Súlyos fej szédülés látás
WEBBeteg Tudástár Amennyiben a szédüléshez ájulás is társul, olvassa el: Az ájulás syncope lehetséges okai Egyensúly és szédülés Normális körülmények között az egyensúlyt számos forrásból kapott jelek segítségével koordinálja az agy.
Szédülés - mit jelent? A szédülés a térérzékelés zavara, amely több szervrendszer, többek között a belsőfülből kiinduló egyensúlyrendszer működészavarának következtében jön létre.
Egyensúlyszervünk egy igen bonyolult, fizikai törvényszerűségeken alapuló, idegi áttevődésekkel működő rendszer.
Család-barát: Homályos látás – a szürkehályog gyógyítása
Ráadásul kétoldali. Így bármelyik részen zavar keletkezik, az kihatással van az egész rendszer működésére ami szédülést, egyensúly zavart, fülzúgást okozhat.
Egyensúlyszervünk felel az elesést megakadályozó összehangolt izomműködésért, a biztos látást lehetővé tevő összehnagolt szemműködésért. A szédülés okai A szédülő beteg vizsgálata során az első és legfontosabb lépés azt eldönteni, hogy egyensúlyrendszeri betegség, vagy valamely egyéb betegség áll-e a panaszok hátterében.
Ha nem az egyensúlyrendszer érintett, az okok közt felmerülhet szorongásos tünetegyüttesek, cukorbetegség, vérnyomás rendellenesség, szívritmuszavar, vérellátási zavar, vérképzőszervi betegség, szklerózis multiplex, vagy agydaganat gyanúja is, így minden esetben komplex kivizsgálásra van szükség.
A fül-orr-gégészetet érintő és kezelést igénylő, belső fül eredetű szédülések ezzel szemben betegségtől függetlenül, önálló tünetként jelentkeznek és hirtelen, sokszor a beteg számára megmagyarázhatatlan okokból jönnek létre. Fül-orr-gégészeti vizsgálat előtt a következő tényezőket érdemes megfigyelni és feljegyezni: Hol és milyen testhelyzetben jelentkezik a szédülés? Milyen hosszú ideig jellemzőek a heves tünetek?
Van-e tünetmentes időszak? Mi okozza a tünetek fokozódását? Milyen egyéb tünetek jelentkeznek?
Amikor forog a szoba
A Fülorrgége Központban a szédülés több fajtájának kivizsgálása és kezelése is zajlik, melyek közül a leggyakoribbak: Vesztibuláris neuritisz A betegség az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása, mely néhány óra alatt kialakuló, heveny féloldali egyensúlyozó szerv elégtelenséget okoz. Tünetei között szerepel a hányás, a szédülés pedig a fej mozgására fokozódik.
A tünetek általában 1 nap után mérséklődnek és egy hét alatt megszűnnek, de hetekig-hónapokig visszamaradhat még enyhébb szédülés. Meniére betegség A betegségre jellemzőek a rohamokban súlyos fej szédülés látás szédüléses tünetek, jellemző a halláscsökkenés és fülzúgás, mint kísérőtünet is.
Gyengeségérzés (presyncope)
A roham tartama maximum órát tart, azonban nagyon intenzív, a beteg ilyenkor mozdulatlanul fekszik, hányingert érezhet, hányás kísérheti. A kiváltó ok pontosan nem ismert, a rohamok spontán, változó időközzel lépnek fel, átmeneti halláscsökkenés jellemző, évek alatt fokozatosan romolhat a hallás.
Szédülés kivizsgálása Szerző: FájdalomKözpont Létrehozva: Erőssége és típusa is különböző lehet, ahogy az egyensúlyzavar okai is több szervrendszer sérülésére is visszavezethetőek. A szédülés maga nem specifikus panasz, azaz nem jelent egy konkrét betegséget, oka is számos lehet. Azonban a rendszeres, avagy krónikus szédülés az életminőség jelentős romlásával jár annak ellenére, hogy a legtöbb esetben nem áll a hátterében visszafordíthatatlan idegrendszeri- vagy belsőfül-betegség.
A roham után napokig fáradtságot érezhet a beteg. A problémát az egyensúlyszerv folyadékterében szabadon elmozduló kristályok okozzák, mely rövid, átmeneti forgó szédüléses rohamokkal jár. A szédülést a fej- vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki például ágyban felülés, megfordulás.
