Illuzórikus látás az, Tartalomjegyzék


Any- nyira könnyű a tárgyak észlelése, felismerése, hogy elsőre nehéz megérteni, milyen komplex is ez a folyamat. Képzeljük el, hogy egy olyan intelligens robotot szeretnénk alkotni, amely képes a képen látható székek felismerésére, és el tudja dönteni, hogy azok közül melyikre illuzórikus látás az leülni. Vegyünk egyelőre csak egy példát a képről: hogyan tudja robotunk eldönteni például azt, hogy az íróasztalon lévő modellre vagy a másik szobában, távol látható székre le lehet-e ülni?

Számunkra a kérdés nevetségesen könnyű, de csak addig, amíg észrevesszük, hogy a két tárgy képe valójában teljesen azonos! Mi alapján döntsön tehát robotunk? Egy komplex tárgy, melynek felismerése nem okoz gondot senkinek 5. Egy bonyolult szobabelső, mely demonstrálja azokat a problémákat, amelyeket egy tárgyfelismerő rendszernek meg kell oldania Wallis—Bülthoff ábrája nyomán. Az adott tárgykategóriát felismerjük helyzetétől, megvilágításától, színétől, méretétől, illetve távolságától, nézőpontjától függetlenül, részlegesen kitakarva, részekre bontva, valamint a kategória eltérő elemeit szemlélve is Három fontos csoportja van azoknak az érveknek, melyek azt mutatják meg, miért is nehéz probléma a tárgy- vagy alakészlelés.

Egy adott tárgyat csak nagyon ritkán látunk azonos feltételek mellett, vagyis a tárgy retinára vetülő képe sokszor változik, mivel más szögből, irányból, távolságból, méretben, színben, illetve fényviszonyok mellett látjuk.

Képzeljük el, hogy egy olyan intelligens robotot szeretnénk alkotni, amely képes a képen látható székek felismerésére, és illuzórikus látás tudja dönteni, hogy azok közül melyikre lehet leülni. Vegyünk egyelőre csak egy példát a képről: hogyan tudja robotunk eldönteni például azt, hogy az íróasztalon lévő modellre vagy a másik szobában, távol látható székre le lehet-e ülni? Látás mínusz 20 mi ez hogyan lehet megismerni a látását otthon, Su Jok látomása video oktatóanyagok a látás helyreállításáról. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban. Facebook Tumblr napi pszicho menőség Rövid írások egy-egy jelenségről annak pszichológiai hátterét bemutatva, hogy ne csak a bulvárpszichológia csöpögjön az internetből.

Azt mondjuk tehát, hogy tárgyészlelésünk pozíció- méret- távolság- vagy színinvariáns, vagyis független a fenti tulajdonságoktól. Egy adott tárgy kategóriájának egyes tagjait kisebb eltéréseik ellenére is fel tudjuk elismerni, és ugyanúgy kezeljük őket. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudnánk a különbségeket is észrevenni egy adott kategória egyes tagjai között szelektivitás.

Tárgyfelismerésünk ezen két folyamat, a ge- neralizáció és a szelektivitás nyereség-veszteség vagy vám-rév hatásán múlik. A tárgyakat egyszerre több specificitási szinten is fel tudjuk ismerni. Hogy melyik felismerési kategorizációs szintet használjuk, az mindig a feladatunktól függ.

  • Jó látás mi a titka
  • Utókép – Wikipédia - Illuzórikus látás az
  • A látás élettana
  • Gőte vízió
  • Illuzórikus látás - hopehelycukraszda.hu
  • Utókép – Wikipédia
  • Illuzórikus látás az.
  • Látási problémák szülés

Mint látni fogjuk, ezeket a problémákat a tárgylátás egyes modelljei eltérő módon kezelik. Fejezetünkben azokat a folyamatokat foglaljuk össze, melyek az alakok, formák, a két- illetve háromdimenziós tárgyak észlelését teszik lehetővé.

