Pedagógia különböző nézőpontokból

A karlsruhei konferencia óta eltelt idő a sportpedagógiára nézve is jelentős változások, mondhatnánk a kiteljesedés kora. Maga az összehasonlító sportpedagógia kialakulása is egy ilyen momentum. Az as évektől jelentően megindult a sporttudomány nemzetközi áttekintése, összehasonlító tanulmányozása mind természettudományos, mind társadalomtudományos vonatkozásban.

Emellett, ezt a folyamatot felerősítve, megnövekedett a nemzetközi kutatási együttműködések száma, kisebb-nagyobb régiókban, sőt a különböző földrészek — pedagógia különböző nézőpontokból Európa és Amerika —, de a többi világrész között is.

A sportpedagógia — a sport pedagógiája Fetz, F.

Egyszer a nevelés eszközeként, arra a pedagógiai munkára értelmezi, amelyben a sport gyakorlatban, az edző, gyakorlatvezető pedagógia különböző nézőpontokból keresztül fejti ki hatását és az erről a pedagógiai hatásrendszerről szóló tudományos elméletről.

A továbbiakban — elfogadva a két valós jelenség a sport pedagógiai elmélete és gyakorlata közötti szoros, egymást kölcsönösen feltételező és fejlesztő nevelő hatását — következetesen különbséget fogunk tenni a sportpedagógia mint elmélet és a sportban folyó pedagógiai gyakorlati munka között. Amikor az elméletről szólunk, a sportpedagógia pedagógia különböző nézőpontokból használjuk, amikor a gyakorlatról, akkor a sportban folyó pedagógiai munkaként jelöljük.

Az előbbiekben említett kölcsönhatásról a következő fejezetben még szemléletesebben fogunk szólni, amikor a sportpedagógia fejlődését elemezzük.

A sporttudományon belül didaktikai teóriaként értelmezi a sportpedagógiát, amelynek tartalmát is eszerint határozza meg. A sportpedagógiának a sporttudományokhoz való viszonyát az 1. Ez a kapcsolat a lehetségesen legszorosabb, ugyanis akár a sporttudomány egészét, akár részdiszciplínái oldaláról nézzük, tudományos vizsgálódásunk közös tárgya a sport, különböző aspektusokból. A sportpedagógiáé a pedagógiai nézőpont. A sportban felmerülő sajátos pedagógiai problémák nem válaszolhatók meg maradéktalanul az általános pedagógiai ajánlásokkal.

Ezekre csakis a közvetlen nevelőmunkát végző, a sportolóra közvetlenül ható sportszakember tud sajátos pedagógiai válaszokat adni.

Ezek a megoldásmódok, pedagógia különböző nézőpontokból sok-sok egyedi tapasztalat, az elméleti kutatómunka segítségével új tudományos, elméleti felismerésekhez vezetnek, gyarapítva a sportpedagógiát. Ha a sportpedagógiának ezt a fejlődésvonalát vesszük figyelembe, akkor tulajdonképpen egy induktív gondolatmenetet követtünk, és a sportpedagógia problémafeltáró, jelenségfeltáró, a gyakorlati munkát analizáló, dinamikus jellegét emeltük ki.

A sportpedagógiának a neveléstudományokhoz való kapcsolatáról az 1. Miért áttételesebb? Mert amíg a neveléstudomány vizsgálati területe pedagógia különböző nézőpontokból általában véve vett pedagógiai folyamat, a nevelés, addig a sportpedagógia a speciális szituációk speciális pedagógiai kérdéseit elemzi. A sport egészében ugyanis sajátos tevékenységként, sajátos eszközeivel, helyzeteivel, céljaival, módszereivel és eszközeivel sajátos pedagógiai szituáció, amely sajátos pedagógia különböző nézőpontokból irányítást igényel.

Különösen szembetűnő ez a különbség az általános pedagógiai helyzethez képest, a versenyszerű sportolásban, ahol a személyiségfejlesztésnek sajátos célrendszerében, a képességhatárok igénybevételével folyik a nevelőmunka.

Fokozza az általános pedagógiai tételek alkalmazhatóságának nehézségét az, hogy a sport mint tevékenység esetenként a személyiség egyoldalúan hangsúlyos igénybevételét, egyoldalú foglalkoztatását jelenti.

pedagógia különböző nézőpontokból Ehelyütt nem térünk ki az egyik jelentős sportpedagógiai problémánkra, az ún. Ezt a körülményt azért emeltük ki, mert a sportban nemcsak a tevékenység és a körülmények sajátosak, hanem ennek következtében maga a hatás is speciális irányú, elsődlegesen a sportok többségében fizikai, a test fejlesztését segíti elő.

