Elfogadható jövőkép a munkához. Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték


elfogadható jövőkép a munkához

Zsoldos Ákos A Telkes Consulting Kft. Ez hatalmas probléma, hiszen a technológiai fejlődés olyan szintű szociológiai változást okoz majd, amelyre a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. A szakadék az egyetemi képzések és a munkaerőpiac között eközben egyre nő. A legfrissebb hírek, időrendben ITT! Gyakran halljuk mostanság, hogy a munkaerőpiac olyan mértékben változik, amire korábban nem volt elfogadható jövőkép a munkához.

Miben különbözik a jelenlegi helyzet a korábbi változásoktól, és hogy tudja erre az egyetem felkészíteni a jövőbeli munkavállalókat?

A munkaerőpiacon olyan folyamatok zajlanak le, amelyekre korábban nem volt példa. Ez egyben egy csapdahelyzet is, mert nem látjuk előre, hogy egy-két év múlva épp milyen készségekre lesz szükség. Most nem feltétlenül arról van szó, hogy megjelent egy új szakma, nyelv, egy új digitális környezet vagy játéktér, hanem ennél sokkal összetettebb folyamatokról van szó, amelyek az említett csapdahelyzet miatt nem taníthatók egyetemen sem, hiszen nincs még leírva, nincs róla szakkönyv, nincs olyan tanár, aki elsajátítsa ezt a tudást olyan szinten, hogy ezt tanítani tudja és a diákoktól ezt számon tudja kérni.

Már ma is láthatóak olyan tendenciák, hogy a különféle szakmákra egyszerűen nincs egyetemi képzés. Elképzelhető, hogy elfogadható jövőkép a munkához az egyetemi oktatás szerepe a jövőben háttérbe szorulhat? Vannak olyan területek, és erről nem véletlenül hallunk elsősorban Amerikában, ahol eltekintenek a felsőfokú végzettségtől, mivel úgy vélik, hogy azt a tudást "on the job" lehet csupán elsajátítani. Ez jelenleg az Amazon, Google vagy Microsoft szintjén zajlik, hiszen ők az újítások terén mindenki előtt járnak, az egyetemi oktatás előtt is.

Azt a nézetet vallják, hogy megpróbálják inkább a tehetséget elfogadható jövőkép a munkához, például a munkavállaló tanulási képesség, alkalmazkodóképessége, döntési képessége, virtuozitása, kreativitása alapján - ezek eléggé messze esnek egy klasszikus egyetemi oktatás struktúrájától. Persze ez mindig csak egy-egy emberre lehet érvényes, hiszen nem lehet előírni, hogy mostantól minden második diák ilyen kompetenciákkal rendelkezzen, mint ahogy Nobel-díjasból sincs háromezer, hanem három van.

Ebből adódóan vannak olyan területek - de nem ezek vannak túlsúlyban - ahol már nem attól lesz valaki lehetséges jelölt egy lehetséges pozícióra, hogy egy jó nevű egyetemen végzett, hanem attól, hogy hogyan szerepel egy assessment centerben, egy interjún, vagy egy videóbeszélgetésen. De én úgy gondolom, hogy a felsőfokú végzettséget igénylő pozíciók nagy részét továbbra is a felsőoktatásból kikerülő populáció fogja betölteni.

Mint ahogy ma is igaz, hogy az országban lévő multinacionális cégekhez és a hazai cégekhez döntő többségében - 90 százalékában - egy diploma a belépő.

elfogadható jövőkép a munkához

Mert a diploma mögött azért íráskészség, kommunikációs készség, tanulási képesség van. Ezek szerint ez a munkaerőpiaci változás nem magyar tendencia. Mert egyrészt elszalad a technológiai fejlesztés. Nézzük csak meg, hogy a technológia hogy robbant be az okoseszközökön keresztül: most ott van a kezünkben, és rabul is ejtett minket.

Egy elfogadható jövőkép a munkához információt hallottam erről a Harvardon tavaly októberben, eszerint az észak-amerikai fehérgalléros populációban az SMS-ek 97 százalékát öt másodpercen belül elolvassák. Ez a tökéletes csapda. Gyakorlatilag a taxiban, a színházban, a munkahelyen, ebéd közben folyamatosan online vagy. A gép meghosszabbított része a szemed, és azonnal olvasod. Ráadásul több mint 40 százalék válaszol is.

elfogadható jövőkép a munkához

Ez 10 évvel ezelőtt még nettó nonszensz lett volna, ma pedig már csak úgy írják le, mint egy egyszerű statisztikai adatot. Miért lehet az, hogy az egyetemek nem reagálnak erre? Nem is azonosítják a problémát, vagy tisztában vannak azzal, hogy amit nyújtanak, az nem versenyképes?

