Az emberi látás révén


Összes érzékszervünk közül a szem tekinthető a legfontosabbnak, hiszen egy egészséges ember a külvilágból származó információk mintegy százalékát látása révén juttatja el az agyához. Ez a legdifferenciáltabb, a legnagyobb hatótávolságú, a leggyorsabb adatátvitelt biztosító és a legnagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkező érzékszervünk. A világot elsősorban látásunkon keresztül értjük meg. Érdekes, hogy a világon használt nyelvek ugyan rendkívül sokszínűek és egymástól eltérőek, de közös bennük, hogy mindegyik nagyon képszerű. Ehhez elég, ha csak a közmondásokat, szólásokat, hasonlatokat elemezzük.

A szem evolúciója[ szerkesztés ] A szem evolúciójának egy útja, jelen esetben a gerincesek és a polipok kameraszemének kialakulása A szemhez vezető fejlődés [3] első lépése a fényérzékelő sejtek [2] megjelenése. A legkezdetlegesebb egysejtűek esetében a sejtmembrán bármely részén, elszórva jelentkeznek fényérzékeny foltok.

A következő lépésben ezek egy meghatározott területre koncentrálódnak, szemfoltot alkotva.

A látás: érzékelés és gondolkodás A látás mint érzékelés Az észlelés az érző idegrostok révén, az idegpályákon közvetített érzékletek agyi feldolgozása. Észleleteink a különböző érzékszervekből jövő ingerek nyomán, az agykülönböző projekciós területein alakulnak ki, ahol az inger jellegzetességeinek felismerése és a perceptuális szerveződés — az érzékletek elrendeződése, kapcsolataik kialakulása — történik. A különféle érzékszervekhez érzékelésfajták és észleletfajták kötődnek. Érzékszerveink: a látás, hallás, mozgás, tapintás, szaglás, ízlelés, haptikus érzékelés.

Ez az aktívan helyet változtató egysejtűek esetén előnyös változás volt, mivel már megvolt a preferált haladási irányuk az előre és a hátra megkülönböztethető.

Ezek a szemfoltok még csak a sötétség és a fény érzékelésére, azaz a fénysugárzás intenzitásának [4] felismerésére alkalmasak.

Az emberi szem és a látás

A szemfoltok a mai állatoknál nemcsak egysejtűeknél, hanem igen bonyolult szerveződésű többsejtűeknél is léteznek, mint például a csalánozók. Ezek már fényérzékelésre specializálódott receptorsejtekből állnak. Ugyanakkor ha evolúciósan előnyös, a testszerte szétszórt fényérzékelő sejtek [2] is megvannak magasan szervezett állatoknál.

gyakorlatok binokuláris látáshoz

A földigiliszta-félék esetében például a test bármely részének felszínre kerülése igen veszélyes, ezért a hám teljes felszínén érzékeli a fényt. A gödörszem [5] úgy jött létre, hogy a fényérzékelő sejt besüllyedt egy hámgödörbe.

  • Eszköztár: Érzékelés általános jellemzői Az ingerek felvételére speciális sejtek, a receptorsejtek szolgálnak.
  • Прикрыв глаза, давая им долгожданный отдых, он вдруг почувствовал, что кто-то тянет его за ногу.

Ennek talán védelmi okai voltak. Ezek a gödörszemek még alig jobb teljesítményűek, mint a szemfoltok.

Vizualizáció a tudománykommunikációban

Ilyen szemük van a kagylóknak. Ha ez az érzéksejt pigmentsejt által alkotott gödörbe süllyed, akkor már irányérzékelésre [6] is alkalmas.

gyógyíthatja a rövidlátást egy felnőttnél

Ez a kehelyszemvagy pigmentkehelyszem [7] Ilyennel rendelkeznek az örvényférgek. Ha a gödör szája beszűkül, csökken a fényerősség, de jelentősen növekszik az irányérzékelés képessége, valamint egyre inkább létrejön a camera obscura [8] effektusa, vagyis a képlátás lehetősége.

Szem felépítése

A képlátó szemek innentől két fő irányban fejlődtek ki. Az egyik rabdoméraa másik ciliata sejtekkel, azaz a felület növelését redőzöttséggel vagy csillós kitüremkedésekkel oldották meg. Az előbbi a rovarok iránya, az utóbbi a gerinceseké.

myopia hyperopia különbségek

A rabdomérák az elsődleges fényérzékelők, míg a csillós sejtek helye a gerincteleneknél az idegdúcban van. A gerinceseknél a csillós sejtekból alakultak ki a fényérzékelő felületet beborító csapok és pálcikák.

De azt vajon tudja-e, hogy egyedibb, mint az ujjlenyomat, hogy valójában csak három színt érzékel, viszont gyorsabban működik, mint a világ legjobb fényképezőgépe? A világból származó információink nagy részét a látásunk szolgáltatja. Egy összetett idegi folyamat első lépéseként a környezetből érkező fénysugarak olyan sejtekhez jutnak el, melyek ingerületbe jönnek: a szem juttatja el ezeket a fényérzékeny sejtekhez.

Már millió éves bizonyíték is van arra, hogy a soksertéjű férgek rendelkeztek az idegdúcban csillós sejtekkel. A rovarok összetett szeme sok kehelyszem [7] az emberi látás révén, ahol a gödör száját már lezárja egy fényáteresztő felület, amely lencseként viselkedik.

Az összetett szem által alkotott képet az idegrendszer hozza létre, az egyes gödrök által érzékelt fényfoltok mozaikszerűen egyesített összességéből.

Az emberi test A látás 1 rész

A másik fejlődési vonal a hólyagszemamilyennel a puhatestűek közül a fejlábúakvalamint minden gerinces rendelkezik. A hólyagszem e két, egymástól elkülönülten fejlődő állatcsoportnál független, konvergens evolúció révén alakult ki, és önmagában cáfolja az intelligens tervezés elméletét. A Nautilus még nem rendelkezik szemlencsével, de a nyolc- és tízkarú az emberi látás révén már a nyílást lezáró hámból, ami a legkorábbi védőréteg utódja, lencse is kialakult.

hogyan lehet megérteni a látás hány százalékát

A fejlett lencsés szem kialakulása egy egyszerű szemfoltból Nilsson és Pelger legpesszimistább becslése szerint is mintegy generáció alatt végbemehetett, ami evolúciós léptékben gyors folyamatnak tekinthető.