Az egyén különleges irányú, az adott sportágnak megfelelő képességeit fejlesztik, méghozzá a lehetséges szélső határok között, a maximális mértékben. Csak ilyen módon válik lehetségessé, hogy a sportoló az adott sportágban maga vagy a mások által felállított csúcsteljesítményekre legyen képes. A sportpedagógiának a pedagógiával való kapcsolata nem egysíkú. Egyes részterületeken erősebb, másutt gyengébb.

Erősebbnek mondhatók azok a szálak, amelyek a sportpedagógiát a pedagógián belül a neveléselmélettel fűzik össze. Ennek oka részben az, hogy ebben a vonatkozásban nagyobb a társadalmi nyomás, a hiányérzet az edzők munkája iránt. Kétségtelen ugyanis, hogy a sportolók magatartásbeli, erkölcsi, szellemi megnyilatkozásai esetenként hagynak kívánnivalót.

Másfelől okként hozható fel, hogy az oktatási problémák oktatáselméleti kérdések megoldására ma már elméletileg is megalapozott, sőt sportágspecifikus edzéselméletek állnak az edző rendelkezésére. Az általános pedagógiában ismert oktatáselméleti terület eddig sajnos még csak említés szintjén sem foglalkozik a mozgásos cselekvések, a sport és testgyakorlatok oktatásának elméleti problémáival. Mindezek ellenére, amit a sportpedagógiai és az egyes neveléstudományi területek kapcsolatáról mondottunk, az az alapvető álláspontunk, hogy — ha a sportpedagógia elméleti kérdései között nem is, de a sportpedagógiai munka gyakorlatában középponti és nevelőhatását tekintve alapvető szerepe az oktatásnak van.

Jelen könyvünkben ezt a tényt szem előtt tartva nagyobb teret is adtunk egy ezzel foglalkozó fejezetnek 5. A sportpedagógiának a pedagógiával való viszonya elemzésénél egy speciális területnek az általánoshoz való viszonyát mintegy deduktív gondolatmenetben vettük figyelembe.

Ezt a kapcsolatot nem értelmezhettük mechanikusan, mert az általános pedagógia tételei maradéktalanul és változtatás nélkül nem alkalmazhatók a sport speciális területére. A sportpedagógia fejlődési irányait, az előbbi ún.

Vagyis ha olyan elveket és követelményeket tartalmaz, amelyeknek segítségével értelmezni tudja az edző, gyakorlatvezető az adott pedagógiai helyzetet, a felvetődő esetleg kritikus helyzetekre pedig megnyugtató megoldásokat tud találni. Ezért tehát a sportpedagógiának nemcsak általánosítható törvényszerűségeket, elvi szinten megfogalmazott tételeket, hanem megoldásokat, példák tömegét, javaslatokat, követelményeket is tartalmaznia kell.

Jellegében tehát normatívnak követelményeket meghatározónak is kell lennie.

Egyik legszebb ókori emléke ennek Platón munkássága, aki hasonlóan a későbbi idők filozófusaihoz nem neveléselméleti célzattal, hanem társadalomelméletében foglalkozott nevelési koncepciójának kidolgozásával. Nagy történelmi ugrással bár, idézhetjük Hegelt is, aki a természetszerűség elvével szemben a kultúraszerűség elvét tekinti a nevelés fő szempontjának. A társadalomba való beilleszkedés lehetőségét az intézményes nevelésben, oktatásban látja, nem tagadva a családi nevelés szerepét a kezdeti szakaszban.

Tudományos jellegét egyfelől a sporttudományhoz, másfelől a neveléstudományhoz való viszonya adja meg, e két tudományra jellemző jegyek l.

A sportpedagógia feladatai mindezek következtében: a személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az általános pedagógia járt útjain, kitaposott ösvényein haladva, évezredes tapasztalatait, tudományos eredményeit felhasználni; a sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához juthatunk.

Definiálva: a sportpedagógia feladata a sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai követelmények, eljárások meghatározása. Az edzők, gyakorlatvezetők számára nélkülözhetetlen a sportpedagógia ismerete, mert segíti alkalmazni az általánosan bevált pedagógiai eljárásokat, felismerni a pedagógiai hatótényezőket.