Itt több dologról kell beszélnünk. Egyrészt az egyetemeken mindig adott egy olyan elméleti diszciplínát, egy olyan állandó tudást, ami nem változik meg, és ami továbbra is működőképes lehet. A munkaerőpiacnak ez nem minden területén igaz, de gondoljunk például egy jogi végzettségre vagy egy orvosképzésre - anatómia nélkül nincs orvos, római jog nélkül nincs jogász. Ezek azért biztosan nem fognak hirtelen eltűnni. De a vállalatok százalékában a folyamatok ERP-rendszerek alapján vannak összerakva, azok bizonyos pontjain kell az emberi erőforrásnak folyamatosan munkakapcsolatban lenni, miközben ez az egyetemen nem tanított és ismerete nem is elvárt.

Ez egyértelműen hiba, mert ezt már bőven le lehetett volna reagálni. Az más kérdés, hogy a Twitter például évvel ezelőtt nem is létezett, ahogy a chatbot sem, ma pedig kommunikációs csatornákként definiálják és folyamatosan fejlesztik ezeket. Ez azt jelenti, hogy ezekre előbb-utóbb kellene tudni mondani valamit a felsőoktatásnak.

Egy kommunikáció szakos egyetemistának ugyanis nagyon kínos, ha a chatbotról akkor hall először, amikor már lediplomázott és belép az első munkahelyére, ahol ezeket a csatornákat már évek óta használja egy talpraesett, középfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló, és ő azt fogja tőle kérdezni, hogy te miért jártál egyetemre.

Hogy eltölts ott három plusz két évet? A vállalatok ezt kommunikálják az egyetemek felé, vagy nincs myopia image retina egyirányú kommunikáció sem? A fő problémát abban látom, hogy a vállalatoknak csak egy része hajt az egyetemekre, akik nagyon tudatosan elfogadható jövőkép a munkához a legjobb diákokat megszerezni.

De ez nem a statisztikai zöm, inkább még mindig kivétel.

Péter Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték A felnövő nemzedékek jövőképe a pedagógiai antropológia fontos kérdése.

Nyilván ez a helyzet az összes mérnöki területen, de az autóipari cégekhez sem lehet már máshogy leigazolni mérnököket, csak úgy, hogy kiemelt gyakornoki programmal vagy ezzel kombinált ösztöndíjjal már elsőévesen leszerződtetik őket. Ez egy anyagi befektetés, ami a nehezen megtalálható munkavállalók megtalálását segíti. Ha ott is marad és beválik a munkavállaló, akkor ez a vállalatnak megtérül.

Elfogadható jövőkép a munkához ez a mérnöki területekre igaz, az nem jellemző, hogy például közgazdászokat tömegével így keresnének. Persze ott is van kivétel, ha mondjuk a BIG4 vagy a stratégiai tanácsadó cégeket nézzük, majdnem biztos vagyok benne, hogy ők ugyanígy figyelik az egyetemeken a kiemelkedő képességű, nyelvet nagyon magas szinten beszélő fiatalokat, akár az alumni rendszeren keresztül, akár a saját kollégáik segítségével. De az összfelsőoktatási populációból ez még mindig egy nagyon kicsi szám.

Ha ez egy jó befektetés a vállalatnak, akkor miért csinálja ezt csak kevés cég?

Menni vagy maradni: „Van jövőkép. Tudunk tervezni. Emberként tudunk élni.“

Általában azért nincs állandó kapcsolat az egyetemek és a cégek között, mert a cég alaphelyzetben onnantól nyit, hogy valaki megszerezte a diplomát, és jelentkezik az első álláslehetőségre. Ezzel úgymond fáziskéséssel kapcsolódik be ebbe a folyamatba.

  • Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték | Pedagógiai Folyóiratok
  • Она попыталась собраться с мыслями.
  • Romlott a látásélesség
  • Tetrachromatikus látás mi ez
  • Сьюзан словно окаменела, ничего не понимая.
  • Hogyan lehet helyreállítani a rövidlátás szemét

És ha már közgazdaságtanról beszélünk, hyperopia myopia vizsga az is igaz, hogy egy Samuelson nem ment ki a divatból: az alapvető összefüggések ugyanúgy működnek egy termelési, szolgáltatási folyamatra, profitra, készletre, forgási sebességre stb.

Ugyanígy a számviteli területen sem történik meg az, hogy egyszer csak nem kell könyvelni. De nagyon sok példát lehetne mondani, amikor a megtanított elméleti tudások egy Egor Creed jövőképe igenis hasznos.

