Lásd a táblázatot a látomásról.

Vallási és etnikai interferenciák Erdélyben. A szőkefalvi Mária-jelenések Egy infrastrukturális kiépítését illetően hátrányos helyzetű romániai mikrorégió egyik települése, a es évek közepéig kiemelt fontosságú búcsújáró hellyé vált.

Ötletek a személyes szentírás-tanulmányozáshoz

Alakulása a diktatúra időszakát immár évekkel maga mögött hagyó, modernizálódó Románia multietnikus és multikulturális rurális térségének gazdasági átalakulása, etnikai és felekezeti szerkezetének átstrukturálódása, az etnikai viszonyulásmódok, a közösségek működését szabályozó mechanizmusok elmozdulása közepette történik.

A szőkefalvi Szűz Mária mára már olyan kollektív jelentésátértékelődésen ment keresztül, amelynek eredményeként önálló megnevezésre, ábrázolásmódra, szimbolikára tett szert, emellett üzenetei aktualizált társadalmi jelentéseket hordoznak. Ebben a kontextusban egy vak cigányasszony, Marián Rózsika látomásainak Szűz Máriája egyedi, újszerű vonásokat öltött magára, amelyek jelentősége egy fejlődő kelet-európai ország számtalan nehézséggel küszködő régiójában3 fekvő közösség közelmúltjában és jelenében gyökerezik.

Elemzésemben arra teszek kísérletet, hogy megvilágítsam, miként befolyásolják a vallási és etnikai interferenciák e látomásalapú kegyhely formálódását. Megvizsgálom, hogy milyen szerepet játszanak a közösségen belüli etnikai és felekezeti viszonyok, eltérő szimbolikus magyarázórendszerek egy cigányasszony látomásaival kapcsolatos attitűdök kialakulásában.

Navigációs menü

Ennek keretében felvázolom a településen belüli felekezeti és etnikai viszonyok történetét, utalva a látásmérési táblázat távolsága közösséget érintő gazdasági folyamatokra is. Megkísérlem ugyanakkor bemutatni a Mária-jelenéseket követő eltérő felekezeti viszonyulásmódokat, valamint azt, hogy a látnók hogyan próbálja meg hiteltelenné tenni a különböző felekezeteknek a látomásaira vonatkozó vélekedéseit.

A látomások és a csodák kérdését csak abban a vonatkozásban fogom tárgyalni, amennyiben ennek a jelentéstermelődési folyamatnak, azaz a vallásosság terén realizálódó etnicitás gyakorlatának a működésére jobban rávilágítanak. A látomással elsősorban tehát nem mint szubjektív vallásos élménnyel,4 hanem mint társadalmi konstrukcióval foglalkozom és azt vizsgálom meg, hogy az adott szociokulturális térben milyen társadalmi és kulturális jellemzők befolyásolják a használatát.

A helyszín és a jelenés Szőkefalva egy multietnikus és multikonfesszionális régióban fekszik. A település többszörösen hordozza ennek az interkulturális kontextusnak minden jellegzetességét: több etnikai csoport és legalább tíz jelentős számú vallási kisközösség él egymás mellett. A térség, ahol Szőkefalva fekszik, a latin és az ortodox kereszténység határzónájában van, a román, magyar, esetenként a szláv és cigány etnikumok együttélésének régiójában.

PETI LEHEL

E sajátos multi-kulturális jelleget erősítik fel a vak látnók etnikai gyökerei, a családja és általa követett kulturális stratégiák, valamint a nyilvános jelenések alatt tanúsított verbális megnyivánulásai. Az országos jelentőségűvé váló búcsújáró hely egyházi legitimáló stratégiáiban jelen van az interkulturális kontextusra való utalás. Ez a szimbolikus kommunikáció - mint később látni fogjuk - a közösségek működésének fontos része volt a múltban.

A es évek elejére azonban, úgy tűnik, működésképtelenné váltak a kulturális interferenciákat modellálló legfontosabb hagyományos közösségi technikák. Marián Rózsikának őszétől vannak vallásos tartalmú jelenései. A látomások ig néhány személy, főként családtagok és szomszédok, helybeliek, majd a közeli város egyik középiskolájának tanulói jelenlétében zajlottak lásd Lőrinczi A jelenések nyilvánossá válása azért következhetett be, mert Szűz Mária előre tudatja a prófétával jelentkezésének pontos időpontját.

A A jelenések színhelye ettől kezdve a szőkefalvi katolikus templom volt, a negyedik és az ötödik alkalom már a templomban zajlott. A zarándokok száma minden alkalommal egyre nőtt, ezért a templomkertbe szabadtéri oltárt építettek, ahol a jelenések napjain a mintegy ezer főnyi zarándoksereg szentségimádással, virrasztással, szentolvasó imádkozásával, keresztúti engeszteléssel, ájtatossággal várja a Szűzanya érkezését lásd Molnár é.

A helyszín és a jelenés

A látó a jelenések alkalmával Szűz Máriával - az utolsó nyilvános jelenését leszámítva - románul beszélt. A Szűzanya üzeneteit viszont románul és magyarul egyaránt tolmácsolta. Látomásai során a Szűzanya üzenetei a mennyei fényből érkeznek hozzá román nyelven. A szobor egy olyan cm. Tiszta fehérbe öltözve, rózsafüzér a kezében, imára kulcsolva a keze, és egy korona, amely 12 csillagból állott.

És a feje fölött egy egészen nagy csillag, amely beborította fénybe.

