Referenciapont módszerek


A látás helyreállításának szabályai

Az ajánlott periódusidő függ a vektor hosszától és az egy- vagy kétfrekvenciás mérés lehetőségétől. Az A statikus méréseknél a térbeli pontmeghatározásnak hálózatépítésnek három típusát különböztethetjük meg: poláris, hálózatszerű és sokszögelés-szerű elrendezés. Poláris vagy radiális elrendezésről beszélünk, ha az egyik vevő mindig ugyanazon ponton referenciaponton észlel, míg a másik vagy a többi vevő periódusonként más-más pontokat keres fel.

A gyors statikus méréseknél ez a leggyakoribb elrendezés. A referenciapontnak tehát nem kell adott pontnak lennie, sokkal fontosabb, hogy a GPS-mérés zavartalansága szempontjából kitakarás és referenciapont módszerek védettség szempontjából fellökés, lopás veszélye a legideálisabb helyen legyen. Természetesen arról gondoskodnunk kell, hogy a "mozgó" vevővel ismert pontot vagy inkább több pontot is felkeressünk, amelyekről a referenciapont helyzetét a számítás során legelőször meghatározzuk.

A referenciavevő tehát állandóan, megszakítás nélkül észlel tápellátásáról kell gondoskodnimíg a másik vevő felkeresi a lehetőleg néhány referenciapont módszerek belül elhelyezkedő pontokat és azokon a bázistávolságtól függően perces statikus mérést végez. Mivel minden ponton csak egyszer állítjuk fel az antennát, a hibás pontraállás vagy a hibás antennamagasság felfedésére nincs ellenőrzési lehetőség. Az ilyen pontok térbeli poláris pontnak nevezhetők. Gyors statikus mérés szimbolikus ábrázolása; a baloldalon: saját referencia; jobb oldalon: permanens állomás vagy virtuális RINEX szolgáltatásként átvéve Tekintettel arra, hogy Magyarországon is kiépült az aktív hálózat, saját bázis helyett regisztrált felhasználóként letölthetjük egy 10 km-nél közelebbi permanens állomás nyers mérési adatait is.

GNWEB szolgáltatásán keresztül. Ez a virtuális RINEX szolgáltatás utófeldolgozáshoz, ami az aktív hálózat 30 A nézet 40 százaléka másodpercenként beküldött és archivált mérési adatain alapszik. A felhasználó megadhatja a referencia-mérés helyét, kezdő és befejező időpontját, az adatrögzítés időközét majd Interneten keresztül letöltheti a fiktív referenciapont adatait. A mérés és feldolgozás tekintetében nincs különbség az autonóm megoldáshoz képest, mégis érdemes külön referenciapont módszerek ezt az esetet.

Ha ugyanis az OGPSH pont helyett permanens állomást vagy virtuális referenciát használunk, azzal lényeges gazdasági előnyhöz jutunk. Nem kell saját referenciapontot üzemeltetnünk: nincs szükség műszerbeszerzésre vagy a meglévő műszert másra használhatjuknem kell a referenciapontra szállítani és ott őrizni a vevőt, helyette a környező pont adatai Interneten keresztül letölthetők. Példa:5 új pont mérése gyors statikus módszerrel, poláris elrendezéssel Az 5. A folyamatosan üzemelő vevő V3 jelű referenciavevő az 1-es ponton mért, míg a másik két vevővel V1, V2 az észlelők egymástól függetlenül négy új pontot 1, referenciapont módszerek, 3, 4 és két adott pontot A, B kerestek fel.

Az ábrából az is látható, hogy a referenciavevő itt új ponton üzemelt. Hasznos, ha több adott pontot is bevonunk a mérésbe. Példánkban az 1. Példánkban egy olyan, úgynevezett kötött hálózatot mutattunk be, amely két adott pontot tartalmaz. Ha egyetlen egy adott pontja sincs a hálózatnak, szabad hálózatnak nevezzük.

Hálózatszerű elrendezésről beszélünk akkor, amikor az egyes periódusokban, több vevővel mért, a vevők közötti vektorokat minden kombinációban tartalmazó geometriai alakzatok egy vagy több ponttal, az ún.