Account Options

Viszont az elvárt képességeknek jönni fog egy olyan része, amire nem lesz egyetemi, csak on the job jellegű képzés, és ez szükségszerűen degradálni fogja a diploma jelentőségét. Mert nem az lesz a használt tudás, amit ott átadnak - vagy annak csak egyre kisebb része lesz az. De ha ez ennyire nyilvánvaló, akkor az egyetemek miért nem látják ezt? Sok tanár, főleg a közgazdász képzésen, menedzsment képzésen a munkaerőpiacról kerül az egyetemre.

A menedzseri múlttal rendelkező tanárok például biztosan látják ezt.

elfogadható jövőkép a munkához

Miért van az, hogy egy menedzsmentet oktató tanár ugyanúgy leadja az elavult anyagot, miközben tudja, hogy a gyakorlatban nincs haszna? Ezekre valójában csak az egyetem tudna válaszolni, mert lehet, hogy ez egy erőforráshiány.

Az az alaplogika viszont, ami a fejkvótáról szól, tehát hogy az egyetem a tanulók száma után kapja a pénzt az államtól illetve tőlük kapja a befizetett tandíjat, ez egy elég komoly frontot nyit az oktatás jellegét tekintve.

Ő és családja már néhány éve nem élnek Szerbiában, Vajdaságban. A menni vagy maradni témát boncolgatjuk. Miért mentetek el, bár a válasz szinte magától adódik?

A magyar egyetemek általában a legtöbb mérőszámban le vannak maradva a nemzetközi összehasonlításokban. Korábban viszont ön azt nyilatkozta, hogy a magyar munkaerő nemzetközi elfogadható jövőkép a munkához versenyképes. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi szinten is elszakadt az egyetemi elfogadható jövőkép a munkához a munkaerőpiactól?

Az igazi különbség a jelenleg Közép-Európában működő munkakultúra és az egyén saját tudásához kapcsolódó viszonyában van. Ha én most lennék Y vagy Z generációs, és felsőoktatási intézményt kellene választani, akkor nagyon nehéz helyzetben lennék, hiszen látásélesség 5 évnél tudjuk, hogy van-e olyan tudás, amelyre normális esetben egy életet lehet alapozni.

Azzal viszont, hogy ezt nem az egyetemen fogják megtanítani, szerintem már tisztában vannak a diákok. És az nagyon fontos, hogy valójában nem arról van szó, hogy minden elméleti képzés rossz, hanem az elméleti diszciplínának egyre nagyobb része válik olyanná, ami nem ad gyakorlati tudást.

A munkaerőpiaci gyakorlati elvárások egészen mások lesznek már az egyetemi évek alatt, mire a hallgatók kijönnek az egyetemről, azután meg pláne. Nézzük csak meg azt a fajta kiskereskedelmet, amiben a szüleink, mi és a gyerekeink szocializálódtak - ezek egy-két kivételtől eltekintve meg fognak szűnni, hiszen minden az online térben fog zajlani, és valamilyen logisztikai szolgáltatással a folyamat végén megkapod azt, amit interneten vettél.

Ehhez képest most a városban mindenütt boltokat, áruházakat, szakáruházakat látunk, amelyek állítólag nagyon rövid időn belül meg fognak szűnni. Olyan szociológiai változások lesznek, amire nyilván éppúgy nem vagyunk felkészülve, mint ahogy az egyetemek nincsenek felkészülve arra, hogy melyik digitális csatornát lehet úgy oktatni, hogy abból használható tudása legyen a vállalatoknak. Régen kevésbé volt meg ez a bizonytalanság és szakadék, vagy ez az utóbbi időben tágult ki ennyire?

Ez csak most lesz igazán látványos, mert most történik az a fajta tempóváltás a digitális átállásban és forradalomban, amire eddig nem volt példa.

Olyan mértékben nő az adatmennyiség tárolása, a processzorok tempója, sebessége, ami az emberi agy számára lassan felfoghatatlan. Eddig ez nem volt jellemző, hiszen nem így működött a dolog. Ezekben az integrált rendszerekben például a folyamatok naprakészsége is lassan, de egyértelműen a valósidejűség felé közelít. Tehát tulajdonképpen ahogy saját magunk csapdában vagyunk az okoseszközökkel a kezünkben, elfogadható jövőkép a munkához egy vállalat is lassan bármely másodpercben meg tudja mondani, hogy hogyan áll.

Régen még havi zárás volt, vagy éves mérleg, ezek ma tulajdonképpen üres fogalmak. Persze vannak ilyenek, mert előírja a számviteli törvény, de ezeket az információkat ma egy cég már bármelyik pillanatban le tudja tenni az asztalra, teljesen függetlenül elfogadható jövőkép a munkához, hogy épp e van, vagy elseje.

A Biblia alapeszméi 8. - „Mi az a jó, amit az emberek fiainak cselekedniük kellene?”