A tárgy-alakzat és a háttér elkülönítése: perceptuális szegregáció A minket körülvevő tárgyak, a környező világ legtöbb dolga jól megkülönböztethető alakú és formájú. Bár nem biztos, hogy mindenki tudatában van ennek, a tárgyakat körvonalaik alapján észleljük.

illuzórikus látás az betűtípus, mint a szemteszten

Az angolban myopia következménye edge szó megfelelői — perem, él — helyett fejezetünkben a kifejezőbb kontúr, illetve körvonal kifejezéseket használjuk. Például szobánk ablakán kitekintve az ablak körvonalai zárt négyszögalakot írnak le, míg a kint látható fák szabálytalan körvonalai jól láthatóak az égbolt háttere előtt. A tárgylátás egyik alapvető lépése sokak szerint előfeltételehogy az adott tárgyat annak hátterétől, valamint az együtt megjelenő tárgyakat egymástól elkülönítsük.

Ezt afolyamatot nevezzük perceptuális szegregációnak, illetve alakzat-háttér szegmentációnak. A kifejezések egyben arra is utalnak, hogy egy tárgy látása során a tárgy alakja az, ami elkülönül, azaz szegregálódik a hátteret alkotó mintázattól.

Vegyük példának az 5. Az ábra mely úgynevezett kétértelmű ábra jól demonstrálja az alakzat-háttér szegregáció fontosabb tulajdonságait.

Ezek a következők: Az alakzat a háttér előtt van. A háttér olyan alaktalan anyag, amely az alakzat mögött is folytatódik. A körvonal kontúrami az alakzatot és a hátteret elkülöníti, az illuzórikus látás az tartozik.

Az alakzat könnyebben megjegyezhető, és jobban hasonlít egy adott tárgyra, mint a háttér. Az úgynevezett Rubin-váza. Mi van a képen: két arcprofil vagy egy váza? Nézzük, hogyan érvényesülnek ezek az elvek az 5. Próbáljuk úgy látni az ábrát, hogy a fekete felszín az alakzat.

Ilyenkor két arcprofilt látunk, melyek mögött a fehér, differenciálatlan hátteret nem lehet mint vázát érzékelni, mivel az ábra kontúrjai ebben az esetben az arcokhoz tartoznak. Próbáljuk most a fekete felszínt mint hátteret elképzelni, és vegyük számba az alakzat-háttér szegregáció fenti tulajdonságait. Van néhány további fontos tulajdonsága is a képnek, mely meghatározza azt, hogy mit látunk háttérnek, és mit tárgynak: ezek a méret, a szimmetria, az orientáció és az ismertség.

A kontúrokkal határolt kisebb területeket inkább mint alakzatokat érzékeljük, a szimmetrikus területeket úgyszintén. Ha egy terület fő tengelyiránya függőleges vagy vízsz- szintes, akkor megint csak inkább mint alakzatot érzékeljük.

  1. Negatív utóképek[ szerkesztés ] A negatív utóképek akkor jöhetnek létre, amikor a szem fotoreceptoraikülönösen az úgynevezett csap-sejtek, adaptálódnak az erős ingerekhezés vesztenek érzékenységükből.
  2. Utókép – Wikipédia
  3. A látás helyreállítása a rendszer szerint 100-ig

Nézzük meg, hol és hogyan történik a perceptuális szegregáció. A hatvanas években kezdődött elektrofiziológiai kísérletek paradigmaváltást magas látás a látáskutatásban. Évtizedekig tartó kísérletsorozatokban mára a kutatók leírták az emlősök látórendszerét alkotó egyes kérgi területeket és azok tulajdonságait.

illuzórikus látás az a szildenafil hatása a látásra

Az egyik első és legtöbbet vizsgált agykérgi terület a nyakszirti lebenyen elhelyezkedő primer elsődleges látókéreg Broadman es terület, V1 volt. Ennek neuronjairól kiderült, hogy eltérő méretű és irányú vizuális ingerekre a legérzékenyebbek. Campbell és munkatársai Campbell-RobsonBla- kemore-Campbell voltak az elsők, akik felvetették, hogy ezek a neuronok fontos szerepet játszhatnak a körvonalak detekciójában és a perceptuális szegregációban.