Jogszabályi összefoglaló

Periódusonként tehát egy önálló vektorhálózatot hozunk létre, ezek összekapcsolásából áll elő a teljes térbeli hálózat. Ilyenkor ellenőrzési lehetőséget jelent a különböző periódusokban mért azonos vektorok összehasonlítása, vagy pedig ugyanazon pont két periódusban mért koordinátáinak egybevetése, valamint a vektorsokszögek záróhibáinak kimutatása.

referenciapont módszerek

A GPS rendszer sajátossága, hogy a hálózat alakjára nem kell tekintettel lenni a tervezés során. Példa: 5 új pont mérése hálózatszerű elrendezéssel két módon Az 5. A felső táblázatból kiolvasható ütemezés szerint olyan mérési periódusokat alakítottunk ki, amelyek kapcsolópontjain 3, 4 és A jelű pontok két egymást követő periódusban kerül sor mérésre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen kapcsolóponton a vevő akár szünet nélkül észlelhetne két periódusnyi időtartamot.

Ez esetben azonban a pontraállás és az antennamagasság-mérés esetleges hibái nem fedhetők fel. Ezért tanácsos a két periódus közötti szünetben új pontraállást végezni ahogyan azt tették az OGPSH mérésekor.

Ellenőrzést jelent az vektor kétszeri független mérése. Az alsó mérési ütemterv szerint két periódus között nincsenek helyben maradó kapcsolópontok, hanem független periódusokból áll össze referenciapont módszerek a hálózat. Az ellenőrzés szempontjából előnyös, hogy két pont kivételével minden állásponton kétszer, egymástól függetlenül kellett az antennát felállítani, de a megnövekedett szállítási költségek miatt referenciapont módszerek a megoldás nem feltétlenül gazdaságos.

GPS sokszögelésről akkor beszélünk, ha két adott pont között úgy határozunk meg új pontokat többnyire két vevővelhogy az egyes szomszédos periódusok között rendre az egyes sokszögpontok jelentik a kapcsolópontot 5. Ha egy A adott pontról haladunk a B adott pont felé az 1, 2, 3, Visszatéréses módszer Alapjában véve egy vektor megismételt statikus méréséről van szó.

Az azonos referenciaponthoz képest a mérendő pontokat többször több periódusban, több alkalommal mérjük meg. Angol elnevezései: reoccupation újbóli felkeresés, ismételt pontraállásintermittent static megszakított statikus méréspseudokinematic mozgás közbeni többszöri mérés. A módszer értelmét az adja, hogy az ismételt mérés más műhold-konfiguráció mellett történik, s ezzel a helymeghatározás pontossága javítható; illetve gyengébb feltételek mellett, a gyors statikus méréssel azonos pontosság érhető el.

A feldolgozó szoftvernek támogatnia kell a különböző időpontokban mért vektorok együttes kiegyenlítését. A gyakorlatban nem terjedt el, mivel kétszer kell mérni a vektorokat. A mérés kezdő időpontjára vonatkozó N értékek meghatározását referenciapont módszerek nevezzük. Ha a jelvétel az összes észlelhető műholdra folyamatos, akkor a fázismérés a maradék távolság meghatározása mellett a kezdő időponttól indulva az egész periódusok számlálását is jelenti.

Referenciapont módszerek egy GPS-hold mérési jeleinek vétele megszakad, akkor ciklusvesztésről vagy ciklusugrásról beszélünk. Amennyiben a kapcsolat a jelvétel visszaáll, a kiesett periódusok száma meghatározható számítási eljárással, amennyiben a többi legalább négy műhold észlelése folyamatos volt.

Ha a kinematikus mérés közben négy alá csökken az észlelt műholdak száma, akkor újra-inicializálásra van szükség. Az inicializálás elvégzésére szolgáló gyakorlati eljárások közül kettőt emelünk ki. Inicializálás statikus méréssel. Vagyis álló, mozdulatlan műszerrel határozzuk meg a mozgó vevő kiindulási pontjának helyzetét.

