Megengedett vízió a földalatti munkához


Minden szem a fényszóró által megvilágított kolosszusra meredt. Még néhány másodperc, aztán eldördül a lövés, az előre megbeszélt jel az indulásra. A gigantikus repülő megremegett. Fülsiketítő zúgás harsogott végig a tájon, megriasztotta az embereket. Megeresztették a mellékfúvókákat és ezek most lángoló, tüzes gázoszlopokat eregettek hátrafelé.

Egy pillanatig lassan haladt az űrhajó a sikló sínein — aztán vad iramban folytatta útját. Gyorsabban, mindig gyorsabban száguldott előre — egy fél másodperc elteltével már a magaslaton volt és a gyorsvonat sokszoros sebességével száguldott föl a hegyre. További tíz másodperc múlva elhagyta a határkövet — és most… — most fölemelkedett, mint fantasztikus óriáslepke, elvált a síntől és szabadon lebegett az éjben.

Minden képzeletet felülmúló látvány volt ez! Sárga fény özöne árasztotta el a sűrű embertömeget. Mennydörgésszerű éljen zúgott az űrhajó után.

Mintha szellemek keze emelné, úgy tört a tüzes csoda őrült iramban, ferdén fölfelé. Ekkor ropogás és sziporkázás reszkettette meg a levegőt, hogy az emberek szerteszéjjel futottak páni félelmükben. Elképedt, bámuló szemek meredtek az ég felé, hogy megbámulják ezt a borzalmas látványt. A segédgép teljes gőzt adott, a hatalmas óriás valamennyi fúvókája mintha kigyulladt volna és széles fénycsóva, megengedett vízió a földalatti munkához egy üstökös farka, villámlott föl a tovaszáguldó gép mögött.

Határvidék

Minden szem a ragyogó üstökösön csüggött, az emberi kéz és emberi elme e csodáján, amely lángoló utat vont az éjszakai mennybolton. Még nem telt el öt perc: már csak nagyon jó szemek vehették ki a gépet, amely halványan pislogó pontocskává zsugorodott a délkeleti égen. Ekkor újra tűz lángolt fel a tovatűnt űrhajó mögött.

A fenti riport nem napjainkban készült. Nem az Apolló kilövéséről, vagy egy Szoljut felbocsátásáról. Pedig a pontossága meghökkentő. Jól írja le a hang- és fényhatásokat, a nézők reagálását, a látvány nagyszerűségét. Még érdekesebb, hogy az űrhajó nyolcszáz kilométer magasban újra fellángol, begyújtja a második fokozatot, aztán végleg eltűnik a Hold felé vezető útján, az éjszakában. A tudósítás ból való. A képzelet terméke, nem a valóság hozta létre. Írója a német Megengedett vízió a földalatti munkához Willi Gail.

Megszállottja a rakétakísérleteknek, jó ismerője Oberth és Valier eredményeinek és elképzeléseinek. Látomásait akarta elmondani, ezért írta meg könyvét, amely magyarul az Utazás a holdrakétán címmel jelent meg. A regényt a tudományos-fantasztikus irodalom egyik klasszikusának tekintik, pedig a maga korában nem volt valami nagy sikere. Túlságosan száraz, kevés benne a kaland.

AUTONÓM VÁROS SZAKÉRTŐI VÍZIÓ

Igaz, hogy Gail leírja a súlytalanságot, az űrsétát, a holdraszállást és a Hold felkutatását, de inkább a tudományos ismeretterjesztés és nem az izgalom felkeltése a célja.

Ötven év távlatából visszatekintve mégis azt mondjuk, hogy Gail inkább álmodozó volt, s nem vette elég szigorúan sem a logikát, sem a természettudományok felfedezéseit.

Úgy beszélt az űrrepülésről, mint Kolumbus útjáról, az űrrakéta felfedezését és megengedett vízió a földalatti munkához olyasminek tekintette, mint a század elejének repülési kísérleteit, Lilienthal vagy a Wright-testvérek próbálkozásait. Nem mérte fel igazán a vállalkozás méreteit. Nem gondolta végig sem a technikai, sem a társadalmi feltételeket. Azt hitte, hogy elég néhány tudós és mérnök, no meg némi pénz, és az űrhajó indulhat a világűrbe.

Mi már tudjuk, hogy mennyi mindennek kellett megelőznie az első felszállásokat. Ne is említsünk mást, csak a kibernetikát. Számítógépek nélkül az űrhajózás elképzelhetetlen. De azt is tudjuk, hogy mennyi pénzbe kerültek a kísérletek. Százak és százak, de még inkább ezrek és ezrek dolgoztak azért, hogy az első űrhajók felemelkedhessenek.

 - Давай ключ. Я жду. Бринкерхофф застонал, сожалея, что попросил ее проверить отчет шифровалки. Он опустил глаза и посмотрел на ее протянутую руку. - Речь идет о засекреченной информации, хранящейся в личном помещении директора.

