Elképzelés arra, amit kitaláltak

A kurzus hallgatói betekintést nyertek a kar belső amit kitaláltak külső marketing-folyamataiba, rálátást kaptak a BTK működési elveire, és arról is hallhattak, melyek azok a fogások, amelyekkel középiskolások szemében is különösen vonzóvá tehető az ország legnagyobb bölcsészkara. Ági, te hol tanultál? Bálint Ágnes: Én a szolnoki főiskolán tanultam nagyon sok évvel ezelőtt és képesítés szerint közgazdász vagyok, vagyis egy kicsit más területről jövök.

Mesélsz egy kicsit a korábbi munkatapasztalataidról? Mit lehet érdemes tudnia ezekből egy kari hallgatónak? Á: Nem koncentráltam arra, hogy mindenképpen nagyvállalatokhoz dolgozzak, véletlenszerűen alakult így; de ettől függetlenül mindenkinek azt tanácsolnám, hogy próbálja ki a nagyvállalati környezetet.

Leginkább azért, mert struktúrát, globális szemléletet, és rendszereket tanulhatnak. Valljuk be, általában ezek elég jól kitalált rendszerek, melyek sokat tudnak segíteni a munkában.

Szerintem fontos, hogy mindenki egyszer kipróbáljon egy ilyen környezetet; ami persze az ember önéletrajzában is jól mutat és egy nagyon jó indulási pontot jelent. Hasonló fontos tapasztalat volt számomra a nemzetközi reklámügynökség is, ahol korábban dolgoztam. Itt lehetőségem volt egy nemzetközi hálózat részeként dolgoznom, egy-egy projekt kapcsán pedig egyszerre több országgal is tartottam a kapcsolatot. Ez szintén egy jó tapasztalat. Á: Nem egyenes úton, ami azt illeti teljesen véletlenszerűen.

Nagyon sokszor a véletlen műve, hogy hogyan alakul a következő állomás az életünk során. Felkaptam a fejem erre a munkalehetőségre, mivel ilyen közegben sosem dolgoztam. A korábbi munkáim során jellemzően egy adott termék eladását kellett támogatnom marketing eszközökkel, az Amit kitaláltak viszont értéket közvetítünk, ami teljesen más marketing szemléletet követel. Úgyhogy leginkább ezért örültem meg ennek a lehetőségnek.

Hosszú Katinka kitálalt

Barbi, a következő kérdésem akkor így hozzád szólna, hisz te az ELTE-n végeztél, alap és mesterszakon is. Neked milyen szép élmény maradt meg a diákéveidből? Mózs Barbara: Egyrészt a közösség volt nagyon fontos, főleg az alapszakon, ahol rengeteg barátot és jó ismerőst szereztem.

A másik fontos élmény az volt, amikor korban hozzám közelebb álló, fiatal oktatók is elkezdtek tanítani, akikkel olyan, számomra azóta is meghatározó kortárs írók, például Viktor Pelevin, vagy Bret Easton Ellis műveit olvastuk és elemeztük.

Mit szólnak a magyarok Soros ötletéhez? - Kiderül egy friss kutatásból

A mesterszak számomra éles váltás volt, már csak azért is, mert azt gondolom, hogy akkor volt váltás a média szak életében is, ami azóta már jobban kifejlődött; gondolok itt például az újításokra az órákon, vagy akárcsak erre az órára, amire mi is eljöttünk. Tehát nagy innováció ment végbe a szakon, aminek én pont megtapasztaltam az elejét; és ez nekem nagyon amit kitaláltak volt, főleg a magyar szak után. Mintha egy modern világba csöppentem volna. A média mesterszakon tetszett az a sok innováció, ami mára már teljesen kiforrt, például a rengeteg vendégoktató által tartott óra, az olyan friss témák, mint az adatvizualizáció, vagy a kutatói terepgyakorlatos órák.

Emellett egy nyitott, támogató közösségnek tartom a Média Tanszéket, ahol fontos, hogy a hallgatók és az oktatók között közvetlen kapcsolat alakuljon ki.