S így kezdődött el a beszélgetés Szűzanyával. Napjainkban a templomkertben tartott szabadtéri mise után kezdődik és mintegy negyed óra hosszat tart. A zarándokok legtöbbször a kezüket a magasba emelve nézik a Napot. Sokan fénykép- és videofelvételeket készítenek. Az éggel kapcsolatos látomások például a Nap természetellenes viselkedése, felhőkből formálódó kereszt stb.

Az etnicitás vallásos élményt formáló hatása tükröződik azokban a látomásélményekben, amelyeket magyarországi zarándokcsoportok tagjai tapasztaltak a napcsoda alkalmával.

Tavaly voltam eddig [először]. És Nap jelenség az, hogy halványzöld volt a Nap, bele lehetett nézni szabad szemmel. Csak forgott. És olyan gyorsan forgott! És fényeket láttam körülötte. Citromsárga, narancssárga, hun pedig olyan zöldes, ilyen fényeket láttam, és forgott gyorsan.

Én láttam a palástot és Magyarország térképit, s alul egy olyan fekete keresztet láttam, és ugyanolyan, ugyanúgy a Napba.

Ellen G. White írásai - Tapasztalatok és látomások

Olyan tűző Nap volt tavaly, hogy az esernyővel is az ember majd elájult, és utána meg, amikor mondta a Rózsika, hogy most már 5 órakor jön a jelenség, tehát megjelenik a Szűzanya, akkor valami ilyen gyönyörű Néztük azt a tűző, valami tűző Napot, és benne gyönyörű volt. Utána, mikor ennek vége volt, ez pár másodpercig tartott ez a jelenség, és akkor utána még egy gyönyörű kis záporeső megáztatott bennünket.

Ez volt. A Napba azt a vibráló részeket, tehát ez volt, ilyen, ezek ilyen nem szabályos részek voltak. De ez volt a tűző Napba.

Javaslatok a tanításhoz

Ilyen vibráló részek. Az alsó részin, a jobb részin láttunk egy fekete keresztet. Akkor e mellé a bal felén, az alján a Napnak láttam a palástot, a fölső részin meg Magyarországnak a picike kis térképit láttam. Ezek voltak. És gyönyörűen néztük a tűző Napot.

Ugyanakkor nem ismert még életútjának minden részlete. Életrajzában jelen vannak a faluközösségen belüli bizonytalan társadalmi pozíciójára utaló elemek: román-cigány vegyes házasságból született; 13 éves kora óta cukorbeteg; betegsége hatására ben teljesen elveszítette a látását; a család a falu cigányok lakta utcájában él; a településen Rózsikát mindenki cigánynak tartja.

Marián Rózsika családja mindemellett a magyar etnikummal való azonosulás kulturális stratégiáját követi. Az a tény, hogy Rózsika apja román volt, mit sem változtat etnikai besorolásán. A cigány-magyar, cigány-román vegyes házasságból születő utódokat a régió minden településén cigánynak tartják.

Magyarul beszélnek otthon a családba.

Ötletek a családi szentírás-tanulmányozáshoz és a családi esthez

Magyarok, magyar cigányok. Az etnikai besorolás a régió más közösségeihez hasonlóan ebben az esetben is súlyos stigmatizációt jelent, amely aktivizálja mindazokat az előítéleteket, amelyek a cigányságnak mint csoportnak szólnak. Az etnikai identitásváltásra törekvő cigány személyek esetében a cigánysághoz tartozás tényének hangsúlyozása a személy társadalmi státuszának, értékének a leghatározottabb tagadásával egyenértékű, amelynek révén kihangsúlyozódnak a két világ közötti mély szerkezeti különbségek, rendkívül törékennyé téve az integráció sikerét.

Christian számos munkájában hangsúlyozza, hogy a kutatók számára a látomás elsősorban mint társadalmi jelenség válik megragadhatóvá Christian ; ; ; Az, amivel a kutató találkozik, komplex mikrotársadalmi viszonyok lásd a táblázatot a látomásról, amelyben különféle szereplők vesznek részt: a látók személyén kívül a hatóságok, a látomások értelmezői és ezek befogadói is lásd Christian A lásd a táblázatot a látomásról tehát nem csak olyan értelemben kulturális termék, hogy vallásos élményként számos szállal kötődik egy kulturális kontextushoz, hanem azért is, mivel végső soron egy különféle aktorok által manipulált kollektív konszenzus eredménye.

Christian szerint nem az az érdekes, hogy az egyes embereknek látomásaik vannak, mivel ilyenek a legkülönfélébb történeti korszakokban is voltak és vélhetően ezután is lesznek, hanem az, hogy bizonyos esetekben az emberek egyes látomásoknak megkülönböztetett jelentőséget kezdenek tulajdonítani. A legtöbb kutató a társadalmi krízisek szerepével magyarázza a látomások és általában a transzcendens iránti társadalmi fogékonyság kialakulását.

Markié és Frances B. McCrea például kimutatták, hogy a multietnikus régióban fekvő Medjugorjéban, ahol a katolikusok felekezeti kisebbséget alkottak, a politikum által felhasznált etnikai és felekezeti diskurzusok kiemelt szerepet játszottak a jelenések legitimitásának megteremtésében.

A medjugorjei Mária-jelenések meglehetősen közel zajlottak ahhoz a dombhoz, ahol az usztasák ben kivégeztek lásd a táblázatot a látomásról háromszáz szerbet. Ezt a körülményt mind a szerb, mind a horvát politikum igyekezett a saját érdekei szolgálatába állítani a diskurzusok szintjén Markle-McCrea Ehhez hasonló elemzést Ottó F.