Elméletük szerint a látórendszer olyan neuroncsoportokból áll, melyek legjobban egy adott téri frekvenciasávra érzékenyek, vagyis téri frekvenciaszűrőkként működnek. Amint már a látás alapfolyamatairól szóló fejezetben szó volt róla, a kisebb receptív mezejű neuronok a magasabb, míg a nagyobb receptív mezejű neuronok az alacsonyabb téri frekvenciákra reagálnak a legjobban, így mintegy többszörös, egymástól relatíve független téri frekvenciacsatornákat hoznak létre, és a látott kép Fourier-analízisét végzik el.

A magasabb térbeli frekvenciákra érzékeny neuronok a finomabb részletek, az alacsonyabb térbeli frekvenciákra érzékeny neuronok a durvább mintázatok felismerésében játszanak inkább szerepet.

illuzórikus látás az állítsd vissza a látásodat

Az elmélet legfontosabb bizonyítéka a szelektív adaptációs technikával végzett kísérletekből ered. Az érzékenységcsökkenés szelektív volt az adott térbeli frekvenciára, ami arra utalt, hogy az egyes térbeli frekvenciákra hangolt neuronok egymástól független csatornákon dolgozzák fel a látott információt.

A V1-et rigid struktúra, szigorú retinotópia jellemzi. Neuronjainak receptív mezeje kicsi 0,5 fokjellemző rájuk, hogy leginkább adott irányú álló vagy mozgó fénycsíkra érzékenyek. Az egyes irányokra érzékeny neuronok csoportokba rendeződve orientációs oszlopokat alkotnak. Ezek között az oszlopok között találhatók azok a fény hullámhosszára érzékeny neuronok, amelyek kortikális kérgi dugókat alkotnak.

illuzórikus látás az minden látássérülés társul

A V1-ből két, részben elkülönült információfeldolgozó vizuális pályarendszer indul ki. A V1-et a másodlagos látókéreg V2, Broadman 18 veszi körül. A V3, majd a V5 MT — mediális temporális terület a parietális rendszer tagjai, neuron- jaikat mintázatok mozgása ingerli a legjobban, illuzórikus látás az mezejük igen nagy. A tárgyfelismerésben fontos ventrális rendszer következő tagja a V4, mely a szín- a forma- és a mintázatérzékelésben játszik szerepet.

Neuronjainak receptív mezeje néhánytól néhány tíz fokig terjedő méretű, jellemző ingerei színes felszínek, textúrák, geometriai ábrák.

A ventrális rendszer utolsó, tisztán vizuális állomása az inferior temporális kéreg IT ; neuronjainak receptív mezeje sokszor igen nagy méretű akár 70 fok is lehet. Jellemző ingerei bonyolult háromdimenziós ábrák, tárgyak, emberi vagy állati arcok képe.

A főemlősök vizuális rendszerének vázlatos ábrázolása és a tárgylátásban fontos ventrális rendszer jellemző ingerei. Az egyes területek megközelítő helyét az emberi agy jobb féltekéjén jelöltük V1, V2, V4, V5 — elsődleges, másodlagos, negyedleges, illetve ötödleges vizuális illuzórikus látás az MT — mediális temporális kéreg; IT — inferior temporális kéreg A közelmúltban az is kiderült, hogy a Vl-neuronok nem egyszerű szűrőként működnek.

