Látássérült dolgozat. Üdvözöljük a SANSZ honlapján!
Címlap »Tájékoztatás felsőoktatásban tanuló látássérült hallgatók részére Tájékoztatás felsőoktatásban tanuló látássérült hallgatók részére Látássérült hallgatók számára nyújtható kedvezmények a felsőoktatásban: Milyen kedvezmények, előnyben látássérült dolgozat adhatóak látássérült hallgatónak?
Az intézményi ügyintézésekhez személyi segítő biztosítása. Kérem, hogy az ismertetett kedvezményeket körültekintéssel alkalmazzák, ne csak a kedvezményekkel éljenek, hanem a kötelességeikkel is legyenek tisztában, azokat is kielégítően teljesítsék! Gyakori hiba fogyatékossággal élő hallgatóknál, hogy a jogaikra hivatkoznak csak, de a kötelességeik teljesítéséről megfeledkeznek!
A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról és a benyújtott kérelemről az igazgató dönt. Ha a vizsgázót a kötelező érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát.
Az írásbeli vizsgán: A látássérült dolgozat kérésére, az igazgató engedélye alapján: a az írásbeli feladatok kidolgozásához a vizsgázónak vizsgatárgyanként rendelkezésre álló maximális időt legfeljebb egy órával 60 perc meg kell növelni, b lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt pl. Szóbeli vizsgán: a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a a szóbeli vizsga során a vizsgázónak vizsgatárgyanként a felkészülésre rendelkezésre álló gondolkodási időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni, látássérült dolgozat engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.
- Látássérült középiskolások beilleszkedése látó osztályközösségbe
- Vakság – Wikipédia
Ha a vizsgázó szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani.
A dolgozatot a vizsgázó, vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa. Ha az írásbeli vagy gyakorlati vizsgát szóban teszi le, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, a vizsgázónak két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie.
A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni.
A továbbtanulók száma a MVGYOSZ nyilvántartása alapján ennyien vettek igénybe tanulmányi támogatást : ben összesen fő tanult tovább, ebből fő Budapesten és Pest megyében.
A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni.
Ha a vizsgázó az írásbeli vagy gyakorlati vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni. A vizsgázónak ebben az esetben minkét szóbeli vizsgáján legalább tíz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson.
De tényleg így van ez? Egy látássérülté vált ember valóban képtelenné válik a tájékozódásra a közéleti kérdések terén? Ahogy az alábbiakban rámutatok, az információk megszerzése kisebb-nagyobb nehézségek árán, de a vak és gyengénlátó emberek számára is megoldható.
Gyakorlati vizsgán: Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére — neki fel nem róható okból — képtelenné válik, az igazgató engedélyével, az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Nagy Anikó.
- VÁRHELYI ESZTER: A VAKOK INFORMÁCIÓSZERZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI: SZÁMÍTÓGÉP ÉS AZ INTERNET ADTA ELŐNYÖK
