Idegi látási utak. Emberi agy – Wikipédia


Emberi agy

Fizikai leírás[ szerkesztés ] Az agy tapintásra puha, kívülről barnásszürke, belül árnyalatilag enyhén váltakozó kissé sárgás fehér testrész. Egy felnőtt férfi agya átlagban 1,37 kg-ot nyom és 1,26 liter térfogatot foglal el, egy felnőtt nő agya átlagban 1,24 kg tömegű és 1,13 liter térfogatú. A szürkeállomány színét az idegsejtek lényeges mennyiségbeli jelenléte okozza, a túlnyomó részben dendritekből és axonokból álló fehérállományét az axonok fehéres burka, a mielinhüvely.

Az emberi agyban becslés szerint 50— milliárd idegsejtvagyis neuron van. Ezek között kb. Az agyat védő rész az agykoponyaa másik rész az arckoponya. Lásd: Koponyacsontok.

Depresszió

A koponya alatti burkolat az agyhártyaaminek réteges elrendeződését itt a bal oldali ábra mutatja. Az emberi agy fontosabb szerkezeti részlegei Az emberi agy fő lebenyei. Bal oldali nézet Gray's Anatomy Legfelül az agy főrészét, [7] annak két féltekéjét borítva a sokgyűrődéses agykéreg helyezkedik el.

Az agy alsó részén az agytörzs kapcsolódik a gerincvelőhözemögött pedig, a nagyagy alatt a vízszintesen barázdált kisagy látható, ami a nagyaggyal való kapcsolattartás mellett főleg a motoros funkciót szolgálja.

Az agynak két féltekéje van; egy bal oldali és egy jobb oldali.

Bár ostorcsapás sérülés létrejöhet más esetben is — pl. Szemből, hátulról, vagy oldalról történő ütközés során a fej hirtelen tehetetlenül hátra, előre vagy oldalra csapódik, és a nyak a nagy lendület miatt a természetes mozgásához képest ellentétes irányba mozdul el, s következménye a különböző súlyosságú nyaki gerincsérülés.

A bal oldalon itt a kép a bal oldali félteke fő lebenyeit mutatja bal oldali nézetben. A jobb oldali félteke látszatra nem különbözik sokat a bal oldalitól, de funkciói szerint igen.

A lebenyek neveinek eredete nem szerkezeti, hanem azokat a kívülről határoló csontoktól kapták, egy kivétellel: a homloklebeny ugyanis kissé kiterjed hátrafelé a központi barázda sulcus centralis vonaláig, a látás jobb, mint a rosszabb ok falcsonti lebeny rovására.

Klinikai Tünetek

Az agy egyes részeinek funkciói[ szerkesztés ] Homloklebeny: gondolkozás, tervezés, beszéd, a csontvázizmok akaratlagos mozgatása, érzelem, problémamegoldás, személyiség; Falcsonti lebeny: mozgás, orientálódás, felismerés, ingerület; Nyakszirti lebeny: látási ingerület feldolgozása; Halántéklebeny: percepció felfogáshangingerületek feldolgozása, idegi látási utak, beszéd, szag; Kisagy van egy bal oldali és egy jobb oldali : testállás, egyensúly és mozgás-együttműködés kötőhártya-gyulladás látásélessége. Agytörzs : alapvető életfolyamatok, pl.

Ez az agy féltekéi között fekvő, azokat összekötő vastag idegköteg. A képen az agy frontális pólusa felül található Corpus callosum : idegi látási utak agy két féltekéje közötti csatornában elhelyezett, azokat összekötő masszív fehérállomány, egy több mint millió axonnyúlvánnyal rendelkező idegnyaláb; Varol-híd Pons, vagy pons Varolii : az agy utasításait továbbítja a kisagynak és a gerincvelőnek; Medulla oblongata nyúltvelő a gerincvelő tetején : életfolyamatok, légzés és szívdobogás szabályozása; Talamusz : ovális szerv, ami közvetlenül az agykéreg alatt helyezkedik el szimmetrikusan mindkét féltekében; a szervek érzéki ingerleteit adja tovább, a szaglást kivéve, az agykéregbe.

téves rövidlátás

Az agy sejtjei és az agyfunkció folyamata[ szerkesztés ] Neuronoknak idegi látási utak a központi idegrendszernektehát mind az agy, mind a gerincvelővalamint az érző és autonóm idegdúcok idegsejtjeit. Ezek speciális sejtek, amelyek képesek információ felvételére, feldolgozására és azok továbbítására elektrokémiai jelzés formájában. A neuron funkciója az agyműködés alapját képezi. A neuron nem szaporodik mitózisos osztódással, bár bizonyos vélemények szerint egyes pluripotens asztrociták neuronná változhatnak.

Az agy idegsejtjei kiterjedt elektromos hálózatot alkotnak, és az agy utasításai a főleg axonokbólilletve dendritekből álló hálózatban apró elektromos kisülések útján továbbítódnak, amelyeket a hálózati vonalban az egyes sejtek stratégikus pontjai idegi látási utak szúrt mikroelektródák segítségével mérhető, akciós potenciálnak nevezett feszültségmaximumok, vagy csúcspontok létrejötteként észlelhetünk.

Elektromos mérőműszerrel persze nemcsak az akciós potenciál értéke, hanem a feltöltés időbeli folyamata is követhető.

Egy jelentős érv a maszkok viselése mellett!

Az elektrokémiai jelzést neurotranszmittereknek nevezett szerves vegyületek viszik sejtről sejtre. Azokat a sejteket amelyek információt hoznak a központi idegrendszer irányába afferens neuronoknakazokat pedig amelyek utasításokat visznek az izmok, mirigyek, színsejtek stb. Egy tipikus agysejten való jelzésáthaladást mutat az itteni ábra.