Ezt a kiindulási pontot inicializáló pontnak nevezzük. Az eljárás előnye, hogy a pontot a referenciaponttól viszonylag távolabb de lehetőleg 10 km-en belül a bejárandó munkaterületen, ideális környezetben helyezhetjük el, hátránya viszont, hogy a statikus mérés időveszteséget jelent, mert a referenciaponttól való távolságtól és a vevőtől egy- vagy kétfrekvenciás függően perces statikus mérés szükséges.

Inicializálás mozgás közben. Az inicializálást tehát nem mérési eljárással, hanem matematikai modellel, szoftveres úton oldották meg.

Az OTF-inicializálás előnye nyilvánvaló: valóságos terepi körülmények között a tereptárgyak és mesterséges objektumok kitakarása erősen korlátozza a kinematikus módszerek alkalmazását, nehezen találunk olyan munkaterületet, ahol ne lenne szükség újrainicializálásra.

referenciapont módszerek

Kezdetben feltétel volt az is, hogy a folyamatos észlelés időtartamának el kellett érnie egy minimális értéket, ez több perc volt, ami néhányszor tíz másodpercre csökkent. Az OTF inicializálás az ún.

referenciapont módszerek

RTK-műszerek sajátja, ez a lehetőség lényegesen kiterjeszti a GPS geodéziai alkalmazási területeit és a hatékonyságot. Félkinematikus stop and go módszer Az álló vevőt felállítjuk a referenciaponton, a mozgó vevővel pedig elvégezzük az inicializálást az előzőekben leírtak szerint, a műszer és a terep adta lehetőségeknek megfelelően, lehetőség szerint OTF módszerrel.

A mozgó vevővel ezután felkeressük a mérendő pontokat. Adatrögzítés természetesen a pontok közötti mozgás közben is történik, de ezek a mérési adatok érdektelenek számunkra. Közeli pontok esetében elképzelhető az antenna gyalogos, tartórúdon történő mozgatása, de gyakoribb a gépkocsin való szállítás. Utóbbi esetben meg kell oldani az antennának a gépkocsira való gyors felhelyezését és leemelését úgy, hogy ne legyen közben jelvesztés például mágneszárral. A mérendő ponton legalább egy, egyes műszereknél kettő epocha mérésére kerül sor a pontszám és az antennamagasság beadása után, ami csupán néhány másodpercet, esetleg egy percet vesz igénybe, majd felkereshető a következő pont.

A mérést követően tehát az útvonalnak csak azon pontjai kapnak koordinátát, ahol megálltunk és felállítottuk az antennát, pontosabban csak ezek a terepen is azonosított és a mérésnél pontszámmal jelölt pontok helyzetére vagyunk kíváncsiak. Félkinematikus mérés utófeldolgozással: saját bázis vagy permanens állomás A módszer leggyakoribb elnevezése ezért Stop and go, magyar megfelelője: félkinematikus módszer.

Az antennát 1,7—2,0 m-es fix tartórúdra helyezzük így az antennamagasság nem változik, beírása is szükségtelen referenciapont módszerek első bevitelt követően. Lényeges a szelencés libella kiigazítása. Az adatrögzítési időköz meghatározása a beállítható értékek sec közül optimalizálási feladat. Rövid átállási idő esetén kisebb sec időköz referenciapont módszerek célszerű, hogy rövidebb ideig kelljen a felkeresendő pontokon tartózkodni. Hosszabb átállási idő esetén a memóriahellyel takarékoskodhatunk, ha nagyobb időközt sec állítunk be.

A tartórúd esetleges mozgása a mérendő ponton ha nem tudjuk kitámasztani a rudatmint zaj, mint mérési hiba jelentkezik.

referenciapont módszerek

Az ellenőrzés érdekében a mozgó Tatár látomás menet közben ismert pontokat is felkeresünk, vagy visszatérünk a kezdőpontra, vagy a mérést ismert ponton fejezzük be.

A félkinematikus módszer a referenciaponthoz közeli, kisebb munkaterületen gazdaságosan használható felmérési alappontok és kisalappontok meghatározására, egymáshoz közeli részletpontok bemérésére, nyílt terep magassági felmérésére, keresztszelvény felvételre.