Tehát ez azt jelenti, hogy az egyetemek maradtak le. Igen, így van. Az lehet egy trend a jövőben, hogy a vállalatok integrálódnak az egyetemekbe, tanszékeket alapítanak? Mint például az Audi Győrben.

Én azt gondolom, hogy az egy nagyon jó menekülőút lenne, mert ebben az esetben az egyik oldal egy szükségszerű piaci naprakészséget hozna a rendszerbe - a munkaadó elmondaná, hogy neki konkrétan mire van szüksége. És akkor legalább elindulna egy olyan iteráció, hogy ezekből az elvárásokból mennyi minden nincs meg, és melyik terület az, ahol jól állunk. A vállalatok is látnák, hogy ezekre a feladatokra van egy emberük, egy másikra pedig egy ambiciózus kollégájuk, aki vállalja, hogy ezt autodidakta módon megtanulja.

Ez azért nagyon érdekes, mert az IT-robbanást a kezdeti időszakában kizárólag ilyen emberek kezdték indították el. Akkor is a tehetségből, szorgalomból és valamilyen keretrendszer ismeretéből indult el az, ami ma forradalmasítja a társadalmat. Akkor sem úgy indult a folyamat, hogy várjuk meg, amíg a munkavállaló megkapja a diplomáját, és akkor lesz majd Google vagy Amazon.

Sötét jövőkép: magyarok millióinak munkája szűnhet meg pár éven belül

Ez nem így zajlott. Tehát ez azt jelenti, hogy sokszor azért van felzárkózás is az egyetem részéről. Igen, de manapság inkább lemaradás van. Sokszor ez azért fájdalmas lesz, mert nagyon fog fájni, hogy egyre inkább lemarad, ahelyett, hogy egyre inkább követné a munkaerőpiaci trendeket. A multiknak ez kényelmes?

Felvesznek valakit, akinek nincs olyan tudása, amit ők azonnal használni tudnak.

  • Menni vagy maradni: „Van jövőkép. Tudunk tervezni. Emberként tudunk élni.“
  • Kik veszik őket körül?
  • Homályos látás és fülfájás
  • Látás sarcoidosisban
  • Jövőkép és célok
  • Sötét jövőkép: magyarok millióinak munkája szűnhet meg pár éven belül - Pénzcentrum
  •  - «Главный бастион», два набора пакетных фильтров для Протокола передачи файлов, Х-одиннадцать, туннельный блок и, наконец, окно авторизации справа от проекта «Трюфель».
  • Beszéd és látás viszonya

Nem lenne egyszerűbb, ha lépéseket tennének az egyetemek irányába? Szerintem addig nem lesz gond, - és reméljük, ez nem is jön el - amíg nem teljesen használhatatlan diplomákkal jönnek ki a fiatalok az egyetemekről. Szerencsére ez nem áll fenn.

Hagyományos és modern jövőkép mint pedagógiai érték

Az előttünk álló sok változásnak az egy fontos motorja lesz, hogy elsősorban a tanulási képességnek és az alkalmazkodóképességnek kell megmaradni. Ezt egy jó HR nagy valószínűséggel meg tudja állapítani egy interjúban a jelöltről, és akkor megnyugodhat, mert tudja, hogy képes lesz majd úgy orientálni és irányítani az adott szakembert, hogy viszonylag gyorsan elsajátítsa a számukra fontos dolgokat.

És ez minden cégnél máshogy működik. Egy adótanácsadó cégben más kompetenciákra hegyezik ki a folyamatot, mint egy gyártó vagy egy telekommunikációs cégben.

elfogadható jövőkép a munkához

Nem lehet azt kijelenteni, hogy ha nem tudod az SAP-t, akkor nem veszünk fel. Mert a vállalatban úgyis megtanulja. A jelentkezők nagy része piacképtelen szakokra jelentkezik. Ha még a mostanihoz képest is jobban felértékelődnek a mérnöki és informatikus szakok, mi lesz azzal a rengeteg emberrel, akik versenyképtelenebb szakokat végeznek el?

elfogadható jövőkép a munkához

Ha valami biztosan mondható az előttünk álló évtizedről, azaz, hogy a tanulásnak nagyon nagy jelentősége lesz. Régen is fontos volt az élethosszig tartó tanulás, ehhez képest ezután az élethosszig tartó nagyon sok tanulás lesz a fontos. Mert annyi új dolog lesz, amit majd a munkavállalónak meg kell tanulnia, hogy az nem lesz alternatív. Hozzáteszem, ez nem egy rossz dolog, mert tanulni jó, de ha valaki sokat dolgozik, családja van, és még pihenni is szeretne, akkor lehet, hogy ez nem lesz egyszerű.