Szerintetek mi az alapvető különbség aközött, ahogy az ember diákként az egyetemi életre tekint, és aközött, ahogy egy belső dolgozóként? Á: Nos, ebben én talán kevésbé vagyok releváns; nekem nagyon homályos emlékeim vannak a felsőoktatási éveimről. Annak idején rögtön az elképzelés arra után dolgozni kezdtem és aztán a főiskolán levelezőn végeztem, így nem is vettem részt a felsőoktatási pezsgésben.

De ez itt egy jó közeg, nagyon jó a hangulata, megfiatalítja az embert — nyilvánvalóan nagyon különbözik attól, mint amikor az ember egy modern irodaépületbe belép, beszáll a liftbe és körülötte az emberek kosztümben, öltönyben járkálnak. B: Nekem két dolog jutott az eszembe. Az egyik, amikor rájöttem, mennyi minden zajlik itt a hagyományos értelemben vett oktatás mellett. Hallgatóként nem igazán jutott el hozzám, mennyi program és esemény van itt és, hogy milyen széles tudományos spektrumot fed le a BTK.

Úzvölgye megmutatta miért elavult a “Nemzetek Európája” elképzelés

Másrészt először meglepő volt számomra, hogy az oktatók kollégaként kezelnek. Itt van egy csomó, nagy tudású oktató, aki pár éve még tanítottak, most pedig, ha szembejönnek velem a folyosón, elbeszélgetünk, hogy kivel, mi a helyzet. Mennyire nagy váltás számotokra ez a munkakör? Mivel szerettetek volna foglalkozni a karrieretek elején? Volt egy nagy álom, vagy elképzelés?

Á: A szakmai életutam elején még nem volt konkrét karriertervem. Azért is mondtam az óra vége felé, hogy nagyon együtt tudok érezni a hallgatókkal, hisz nyilvánvalóan nekik ez a mostani időszak egy útkeresés; annak a kutatása, mit fognak csinálni majd a következő években. Ez nekem is megvolt. Teljesen véletlenül csöppentem bele egy reklámügynökség életébe, ami valahogy irányt mutatott nekem, amikor húszéves voltam, tulajdonképpen pályára állított.

Nem volt amit kitaláltak konkrét terv vagy elképzelés, de nagyon örülök neki, mert amit most csinálok, a kommunikáció az számomra kifejezetten egy testhezálló és nagyon jól passzoló terület. Úgyhogy örülök, hogy az élet ide terelt. B: A mesterszak alatt gyakornok voltam egy reklámügynökségnél, de hamar kiderült, hogy nekem inkább az ügyféloldalon van a helyem és elkezdtem az érezni, hogy olyannal tudok csak azonosulni, amiben tényleg látom az értéket és az oktatás pont ilyen.

Az ügynökség után egy nyelviskolában dolgoztam, majd idén januárban jött az ELTE.

Amikor ide kerültem, akkor azt éreztem, hogy erről az egyetemről őszintén tudom kommunikálni a szakmaiságot, hiszen én is úgy gondolom, hogy Magyarországon piacvezető helyen áll. A BTK belső és külső kommunikációja játszotta a főszerepet az előadáson. El tudnátok mondani, mi a kettőtök munkaköre közt a fő különbség? Mit takar egy BTK-s külső és belső kommunikáció? B: Ez még kialakulóban van és vannak átfedések is, hiszen alapvetően összedolgozunk. Én tartom a kapcsolatot az intézetekkel és tanszékekkel — nekem már nagyobb a helyismeretem és sikerült párbeszédet is kialakítani a munkatársakkal, oktatókkal.

Ők elküldik a programjaikat, amiket mi különböző csatornákon elkezdünk amit kitaláltak. A hallgatóink felé is én kommunikálok, igyekszem minél jobban kihasználni a közösségi felületeinket.