Milanovich Domi Néha pont a pozitív gondolkodás mérgezi meg az életed A szemednek sem hihetsz mindig, hiszen az, ahogyan észleljük a világot, eltérhet a látottak valós fizikai tulajdonságaitól.

Neuron Egy közeli szinapszisbólvagyis csatlakozási pontból egy neurotranszmitter érkezik. Ennek befogadására a sejt speciális nyúlványai, a dendritek szolgálnak. A neurotranszmitterek képessége az, hogy a sejtmembránban található egyes molekulákkal reagálva ligandumokbefolyásolják a sejt ún.

Tartalomjegyzék

Ezeken a csatornákon közlekedhetnek a különböző ionok, a sejt belső tere, és a sejten kívüli tér közt. Az akciós potenciál egy határfeszültség, ami elérése kisülést eredményez.

Egy részletesebb ábra található az Idegsejt cikkben, ahol a szinapszis részleteit látva működése jobban elképzelhető. A kisülés az axondombon kezdődik, majd az axonon keresztül, annak végét elérve egy szinapszisba érkezik, ahol új neurotranszmitter molekulák létrejöttéhez vezet, és szomszédos sejt dendritjeivel érintkezve annak feltöltését gerjesztheti.

Ez a folyamat addig folytatódik amíg az ingerület egy meghatározott sejtet például egy efferens jelzéssorozat esetén izommozgató sejtet el nem ér. Az elektromos jelzés idegi látási utak a sejttesten és az axonfonalakon keresztül vezetődik.

látásélesség 5 perc alatt

Ez nem az általunk jól ismert Ohm törvénye alapján való áramvezetés, hanem vezetődarabkák sorozatos feltöltését követő kisüléseiből áll. Vezetőként az axon szolgál. Ez a kb. A szigetelést az axont beburkoló speciális glia sejtek Schwann sejteka központi idegrendszer esetében oligodendrociták állítják elő, és ezek végzik a karbantartást is.

Account Options

A szigetelés azonban nem folyamatos, és azt az axon vonalán egyenlő távolságú szakaszokban, kb. A töltés átadása hézagról hézagra való sorozatos átugrással, ún. Az effajta áram az Ohm-törvényen alapuló áramvezetésnél kb tízszerte gyorsabb.

Az idegsejtek rostjai, úgy látszik, egymás közt összefüggnek, bár az újabb vizsgálatok szerint, egyik idegelem a más idegelemmel csak faszerű végágaiknak érintkezése útján illeszkedik egymásra. Ily idegelemet látunk az 1. A sejt szemecskés állományából számos nyújtvány protoplazma-nyújtványok veszi eredetét, melyek elágazódva sűrű fonadékot alkotnak. Számos idegsejtnek van még egy, sokszor a sejtmagból eredő feltünő nyújtványa tnmely a sejt főnyújtványának tekinthető. Ez utóbbi nyújtványnak feladata az idegizgalmat valamely távol fekvő szövetelemhez, esetleg idegsejthez is, elvezetni.

Az áram tehát egy sorozatos feltöltési hullám formájában terjed, ami nem harmonikus, hanem csökkenő amplitúdójú. Ha tehát az eredeti potenciál nem elég magas, vagy a szigetelés meghibásodása miatt nagy a veszteség, akkor a jelzés, vagy utasítás nem érkezik célba, ami a test működésének a megbetegedésével jár.

Lásd lejjebb: Amyotrophiás lateralsclerosis Az idegsejtfal csatornái nyitására illetve zárására szolgáló neurotranszmitterek mindegyikének valamelyest más a hatása, illetve a jellege.

Kettőt látok mindenből, de miért?

Az agy neuronjaiban ez a két utolsó játszik főszerepet. A neurotranszmittereket nagyrészt az axonvégződések termelik a szinapszisokban. Az idegsejtek az agyban bonyolult hálózatot alkotnak, amelyekben egy neuron tagja lehet számos jelzéstovábbító vonalnak is.

Ezek külön-külön is funkcionálhatnak, de egyidejűleg is. Bővebben: agykéreg Az agykéreg latinul cortex cerebri az agy lebenyeinek külső rétege, ami nagyjából szimmetrikus.

A valóság vajon mi?

Felülete igen tekervényes. Az agytekervényeket gyrus cerebri agybarázdák sulcus cerebri határolják. Az emberi agy az agykéreg vastagságában, annak és a lebenyek barázdáltságában, valamint a nagyagy kisagyhoz viszonyított méretarányában különbözik más állatok agyától, de a delfin és a bálna agykérgének barázdáltsága kivételt képez, mert ezek még az emberi agykéregnél is barázdáltabbak.

látás és agyi befolyás

Az emberi agykéreg relatív növekedésével az agy többi részei fölött domináns helyzetbe került. Így az agykéreg alatti szerkezeti egységek funkcióira és azok relatív nagyságára is hatást gyakorolt. Ez utóbbit például az mutatja, hogy más állatokhoz viszonyítva a cerebellum, vagyis a kisagy két oldalsó nyúlványa, ami a nagyaggyal áll kapcsolatban, nagyon túlfejlett a motoros funkciókat szolgáló középső kapcsolati rész rovására; a minőségi különbséget pedig az, hogy az emberrel szemben, akinek agykérge életfontosságú, egy patkányt még agykérgének teljes eltávolítása sem akadályozza meg abban, hogy futkározzon és a környezetét felismerje.