De ne éljünk a könnyű lehetőséggel, ne bíráljuk az író álmát a megvalósítás tényeinek magaslatáról. Csodáljuk inkább képzeletét és előrelátását, jóslatának értékét. Mert nem volt senki, aki azokban az években ilyen pontosan látta volna a rakéták jövőjét.

a 7. látomás látható mi a legrosszabb rövidlátás

Komoly tudósok csak legyintettek, amikor az űrhajózásról hallottak. A képzelet gyermekes játékai közé sorolták, ugyanúgy, mint az atomenergia felszabadítását, a kör négyszögesítését vagy a bölcsek kövét.

Pedig Otto Willi Gail nem játszadozott. Előre látta a műszerekkel felszerelt rakétákat, az állatkísérleteket — jusson csak eszünkbe Lajka kutya! Könyve esztétikailag nem túl értékes ugyan, mégis a tudományos fantasztikum diadala.

Budapesti Földalatti

Ritkán látható egységben találkozik benne a képzelet a tudománnyal, egyik a másikát segíti, vagy — ha szükséges —, visszafogja. Gail megtalálta köztük az egyensúlyt, azt, amit elődei vagy utódai nagyon sokszor nem vettek figyelembe. Mert Gail tudósítása a Holdra induló bátor tudósokról nem volt az első, s nem is volt az utolsó.

Szirmai világa Távolsági buszon ülök, útban egy Coober Pedy nevű hely felé, ami a világ nemesopál-bányászatának központja. Isten háta mögötti hely ez a sivatagos Dél-Ausztrália közepén, amiről életemben először egyetemi természetföldrajz-professzoromtól hallottam. Elmesélése szerint a bányásztelepen az emberek saját maguk vájta föld alatti lyukakban élnek, ahonnan az opál is kikerül.

A tudományos-fantasztikus irodalomnak mindig kedves témája volt az űrutazás, némelyek az űrhajót a science fiction címerének tekintették. Az egész história valamikor az ókorban kezdődött… 3. Felettünk az ég. A végtelen ég. Nappal keveset beszél rejtelmeiről. Nagy, kék búra, tenger, amelyen a Nap hajója úszik keletről nyugatra.

Vagy felhőkkel borított szürkeség. Ólmos esőket hullat a komor földekre. De éjszaka mintha megszólalna. A határtalan feketeségén fényes pontok szikráznak. Ott lebeg köztük a Hold mindig változó alakja.

Írta: K.

A fénylő pontok néhol összecsoportosulnak, másutt szétválnak, az egyik erősebben ragyog, a másik gyengébben. Jó támpontot adnak a képzeletnek. A pásztorok felnéznek rájuk, s ott látják a Vadászt, a Nagy Medvét, vágtató lovasok patkónyomát, látják a Kígyót, a Halat, a különböző szörnyeket.

A papok felnéznek s az isteneket meg a félisteneket látják fönt világítani. Ott verekszik Héraklész a hidrával, ott kínlódik a sziklához láncolt szűz, várva a megmentőjét, ott vágtat a Kentaur, vitorlázik az Argonauták hajója. És aztán eljön egy pillanat, amikor a tudós papok észreveszik, hogy a Nílus akkor árad, amikor bizonyos csillagok feltűnnek, mások észreveszik, hogy a csillagok állásából ki lehet számítani az aratás idejét, a hajósok meg rájönnek, megengedett vízió a földalatti munkához a tengeren a csillagok utat mutatnak Ciprus felé.

Kiderül az is, hogy némely csillag vándorol az égen, mások meg örökké egy helyben állnak. Számolgatni és méregetni kezdenek. Megpróbálják kideríteni, hogy milyen messze van tőlük a Nap és a Hold.

Keresik a mozgások okát és rendszerét. Némelyek azt hiszik, hogy a csillagok meghatározzák az emberi sorsot, sőt az emberiség sorsát, mások tagadják ezt a nézetet és a csillagokat ugyanolyan testeknek mondják, mint amilyen a Föld vagy a Nap.

Az ég vizsgálatából kialakul a csillagászat tudománya, amelynek segítségével elkészülnek a naptárak és a horoszkópok. Keveredik a tudomány és a tévelygés. Közben az emberiség lassan-lassan felfedezi a Földet.

Járják a tengereket a kalózok és a kereskedők, a szárazföldeken egyre messzebb mennek a hadseregek. A gondolkodók úgy látják, hogy nincsenek elérhetetlen távolságok. El lehet jutni Indiába, meg lehet kerülni Afrikát. A vándorok csodálatos világokról mesélnek, furcsa állatokról, drágakövekkel borított országokról, illatos szigetekről, jeges, ködbe vesző tengerekről.

mi esik a szemvizsgálat előtt szemvizsgálat lányoknak

Nem kell több a képzeletnek. Ha a Hold és a csillagok ugyanolyan égitestek, mint a Föld, akkor ideje, hogy felkeressük őket.

a látás mínusz 4 rossz magas myopia asztigmatizmus

Ha az ember kellő türelemmel, sok fáradsággal és megfelelő közlekedési eszközzel mindenhová eljuthat, akkor miért ne juthatna el a Holdba és a csillagokba. Meg kell találni vagy el kell készíteni a megfelelő járművet. Nosza, keressük! A mítosz szerint Daidalosz madártollakból szárnyakat készített magának és fiának, Ikarosznak. Mindketten felemelkedtek a levegőbe és repültek.