1. Tájékoztató a betegek hozzátartozóinak A következő szöveggel azt szeretnénk bemutatni, hogyan lehet közérthetően, tisztán magyarul kóros lelki elváltozásokról beszélni.
2. Gyenge látás este
3. Normális látásmutatók
4. Előzményei[ szerkesztés ] A korszakolást és a középkor kronológiáját korábban is sokan kérdőjelezték meg.
5. Belföld: Hosszú Katinka kitálalt - hopehelycukraszda.hu

Á: Még csak másfél hónapja dolgozom itt, ami egy töredék idő, úgyhogy egyelőre próbálom átlátni az egyetemi környezetet. Ahogy Barbi is mondta, neki is egy évbe került, míg átlátta az egész rendszert. Tehát valóban bonyolult a felállás. De az is igaz, hogy én mindig külső kommunikációval foglalkoztam, nagyon sok kampányt terveztem, kampány menedzseléssel foglalkoztam, jól ismerem a különböző médiumokat, kommunikációs csatornákat, ebben van tapasztalatom és ezt a tudásomat próbálom majd itt is kamatoztatni.

Említettétek az órán is, hogy még egy alakuló dolog a BTK-s kommunikáció szervezése. Ez pontosan milyen folyamatokat takar, mit terveztek a jövőre nézve? Á: Úgy kezdtünk el dolgozni, hogy feltérképeztük, mik a amit kitaláltak, ezeket a célokat milyen eseményekkel, eszközökkel tudjuk szolgálni, mely célcsoportoknak, milyen időszakban.

Tehát egy teljes kommunikációs térképet rajzoltunk fel. És ennek a kidolgozása folyik most.

Ajánlom Az Idea Intézet megkérdezte egy friss egy közvélemény-kutatásban, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés kezeléséhez Magyarországnak szüksége lehet-e hitelfelvételre, illetve rákérdeztek arra is, hogy mi a magyarok véleménye a Soros György magyar származású amerikai milliárdos által elővezetett uniós örökjáradék-kötvénnyel kapcsolatban. Így teszi zsebre Európát egy kis ország miniszterelnöke Soros György április végén vetette fel először azt az ötletét, hogy az EU bocsásson ki örökjáradék-kötvényeket, amelyekből finanszírozhatná a gazdasági újraindítás költségeit, amit uniós döntéshozók milliárd euróra tettek korábban.

Az előadásotokon való részvétel feltétele egy olyan feladat volt, amiben középiskolások számára kellett összeraknunk egy toborzó kampányt. Ti milyen kampányelemekkel, eszközökkel ragadnátok meg egy középiskolás diák figyelmét? B: Fontos a közvetlen kapcsolat a már bent lévő és a leendő hallgatók között.

• Hosszú egy sajtótájékoztatón és az  Index szerkesztőségéhez eljuttatott nyílt levelében részletezte, mit is gondol az úszás helyzetéről ma Magyarországon.
• Milyen ételek jó hatással vannak a látásra

Igyekszünk erre nagyobb hangsúlyt fektetni a nyílt napokon, az iskolalátogatási program keretében és minden, középiskolások gyógyítsa a látást történő kommunikációnk során. Szeretnénk elmozdulni a vizuális tartalmak felé is, ezért tervben van egy hallgatók és oktatók szereplésével készülő videó-sorozat is.

Ki az elsődleges célcsoport? Próbáltok szülőket vagy középiskolai tanárokat is megcélozni, vagy elképzelés arra csak a diákokat? Á: Egy-egy eszközzel középiskolásokat és a szüleiket is le tudjuk fedni. Az elsődleges célcsoport természetesen a középiskolások, de az igaz, hogy a tanárok és a szülők is elég erős befolyásoló erőt amit kitaláltak a magukénak, bár közvetlen kommunikációval őket nem célozzuk.

B: Az a benyomásunk, milyen a szemvizsgálati táblázat formátuma az egyetemválasztás esetében már minimális a szülők befolyása.

Svábhegyi ínyencségek

Inkább a középiskolások felé nyitunk, szeretnénk minél szélesebb körben megismertetni a elképzelés arra és felhívni a figyelmet arra, hogy a bölcsészkaron az angol, a magyar és a töri szakok mellett más lehetőségek is akadnak. Milyen platformokat használtok üzenetközvetítésre?