Megértéséhez szükséges azonban, hogy a sportszakember rendelkezzék általános pedagógiai alapműveltséggel, a sport pedagógiai gyakorlatában szerzett gyakorlati tapasztalatain túl. Nem mindegy ugyanis — az eredmény szempontjából —, hogy az edző jó ösztönös pedagógiai érzékkel megérzéseire hagyatkozik, vagy pedagógiai felkészültségből fakadó tudatos megfontolással dönt a kritikus pedagógiai helyzetekben.

A sportpedagógia interdiszciplináris helye A sportpedagógia interdiszciplináris, tudományok közötti helyét az alábbi ábra segítségével szemléltetjük megjegyzendő, a sportpedagógiát a középpontban helyeztük el, jelezve, hogy ez adott esetben vizsgálódásunk tárgya : 1.

Ilyenek a szociológia, esztétika, etika, filozófia, pszichológia, fejlődéspedagógiai pszichológia, fiziológia stb. Kettős fehér körrel a sportpedagógiának legerősebb kapcsolatát, az általános pedagógiával való viszonyát emeltük ki.

Mit is jelent az, hogy valaki tanár? Fel tudják venni a tanárok a versenyt az intellektuális térben fellelhető rengeteg technológiai újdonsággal, mint amilyenek például a közösségi hálók és a robotikából eredő találmányok? Hogyan tarthatják meg, illetve fejleszthetik egyéniségüket a tanárok digitalizált, hibrid világunkban? A Vilniusi Egyetemen tanító Agnė Juškevičienė, valamint a Vytautas Magnus Egyetemen dolgozó Rasa Nedzinskaitė-Mačiūnienė szerint a narratív pedagógia segítségével választ adhatunk ezekre a kérdésekre. A legtöbben egyetértenek abban, hogy az emberi élettel együtt egy narratíva is elkezdődik.

Ezen tudományágak sportpedagógia-közelségét azért emeltük ki, mert a sportpedagógia vizsgálati területe a sporttevékenység, usma és jövőkép ember olyan tevékenységfajtája, mely valóban feltételezi a környezet—tevékenység—személyiség szoros egységét, s kölcsönhatásait. Megkönnyíti az elemző munkánkat, kutató tevékenységünket, hogy közbülső területként vonalkázott körök a sportpedagógia és az ún. Kialakult ugyanis a sporttudomány, amelyen belül ezen irányokban ún.

Ezekkel a szubdiszciplináris sporttudományi ágakkal a sportpedagógia kapcsolata közvetlen, azonos kutatási tárgyköre miatt amint azt a fejezet korábbi részeiben tisztáztuk. A sportpedagógia néhány jelentősebb interdiszciplináris viszonylata: a sportpedagógia és a pszichológia, játékelmélet és a sportpedagógia, az oktatáselmélet konstruktivista szemlélete a sportpedagógiában, informatika a sportpedagógiában összehasonlító sportpedagógia. A sportpedagógiának bármely kérdésével foglalkozunk, az csakis a sportoló, mint egyén figyelembevételével történhet.

Nem véletlen, hogy magasabb szinten folyó sporttevékenység irányításában az edző mellett ma már a képzett pszichológusnak pedagógia különböző nézőpontokból fontos szerepe van. Jó együttműködés esetén az edző komoly segítőtársa lehet a pszichológus. A két gyakorlati tevékenység — vagyis az edző pedagógiai hatása, a pszichológus pszichoterápiás befolyása — együttesen eredményesebb lehet. Ez a szükségszerű egymásrautaltság és kiegészülés sok új tapasztalattal szolgál a sportpedagógia, de hasonlóképpen a sportpszichológia fejlődéséhez is.

E helyütt csupán egy olyan felfogást ismertetünk, amely a sportpedagógia és sportpszichológia alapösszefüggéseit taglalja egy szemléletes ábra segítségével Miethling, Az ábra önmagáért szól.

Ezt követően a Szerző alapismereteket ad edzők és tanárok számára jelezve, hogy ezek ismerete heurisztikus értékű. A pszichológia tudománya az edző és tanár számára alternatív cselekvési megoldásokat kínál.

Elősegíti a metakommunikációt, amelynek különböző formái a metakogníciót segítik. Lehetővé teszik a neveléssel kapcsolatos fogalmak tisztázását.

