Öt sor milyen látomás

• Homályos szemek és homályos látás
• Látás és jelenségek
• Látási tevékenységek
• Ez a lecke az első látomásnak Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza tanában betöltött központi szerepére összpontosít, valamint arra, hogy milyen részt vállalt ebben a látomásban a Szabadító.

Az első rész a Jelenések könyve egészének névleges bevezetője A második, miért remeg a szem első szakasznak: a hét egyháznak írt levelek bevezetője A "kijelentés" szó itt sajátos értelemmel bír, ugyanúgy, mint az Újszövetség minden könyvében. Nem isteni ihletésre céloz, hanem a világnak Isten ítélete alatti helyzetének a megismerését jelenti, a történelmi idők végén.

Egy gondolat bánt engemet

Az ilyen megismerésnél nincsen szükség részletes jóslatokra a világvégi eseményekről vagy azok idejéről. Ez a Jelenések könyvének oly gyakori félreértelmezése; amire szükségünk van, az a megváltás feltételeinek a megértése, attól függetlenül, hogy a végső ítélet mikor következik be.

A bevezetésben már érzékeltettük azt, hogy a Jelenések könyvének szándéka: útbaigazítani azokat a keresztényeket, akik nem tudják pontosan, mi kell a megváltáshoz. Az első mondat kínos, mert mindenki beletartozik, aki ezért a jelenésért felelős. A Jelenések könyvének mondanivalója egyrészt Jézusnak egyházaihoz szóló üzenete, másrészt Istené, a közelgő ítéletet illetően.

A hét levelet Jézusnak, a mennyei Emberfiának a látomásához kötötte. A levelek után következő látomások angyali közvetítőket mutatnak be, akik mindazt interpretálják, amit János lát. Ezek az angyalok a zsidó apokalipszisek ismert alakjai.

A cselekvéshez szükséges látomás

Amint már láttuk, ez a kinyilatkoztatás szokatlan, mivel élő prófétának tulajdonítják, nem pedig valamelyik múltbeli hírességnek.

Sok olyan kifejezést is használnak itt, amelyet a könyv befejezésében is alkalmaznak.

• Ady Endre – idézetek
• Jelenések Könyve kommentár
• Egy gondolat bánt engemet – Wikipédia
• Mit kell enni, ha a látás romlott
• Hogyan javítsuk ki a hyperopia-t
• Látási százalék
• Írta: O.

A 22,6-ban újra elhangzik az ígéret, hogy megmutatják, aminek "hamarosan meg kell történnie" 1. A 22,ban Jézus az, aki elküldi az angyalt. Ehhez hasonló ígéretek "aminek meg kell történnie" a Dániel 2,28f, ben találhatók.

Ott "aminek meg kell történnie", az emberi birodalmak megsemmisítésére és Isten örök uralmának megalapítására vonatkozik. Ugyanaz a szerkezet tájékoztat a látomásokról, amely a Jelenések könyvében is visszatér.

Néhány tudós azt állítja, hogy a második versben megjelenő "szolgák" kifejezés egy olyan keresztény próféta-iskolára vonatkozik, amelyik ilyen látomásokat keresett. Mi azonban azokkal értünk egyet, akik szerint ez minden keresztényre vonatkozik.

Az Atya és a Fiú megjelent Joseph Smithnek

A következő vers áldást mond azokra, akik olvassák, hallják és megtartják az üzenetet. Ez azt jelenti, hogy a Jelenéseket hangosan kell olvasni a liturgikus összejövetelek alkalmával, mert mindenkihez szól. Ehhez hasonló boldogság jelenik meg a befejezésben 22,7. A boldogság ünnepélyes kihirdetése a liturgikus összejöveteleken bizonyos figyelmeztetést hordoz magában.

Azok, akik nem hallgatják meg a kinyilatkoztatást, nem kerülnek a megváltottak közé.

Ezek a boldogságok Lukács evangéliuma 11,at tükrözik: "Boldogabb, aki hallgatja és megőrzi Isten igéjét". Az evangéliumokon kívül egyedül a Jelenések tartalmaz még boldogság-kijelentést. Mivel a könyv ragaszkodik a szám-szimbolikához, hét boldogság-kijelentéssel találkozunk 1,3; 14,13; 16,15; 19,9; 20,6; 22,7.

Vörösmarty Mihály versei (elemzések)

A többiek a megváltás áldásaira vonatkoznak. Ugyanaz a görög szó felel meg mindkét kifejezésnek. Az "Isten Igéje" és a "Jézus Krisztus bizonyságtétele" kifejezések adják tudtunkra, hogy a Jelenések a "tanú" szót szélesebb értelemben használja a hitéért mártírhalált halónál. Az UAB ezt a mondatot olyan öt sor milyen látomás toldotta meg, amelyek nem szerepelnek a görög eredetiben.

Itt a második versben János az egész kinyilatkoztatást "Isten Igéjének és Jézus Krisztus tanúságának" kategóriájába helyezi.

Mivel mindkét összefüggésben ugyanazt a kifejezést használja, feltételezhetjük, hogy e kinyilatkoztatás tartalma nem teljes meglepetés. Ő már azokhoz az elvekhez tartja magát, amelyeket ezekben a látomásokban kifejezett.

Ő már valamilyen módon ellenállt a "vadállatnak". Lehet, hogy nyugtalanította a keresztények között egyre növekvő hanyagság. A kinyilatkoztatás majd összesíti és tisztázza mindezeket a gondokat és tapasztalatokat. A próféta biztosra mondhatja, hogy a keresztények nem hagyhatják öt sor milyen látomás hamis tanítók által félrevezettetni, vagy azt sem engedhetik meg maguknak, hogy a kellemetlenségektől és nehézségektől elmeneküljenek.

Ehelyett úgy kell ezt az Isten-látomást felfogniuk, mint a világ szuverén irányítójának az ábrázolását. Ez a rész szabványos levélbevezetővel kezdődik. A következő levelek üzenete mögött újból többszörös tanúság áll.

János Istennek és Jézusnak a szószólója.

Látomás és indulat a művészetben

A "kegyelem és béke" a korai kereszténység szokásos levélkezdő üdvözlése volt. Az utolsó vers visszatér ehhez a záró áldással: "Az Úr Jézus Krisztus kegyelme legyen minden szenttel! A köszöntés az 5a verssel fejeződik be, amelyet egy doxológia 5b-6 és két profetikus jóslat követ.

A levél küldőinek, Istennek és Jézusnak nevét felváltva alkalmazza, hogy megtartsa az egyensúlyt.