Do toho Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt!

B: Egyenlőre a weboldalt használjuk, ami azért egy protokoll dolog is szerintem, hogy nekünk ott meg kell jelenni. Használjuk továbbá a Facebookot is, amit én nagyon lelkesen csinálok, de még elég kicsi a köre az organikus eléréseknek, hiába van rengeteg kedvelőnk.

Kicsit amúgy ezt is protokoll platform.

Kitalált középkor

Megjelenünk és frissítjük a tartalmakat. De amiben jelenleg a nagy lehetőséget látom, az az Insta. Naponta frissítjük a weboldalt, posztolunk Facebookra, illetve az Instagramot is használjuk, ahol főleg story-kat osztunk meg. Arra van már terv, ide hogyan terjeszkedtek majd? Á: Először azt kell eldönteni, milyen tartalmakat érdemes eljuttatni különböző csatornákon a célközönségnek. Egy kicsit biztosan rendet is kell csinálni, és megvizsgálni, hogy mi az igazán jó tartalom, amire valóban fogékony a közönség.

B: Én azt tapasztalom, hogy az Insta story-kon keresztül hatékonyan el tudjuk juttatni a karon zajló eseményeket a hallgatókhoz. Szeretném, ha a követőink megszoknák, hogy minden hétfőn innen tudnak értesülni az aktuális programokról, a többi napon pedig a híreinkről vagy a elképzelés arra, pályázatokról. Á: Az biztos, hogy az online eszközök és az online platform az, amivel leginkább el lehet érni a célközönséget.

Aztán ezen kívül vannak olyan megjelenések, mint pl. Említettétek az órán hogy az ELTE-nek az egyik legerősebb oldala a közösség. Hogy tudjátok ezt az üzenetet közvetíteni a célcsoport felé? B: Nagy segítségünk ebben a BTK HÖK, akik összefogják az intézeti képviseleteket, rajtuk keresztül el elképzelés arra jutni olyan hallgatókhoz is, akik szívesen segítenek akár az iskolalátogatási kampányokban, egyéb eseményeken, de a HÖK elképzelés arra kérjük akkor is, ha volt hallgatókat szeretnénk elérni.

Egyrészt releváns arcok, másrészt pedig felvállalják ezt az egészet; szeretik csinálni, időt, energiát fektetnek bele. Tehát szerintem azok a hallgatók, akik nekünk tudnak ebben segíteni, egyelőre főleg a HÖK-ösök közül kerülnek ki, mert hozzájuk egyszerűbben vezet az út. A másik rész, amire pedig szeretnénk ráerősíteni, hogy a nemzetközi hallgatóink között is szeretnénk találni olyanokat, akik a BTK arcai lehetnek, segítik az itteni, külföldi hallgatók tájékoztatását és a leendő hallgatóink toborzását.

Említettétek, hogy nagy kihívást jelent a karon belül az egyes szakokat megismertetni a diákokkal. Milyen eszközök vannak erre? Á: Tervezünk például olyan amit kitaláltak, mely során betekintést nyerhetnek a hallgatók a más szakok életében, tulajdonképpen itt keresztlátogatásokról beszélünk. Középiskolások felé pedig azokat az eszközöket használjuk, amelyeket említettünk; itt is gondolkodunk videós tartalmakban, hogy hogyan lehetne egy szakot bemutatni.

• Kimondottan beszédes típus, és közlendője zöme persze a gasztronómiáról szól.
• A látásom 0 5 javul

Itt az eszközökön van a nagy hangsúly. B: Most abban a fázisban vagyunk, hogy közvetlenül keressük fel az intézeteket és tanszékeket. Közösen próbáljuk felépíteni az egyes képzésekről való kommunikációt, és segítünk nekik abban, hogyan juthatnak el a középiskolásokhoz, vagy akár a sajtóhoz.

Ők erre mennyire nyitottak?