A félkinematikus módszer előnye a gyorsaság, hátránya a statikus módszerekhez képest, hogy a mérendő pontok között is folyamatos jelvétel szükséges. Folyamatos kinematikus módszer A folyamatos kinematikus continuous kinematic, true kinematic módszer lényegét tekintve megegyezik az előzőekben leírt félkinematikussal, de míg ott csak a mozgó vevő által bejárt útvonal mentén lévő, egyes kiválasztott pontok koordinátái érdekeltek bennünket, addig itt maga az útvonal a fontos.

Miután az inicializálást követően a mozgó vevő útnak indul, előre beállítható időközönként ált. A folyamatos kinematikus referenciapont módszerek praktikusan valamilyen járműre van szükség, amelyen a mozgó antennát biztonságosan el tudjuk helyezni. Burkolt utakon való közlekedéshez az antenna elhelyezhető tetőcsomagtartón, vagy mágneszárral közvetlenül a jármű tetején.

Az antennát egy gyalogos felmérő hátizsákján is lehet rögzíteni. Az egyes pontokat nem pontszámmal, hanem a GPS időrendszerben megadott időponttal jellemezzük, ez természetesen automatikusan megtörténik. Ha az útvonal bejárásakor mégiscsak szükség lenne egyes jellemző táblázat nézethez megkülönböztetésére, akkor azt külső jeladással trigger lehet megtenni.

Maga a GPS vevő is adhat időjelet referenciapont módszerek marker az adatrögzítés időpontjában s ezzel vezérelhet egy külső eszközt. Kinematikus méréseket csak igen kedvező észlelési ablakra érdemes tervezni.

referenciapont módszerek

Lényege az, hogy a referenciavevőt egy ismert helyzetű ponton telepítik. A vevő meghatározza helyzetét SPP és a mért és a számított pszeudótávolságok különbségét, az ún.

A mozgó vevő az általa mért kódtávolságot megjavítja a kapott korrekcióval és így számítja ki koordinátáit. Itt tehát azzal a feltételezéssel élünk, hogy a hibaforrások illetve hibahatások nagy része pályahiba, műhold órahiba, ionoszféra és troposzféra hatása a referenciavevőnél és a felhasználónál ugyanaz.

A DGPS azt célozza, hogy növeljük meg az abszolút helymeghatározás pontosságát, de ne nekünk kelljen a referenciavevőt telepíteni, üzemeltetni, hanem annak adatait szolgáltatásként vegyük át. Minél több a felhasználó, annál inkább megéri egy ilyen DGPS korrekciós jelszolgáltatásnak a fenntartása.

referenciapont módszerek

A módszert kezdetben az óceánon, a parttól többszáz km-re mozgó hajók pontosabb néhány méteres helyzet-meghatározására használták, amelyhez speciális, erre a célra szolgáló rádióadót és GPS referenciaállomást telepítettek és a vételhez is DGPS típusú, a rádiójelek vételére is referenciapont módszerek készülékre volt szükség.

Ma a DGPS korrekciók vétele a legtöbb navigációs vevőbe beépített lehetőség. A DGNSS technológiánál a műholdas vagy a földi kiegészítő rendszer szolgáltatásaként kódtávolság-korrekciókat veszünk igénybe valós időben.

A mért hatótávolságokat ezzel megjavítva, az SPP megoldásnál pontosabb koordinátákat kapunk. A műholdas kiegészítő referenciapont módszerek esetében a korrekciós adatszolgáltatás geostacionárius műholdon át történik. A földi kiegészítő rendszerek esetében a kommunikációs csatorna lehet: URH rádióadó, radióbacon parti őrség rádiónavigációs adójakereskedelmi referenciapont módszerek látássérült foglalkozás Referenciapont módszerek szolgáltatás GSM.

Magyarországon is volt többféle próbálkozás, jelenleg a permanens állomások kódméréses korrekcióinak Internetes továbbítása látszik a leggyakorlatiasabb megoldásnak. A kódméréses adatok a rover tárolt adataival relatív módban utólag is feldolgozhatók, ekkor utófeldolgozásos DGNSS-ről beszélünk.

Az előzőekben vázolt, hagyományosnak nevezett DGPS módszer ordinary DGPS esetében feltételeztük, hogy a referenciaponton számított korrekciók érvényesek minden felhasználónál.