A szaktudás átadásában is segítséget nyújtanak a pszichológiai ismeretek. Hasonlóképpen a döntési helyzeteket is megkönnyítik. Saját tevékenységünket átgondoltabbá, célszerűbbé, tervezettebbé teszik. Kiemeli a fejlődéslélektan ismeretének fontosságát. Az ember fejlődését ún.

Őszi Pedagógiai Napok 2018.

Összefoglalva: a pszichológiai alapismereteket a tanár és edző számára új összefüggések mentén ismétli át, azaz az egyén pszicho-szociális—erkölcsi értékítéleteinek — és az ökológiai fejlődésének — meneteivel való párhuzamba állításával. In Haag-Hummel i. Ebben a rendszerben igen erős viszonyt láthatunk a sport és a játék között. A játék értelmezésében jelentős álláspontok közül kiemelhetjük a filozófiailag orientált meghatározását Schiller, F.

• Ha a látása romlott ma
• Oktatási Hivatal
• Fejlesztő foglalkozás ötödik osztályban — Átmenet az alsó és a felső tagozat között Fejlesztő foglalkozás nyolcadik osztályban — Felkészülés a továbbtanulásra Könnyű átmenet — Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése nyelvórákon Átmenet az irányított kísérlet és tanulói projekttervezés között a kémiaórán A test- és sportnevelési helyi program megvalósításának, valamint a Bejárható Magyarország ökoturisztikai program gyakorlatának bemutatása A képi ábrázolás és a média határterülete: csomagolástervezés Átmenet a magyar nyelv és irodalom tanításában Gyakorlati tanácsok a BTMN tanulók tanításához A Kapcsolat-program bemutatása A komplex instrukciós program alkalmazása a középiskolai történelem és magyarórán MaTeX — matematika számítástechnikával Portfólióval támogatott tanulás — a tanulói portfólió-készítés lehetőségei GÁTlástalanul — a drámatechnika eszközével IKTassunk okosan!
• Közös történelem - különböző nézőpontok | Pedagógiai Folyóiratok
• Narratív pedagógia: ötletek tanártovábbképzéshez
• Myopie astigmatismus presbyopie
•  - Он похоронен в нашем соборе.
• Javítsa a látást 3 nap alatt

A játék az autonóm ember létezésének egy módja. Az egyéntől, kulturális és szociális tényezőktől függő, kultúrértékként megjelenő jelenség.

Az eltérő kultúrákban eltérően pedagógia különböző nézőpontokból szerepet az egyének életében, mást és másként játszanak, különböző szinteken és eszközökkel. Az egységesülő világ — különösképpen a sportjátékok vonatkozásában — e tekintetben is a globalizálódáshoz vezet. A játék elsődleges motívuma nem pedagógiai. Motívuma alapvetően abban az élmény- és örömgazdagságban rejlik, amely abból fakad, hogy lehetővé válik benne a mindennapi és megkötött tevékenységekből való kilépés, a nem konvencionális viselkedés, a versengés.

A játék meg nem értését jelentené, ha a pedagógiából, a nevelési feladatokból, területekről akarnánk levezetni, azok hatásától függővé tenni lényegét.

2019 eTwinning conference wrap-up video

A játék ugyanakkor kiváló eszköz arra, hogy a munka és iskolai teljesítményt növelje — különösen akkor, ha a játékos — a sportoló tevékenységéhez nem fűződik anyagi érdek, s nem várunk tőle kézzelfogható hasznot. A játék értelme és hatása tehát nem azonos!

A játék értelme maga a játék, a tevékenység a tevékeny életért. A probléma megoldására kell nevelni pedagógia különböző nézőpontokból tanulót az oktatás során. Arra kell törekedni, hogy teljes képet kapjon és alakíthasson ki magában a megtanulandóról.

Fontos tényező az oktatásban a tanulói megértés. Alakuljon ki saját koncepciója, ez a koncepciólátás és tudás járuljon hozzá a konceptuális repertoárjának bővítéséhez.

Ennek az elméletnek a Eszerint az emberi megismerésnek a pedagógia különböző nézőpontokból nem az információ tárolása, egyszerű kumulációja összegződése a tudatban, hanem a tudás létrehozása, bővítése, konstrukciója, ami a személyes, aktív értelmezési folyamatként pedagógia különböző nézőpontokból megismerő elmében zajlik, a már birtokolt tudás ismeretek alapján. Nem ismeri el, hogy az oktatási folyamat egy objektív és taxonómiai rendszerekkel felépített folyamat lenne csupán.

