmondhatjuk azt is, hogy a vizuális információfeldolgozás nagyobb lépései részlegesen elkülönülnek a látópálya mentén.

Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép

Így a retinális kép egyes jellegeinek detekciója 1. A magasabb szintű integrációs folyamatokban 3. Ez azt jelenti, hogy a vizuális információ fokozatosan veszít az általánosságából, és egyre integráltabb, tárgyspecifikusabb tartalommal bír. Ha ez alapján a látórendszert ért sérülések lehetséges következményeit kell megjósolnunk, akkor egyértelmű, hogy a korai szakaszok sérülése drasztikus, általánosabb látáscsökkenést eredményez, míg a magasabb területek lézióját valamilyen tárgyspecifikus információ elvesztése jellemzi.

Ennek megfelelően az észlelési zavaroknak a következő főbb típusait különíthetjük el l.

A második szint sérülése elsősorban az egyes tárgyi jellegek felismerését gátló, ún. Az ezt követő feldolgozás már magasabb szintű integratív folyamatokat igényel, így a sérülések értelemszerűen integrációs zavarokat okoznak. Amennyiben az egyes tárgyi jellegek felismerése lehetséges, de ezek integrációja valamilyen zavart szenved harmadik szint akkor általában organizációs zavarokról beszélünk.

Tipikus organizációs zavar az apperceptív agnózia l.

a rövidlátó testmozgás látásának helyreállítása

Az asszociatív jelző az éppen felismert és a már korábban tárolt tárgyi reprezentációk összehasonlítására utal. Ide agyi látásfeldolgozás például a különböző asszociatív agnóziák l. Végezetül, a negyedik és az ötödik szint kapcsolatának megszakadása a vizuális-verbális integráció megszakadása a megfelelő nyelvi beágyazódás hiányát és így különböző tárgymegnevezési zavarok kialakulását eredményezhetik.

Tipikus tárgymegnevezési zavarként említhetjük az optikus afáziát l. A feldolgozás szintje mellett az észlelési zavarokat gyakran jellemzik a szelektív vagy a diffúz jelzőkkel. A szelektív deficit olyan észlelési zavarra utal, amely a képi információ feldolgozásnak egy bizonyos, jól körülhatárolható területét — például valamelyik konkrét képi jelleg feldolgozását — érinti pl. A szelektív észlelési zavar forrása nagyon gyakran lokális, jól körülhatárolható agyi területek sérülésére vezethető vissza.

A diffúz deficit elnevezés ezzel szemben az észlelési, illetve kognitív képességeknek egy szélesebb körű agyi látásfeldolgozás vonatkozik pl. Az ilyen típusú abnormalitások általában nem hozhatók összefüggésbe az agy egy bizonyos területének csökkent működésével, hanem kiterjedtebb agyi strukturális változások idézik elő megjelenésüket.

A fejezet további részében áttekintjük a látórendszer főbb egységeinek funkcióit, illetve ezek sérüléseinek következményeit. A retinától az elsődleges látókéregig Látáskiesések: szkotómák, anópiák A vizuális észlelés az érintés a látvány zavara egyértelműen a szubjektív perceptuális élmény teljes elvesztése, vagyis a vakság.

gyakorlatok látássérült emberek számára

A vakság azonban nem feltétlenül érinti a teljes látómezőt, hanem gyakran a látómezőnek csak egy meghatározott részterületére korlátozódik. Ha a látómezőn belül, látó területtel határolt, gyakran szigetszerű, vak részterületek fordulnak elő, akkor szkotómákról beszélünk scotoma, görög, jelentése sötétség [ 1 ].

Ezeket a nagyobb kiterjedésű kieséseket már az anópiák közé soroljuk.

  • A látás központi idegrendszeri folyamatai
  • Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép Pesthy Gábor
  • Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg.
  • A látás folyamatai és biológiai feltételei
  • Cikkemben ezeket, a legsz?
  • Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép

Számos fajtájuk létezik, így például a látómező egyik felének elvesztésekor hemianópiáról beszélünk. Míg a látómező egy kvadránsának, negyedének a kiesésére a kvadranópia kifejezés utal Fahle,Schwartz, Amennyiben a látáskiesések mindkét szem látóterében jelentkeznek, akkor összehasonlításuk alapján megkülönböztetünk homonym, illetve heteronym kieséseket.

2 százalékos látás

A homonym látómező-kiesés alatt azt értjük, mikor a kiesés a két szemben az egymásnak megfelelő látóterületeket érinti. Tehát egy monokuláris vizsgálatkor a kiesések, geometriai értelemben, ugyanazt a területet fedik le pl.