Illuzórikus látás az. A látás élettana

Lamme rhesusmajmokkal végzett kísérleteiben kimutatta, hogy ugyanarra a texturált felszínre a neuronok válasza nagyobb volt, ha azt alakzatként látták, mint ha háttérként, vagyis illuzórikus látás az V1 valószínűleg fontos szerepet játszik a körvonalak detek- ciójában és az alakzatok hátterüktől való elkülönítésében is. Az alakzatokat alkotó körvonalak integrációja és a Gestalt-elmélet Történetileg az első pszichofizikai modell, mely a látott kép tárgyakká szerveződését leírta, a Gestalt-elmélet volt.

A Gestalt németül egészet jelent. A koncepciót először ben Wilhelm Wundt írta le, de csak később, a századforduló után, Max Wertheimer, Kurt Koffka és Wolfgang Köhler munkáinak köszönhetően között formálódott ki teljesen. A Gestalt-elméletek ma is érvényes módon írják le azokat a fő szabályokat, amelyek alapján a illuzórikus látás az már csökkent látási okok körvonaldarabok egységes alakzatokká, tárgyakká szerveződnek.

Nézzük az alakká, tárggyá formálódás legfontosabb Gestalt-törvényeit! Egyszerűség: minden mintázatot úgy látunk, hogy a lehető legegyszerűbb struktúra szolgál domináns értelmezésként domináns interpretáció. Az ismert olimpiai ötkarikát például tehát valóban mint öt kört észleljük, és nem mint kilenc bonyolult alakzatot 5. Hasonlóság: az egymáshoz hasonló dolgokat egymással csoportosítva mint egységet észleljük.

illuzórikus látás az szemvizsgálat Cherkasy-ban

Ezért látjuk az egymástól egyenlő távolságra lévő köröket és kereszteket mint sorokat, és nem mint oszlopokat 5. Jófolytatás pregnancia : azokat a körvonalszegmenseket csoportosítjuk körvonalegésszé, melyek görbülete a legkevesebbet változik, más szavakkal: az egyenes vagy a folyamatos görbület mentén elhelyezkedő pontok tartoznak össze.

Ezért látunk goltis látás kört és egy X-et az 5. Közelség: az egymáshoz közelebbi tárgyakat csoportosítjuk 5. Közös sors: az együtt egy irányban, azonos sebességgel mozgó tárgyakat egységnek látjuk. Ismertség: a dolgok könnyebben alkotnak csoportokat, ha a kialakuló egész ismert, és könnyen értelmezhető.

A Gestalt-törvényekbõl néhány: a egyszerûség, b hasonlóság, c jó folytatás, d közelség Hogyan alakulnak ki ezek a szabályok?

Illuzórikus látás

Valószínűleg tanulás és tapasztalat útján: az egyedfejlődés alatt a környezettel való interakció során észlelt szabályszerűségek alakítják őket. A szabályszerűségeket azonban a vizuális feldolgozórendszer működési sajátosságai határozzák meg.

Ezekre később visszatérünk. Hogyan játszanak szerepet a Gestalt-törvények a körvonalak integrációjában? David Hubel és Thorsten Wiesel tanulmánya óta tudjuk, hogy a V1 illuzórikus látás az erős szelektivitást mutatnak a bemutatott vizuális inger vonaldarab irányára erről bővebben már szó volt a látás alapvető folyamatait ismertető 3.

Így például az 5. Ez a tulajdonság további bizonyíték arra, hogy a V1 szerepet játszik a körvonal-szegregációban. Ugyanakkor, mivel a Vl-neuronok többségének gomba a látáshoz kicsi, csak egy maximum néhány vonaldarab kerül egyszerre receptív mezejükbe.

Hogyan integrálódik egésszé a sok izolált vonaldarabka? A magyarázat abban rejlik, hogy az egyes vonaldarabkákat kódoló Vl-neuronok válaszát befolyásolják a mellettük lévő neuronok, illetve a klasszikus receptív mezejükön kívüli, úgynevezett kontextuális ingerek is.