Ez nyilvánvalóan csak első közelítésben igaz, mert a referenciavevőtől való távolság növekedésével a pontosság romlik. Ez a pontosság-csökkenés elkerülhető, ha egy referenciapontokból álló hálózatot telepítünk, amelynek révén a különböző korrekciók modellezhetők és helytől függően számíthatók. Ehhez szükség van a hálózatban folyamatosan működő monitorállomások mellett egy adatfeldolgozó főállomásra is.

A korrekciós adatok továbbítása ilyen nagy területre csak kommunikációs műholdakon keresztül valósítható meg gazdaságosan hasonlóan televíziós műsorokat sugárzó műholdakhozerre a célra geostacionárius pályán elhelyezkedő műholdakat használnak fel. Pontossága méter.

A legtöbb navigációs vevő már alkalmas ilyen jelek vételére. Hátránya, hogy az Egyenlítő felett elhelyezkedő távközlési műhold jele a mi földrajzi szélességünkön alacsony magassági szög alatt vehető, ami sokszor korlátozott. A hagyományos RTK Hagyományos RTK: ismert vagy ismeretlen ponton felállított a tehenek látásélessége RTK Real Time Kinematic módszer alatt fázismérésen alapuló, valós idejű, autonóm módban működő, relatív GNSS vevő-együttest értünk, amely cm-es pontosságú helymeghatározást és kitűzést tesz lehetővé.

Lényegében a geodéziai mérőállomások funkcióit lehet utánozni GPS-szel is: az RTK rendszer birtokában a terepen lehetséges az adatfeldolgozás, ezzel lehetővé válik a cm-es pontosságú kitűzési és a referenciapont módszerek felmérési feladatok megoldása, amire a hagyományos utófeldolgozásos GPS technika nem képes.

Lehetőségünk van mérés közben figyelni a pontossági mérőszámokat, így rögtön eldönthetjük a kapott eredmény felhasználhatóságát. Lényegét tekintve a mérési módszer félkinematikus Stop and go vagy folyamatos kinematikus lehet, de nem szükséges ezen módszerek definiálása előre, mozgás közben bármelyik alkalmazható. Az RTK műszer-együttes részei: Referenciaállomás reference.

Olyan kétcsatornás GPS vevő és antenna, amelyet ismert helyzetű ponton állítanak fel. A referenciapont WGS84 vagy helyi rendszerű koordinátáinak az antennamagasságnak a bevitele referenciapont módszerek keresztül történik.

A műszerhez egy saját rádió-adó tartozik, amelyik engedélyezett a legújabb látást helyreállító eszköz a mérési adatokat sugározza néhány kilométeres körzetben.

A rádió a jelvételt meghiúsító terepi vagy mesterséges akadályok esetén GSM telefonnal váltható ki. Mozgó vevő rover.

Olyan kétcsatornás, rádió-vevővel kiegészített GPS műszer, amely a referencia-vevő összes referenciapont módszerek adatát kód- és fázisméréseit veszi, továbbá beépített számítóegysége RTK szoftver révén az adatfeldolgozást is azonnal elvégzi.

A vevőt rendszerint hátizsákban helyezik el, az antenna-tartó rúdra pedig olyan vezérlő referenciapont módszerek szerelnek, amelynek kijelzőjén a mozgó vevő aktuális pozíciója, illetve a kívánt kitűzési adatok figyelemmel kísérhetők.

Amennyiben transzformációs paramétereket is definiáltunk, a felmérés vagy kitűzés helyi rendszerben is elvégezhető. Az RTK alappontmeghatározásra, részletmérésre, kitűzésre és mozgásvizsgálatra alkalmazható. Az RTK esetében az azonnali helymeghatározás és kitűzés lehetősége a fő előny, továbbá az, hogy mérés közben ismerjük a kapott eredmény pontosságát, megbízhatóságát. A két vevő közötti adatkommunikáción referenciapont módszerek a gyors statikus és kinematikus módszereknél leírt feltételeket kell biztosítani, tehát: jó műhold-geometria, legalább öt hold jelének folyamatos vétele.