• Szemészeti refrakciós módszerek
• Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből
• Тогда бы время, необходимое для дешифровки, составило двадцать лет.
• A látás értéke az ember életében
• Сьюзан встретилась с ним взглядом и прикусила губу.
• Alkonyatkor rosszabb a látásom

A sokféle bemutatásnak a tanulókban lezajló értelmezési folyamatokban van nagy jelentősége. Tantervileg ez azt jelenti, hogy abban csak a mindenki számára azonos szinten elsajátítandó legszükségesebb magot szükséges meghatározni. Lényeges ugyanakkor, hogy lehetőség nyíljék az iskolán kívüli munkaformákra, kapcsolatok kiépítésére az ismeretszerzésben, a környezetbe való beilleszkedés miatt.

A tudás lényege, hogy mit tudunk csinálni a személyekkel, tárgyakkal való bánásmódban. A tudás adaptív tevékenység Piaget, Mindezek átvitelének szükségessége a sportoktatás pedagógiájára fokozottan érvényes. Bár látszólag a testnevelés és sportban a tevékenységlehetőség eleve adottnak tűnik. Az értelmes, koncepciózus, önállóan konstruált tevékenységre kevéssé, ezért nem felesleges felhívni erre a figyelmet.

Ez az oka talán, hogy örökös vita marad annak eldöntése a sportoktatásban, hogy mi legyen a mértéke a készségek begyakorlásának sulykolásának szemben a konstruktív képességek fejlesztésével az ún.

Közös történelem - különböző nézőpontok

A megértésen alapuló, konstruktív tudás kialakulásának a sportban is előfeltétele pedig ennek a konstruktív szemléletnek a tudatos érvényesítése az oktatás során, amely edzői, tanári szemléletváltást igényel! A következő fejezetünkben 4-es egy nemzetközi összehasonlító vizsgálati anyagot is fogunk közölni ezzel a témával összefüggésben, különös tekintettel a testnevelő tanári reprezentációra saját szemléletjellemzők megvalósulásáról az oktatásban.

Ezen túlmenően a földrajzi, éghajlati körülmények, demográfiai eltérések is jelentősen befolyásolják a testnevelést és sportot, aminek következtében a legkülönfélébb formákban és szervezeti struktúrákban jelenik meg. A globalizáció következtében azonban az egymástól pedagógia különböző nézőpontokból kultúrák hasonlóságai is egyre jobban megnyilvánulnak.

Ezért is egyre jelentősebbekké váltak az összehasonlító jellegű tanulmányok, kutatások. A nemzetközi összehasonlító kutatásokról szóló tanulmányok száma az es évektől kezdődően, nem csupán a már korábban is jelentős számú kutatási együttműködések következtében szaporodott sportvonatkozásban Biróné, — Ösztönzést kapott a nagy társadalmi—politikai változásoktól is.

Ez a társadalmi átalakulás a testnevelés és sport világában is jelentős reformokhoz vezetett. Az összehasonlító sportpedagógia, mint tudományág a különböző társadalmak olyan sportvonatkozású jelenségeit vizsgálja, amelyek nagyon eltérő fejlettségi szinten vannak és a sportot a legkülönbözőbb értékeknek rendelik alá.

E tekintetben a minőségi összehasonlítás módszereit szükséges alkalmazni.

Izgalmas, de nem könnyű helyzet. A nyelvi nehézségeket még úgy-ahogy le lehet küzdeni, hiszen kiváló tolmácsaink vannak: az ottani és az itteni kisebbségek ebből a szempontból valóban a híd szerepét töltik be. A tényleges megértéshez és párbeszédhez azonban mindez még nem elegendő. A megértés alapvető nehézsége a helyzet abszurditásából fakad.

Ez sok esetben a különböző szakterületeket átölelő, átfogó munkát jelent Grupe, O. Az összehasonlító sportpedagógia az összehasonlító neveléstudomány egy területe. A sporthoz rendelt részét Haag négy területre osztja Haag, H. Összefoglalva a sportpedagógia interdiszciplináris helyének jellemzőjeként megállapítható a közvetlen és közvetett kapcsolatrendszerén keresztül, hogy multidiszciplináris tudományág.

Ezt jelen esetben csak a társadalomtudományos kapcsolatain keresztül mutattunk be. Kutatásaink során azonban soha nem felejtkezhetünk el arról, hogy a sporttevékenységet végző ember biológiai lény is, akinek tevékenységében a természettudományos összefüggések eleve benne rejlenek.