Illuzórikus látás az. Utókép – Wikipédia

Egyrészt tudjuk, hogy a darabokból álló kontúrok detekciója jobb, ha az ingerek azonos tengelyre esnek, illetve ha zárt alakzatot alkotnak Kovács-Julesz Másrészt közvetlen bizonyíték is van arra, hogy a neuronok válasza nagyobb egy adott irányú vonaldarabra, ha azzal ko-lineárisan, vagyis vele megegyező irányban, a receptív mezőn kívül egy másik vonaldarabka is elhelyezkedik Hess et al.

A téma részletes összefoglalását lásd Kovács Egy tárgyat, vagyis annak kontúrját definiálhatja az, hogy világosabb vagy sötétebb a Bates látásjavító módszerei fényességkontrasztmás színű színkontrasztmás mintázatú mintázatkontrasztmás háromdimenziós síkban helyezkedik el diszparitásvagy hogy alkotó pontjai más irányban mozognak, mint a háttér elemei relatívmozgás-kontraszt.

Ezekben az esetekben valódi kontúrok kialakulásáról beszélünk. Mégis az élmény igen élénk, legtöbbünk éles határokkal elkülönülő háromszöget lát három fekete kör felett nem pedig három, részben már megkezdett pizzaszeletet. Az élménynek több alkotója van: 1.

illuzórikus látás az látás a szenvedélybetegeknél

Számos pszichofizikai mérés mutatja azt is, hogy a valódi kontrasztok mentén kialakuló kontúrok és ehhez hasonlóan az feldolgozás kezdeti lépéseitől fogva hasonlóképpen viselkednek, és interakcióba lépnek egymással. Ennek megfelően kimutatták, hogy a V1 és a V2 neuronjai is hasonlóképpen reagálnak illuzórikus és valódi kontúrokra. Ester Peterhans és Rüdiger von der Heydt nagy hatású kísérleteikben Peterhans — von der Heydt majmok V2-neuronjainak aktivitását regisztrálták mozgó, luminanciakontrasztú fénycsíkra és azonos irányú illuzórikus kontúrra, és azt találták, hogy a neuronok az utóbbira is reagáltak, bár ekkor receptív mezejükben nem volt illuzórikus látás az fizikai inger.

Lee és Nguyen hasonló eredményekről számolt be a V1 neuronjait illetően is bár az illuzórikus ingerekre kapott neuronális válaszok latenciája lényegesen hosszabb volt, mint a valódi kontúroké. Az illuzórikus kontúrok esetében szembeötlik ismét mindaz, amit a Gestalt-elméleteknél már leírtunk: sokszor a kép elrendezéséből eredő legegyszerűbb interpretáció egy háromszög három kör előtt csak a kép egészében létezik, de annak részleteiben nem.

Ezt az egyszerű és egyértelmű leírásra való törekvést nevezzük perceptuális szerveződésnek. A következőkben a tárgyak ezen szerveződésének jelenlegi modelljeit vizsgáljuk meg. A tárgylátás modelljei A tárgyfelismerés számos modellje közül a továbbiakban két olyan alapvetően eltérő megközelítéssel foglalkozunk, amelyek a jelenkor kognitív tudományában a legnagyobb súly- lyal szerepelnek.

Ez a két megközelítés a történetileg korábban keletkezett strukturális felismerés, illetve a későbbi képalapú felismerési modellek csoportja. Strukturális felismerési modellek A strukturális modellek között Marr komputációs megközelítését és Biederman komponensalapú felismerés modelljét tárgyaljuk.

David Marr és kollégái a bostoni MIT-en Massachusetts Institute of Technology alkották meg az első olyan tárgyfelismerési modellt, mely komplex módon képes válaszolni a tárgylátás problémáira Marr-Nishiharaés amely a kognitív pszichológusok körében máig népszerű. Milyen program lenne erre képes? Az elmélet a retinára vetülő képpel kezdődik 5. Az algoritmus ezután a képben lévő sötét és világos részeket analizálja. Ennek eredménye egy a látás tisztasága adrenalin első vázlat, amelyen a képen található vonalak, körvonalak és olyan zárt alakzatok, mint egy kör, ellipszis, is megtalálhatóak már.

Ebből a vázlatból azután a Gestalt-szabályok alapján egy a már általunk látott képhez is hasonló, úgynevezett két és fél dimenziós 2,5 D vázlat keletkezik. A végső lépésben ez a vázlat alakul tovább háromdimenziós 3-D képpé.

A Marr-modell erőssége, hogy könnyen létre tud hozni egy nézőpontfüggetlen tárgyreprezentációt, ugyanakkor nem világos, hogy hogyan is jön pontosan létre ez a háromdimenziós reprezentáció: sem az elméletben nincs világosan kifejtve, sem kísérleti adatok nem támasztják alá a részleteit.

David Marr komputációs alakfelismerés-elméletének vázlata A Los Angeles-i Irving Biederman University of South California által megalkotott komponensalapú felismerés modell vagy RBC-elmélet Recognition by components nagyon hasonló az előzőekben vázolthoz, ugyanakkor lényegesen tovább is fejleszti azt Biederman Biederman szerint a tárgyakat határoló körvonalaik konkáv területein részekre bontjuk, és ezek a részek mint háromdimenziós elemek henger, kocka, gömb, piramis stb.

Ezek az elemek az úgyneve- zettt geometrikus ikonok, rövidített elnevezésük a geon. Ennek köszönhetően az egyes geonok nézőponttól függetlenül felismerhetők és megkülönböztethetők egymástól. Mivel az egyes geonok nézőpontfüggetlen módon felismerhetőek, magának a létrehozott tárgynak a felismerése is nézőpontfüggetlen lesz.

Ez azt jelenti, hogy egy adott tárgynak egy illuzórikus látás az csak néhány nézőpontját kell a memóriánkban eltárolni. Az RBC-elmélet szerint a világ körülbelül harmincféle ilyen geonból legójátékszerűen felépíthető, ha a tárgyat alkotó geonok közötti térbeli viszonyokat meghatározzuk a gomba törzsét alkotó henger tetején van a illuzórikus látás az reprezentáló kúp.

Irving Biederman strukturális alakfelismerés elméletének néhány eleme, geonja Az RBC-elmélet egyik legnagyobb előnye, illuzórikus látás az korlátozott számú elem felhasználásával képes a tárgyak nézőpontfüggetlen leírására. Ugyanakkor az elmélet nem tér ki arra, hogy számos esetben nemcsak a határoló körvonalak, hanem a tárgyak felülete is fontos a tárgyfelismerésben gondoljunk például arra, hogy sokkal nehezebb egy piros, mint egy sárga banán felismerése. Többek között azt is nehéz az RBC-elmélet segítségével magyarázni, hogy miként történik az azonos geonokból felépülő, de egymástól részleteikben nyilvánvalóan különböző tárgyak megkülönböztetése, kategorizációja például számos szék azonos számú és elrendezésű geonból áll, mégis megkülönböztethetőek egymástól.

Vita folyik arról is, valójában mennyire nézőpontinvariáns a tárgyak felismerése, és úgy tűnik, hogy ezeket az ellentmondásokat próbálják megoldani a képalapú elméletek. Képalapú modellek A strukturális felismerési elméletek legelterjedtebb alternatívája a képalapú reprezentáció. A képalapú reprezentációk közös jellemzője, hogy a feldolgozás során úgy őrződnek meg a tárgyak tulajdonságai alakjuk, színük, textúrájuk egyarántahogy azok a látott képen megjelentek.

Az ilyen elméletek Bülthoff-EdelmannTarr-Bülthoff szerint a tárgyaknak nem egy háromdimenziós reprezentációja létezik, hanem számos kétdimenziós reprezentáció írja le az adott tárgyat, mégpedig számos eltérő nézőpontból.