Étel, amely gyógyítja a sztrelnikov látását


Munkácsy és a vérvád — hogyan került újra csizma az asztalra?

étel, amely gyógyítja a sztrelnikov látását

Bejegyzés alcíme Úgy tűnik, hogy az Index kulturális újságírója, Földes András újfent lelkesen rázza a pofonfát. Az Index Kultúr rovatában Munkácsy Mihály meztelen nőt ölő zsidókat festett?

A fellegekben járó író

Jelen írás nem kívánja Munkácsy Mihálynak a magyar festészet történetében amúgy egyértelműen túlértékelt munkásságát és annak okait boncolgatni. Mindazonáltal szakmailag és erkölcsileg elfogadhatatlan, ha egyesek nemtelen eszközökkel próbálják a Munkácsy-œuvre vizsgálatát a néhol kimondottan dilettáns kritika álcájába bújtatva erkölcsileg megkérdőjelezni, és ideig-óráig a napi közbeszéd részévé tenni.

étel, amely gyógyítja a sztrelnikov látását

Történt ugyanis, hogy Földes ráröppent az orbitálisan nagy sztorira, amelyet a tavaly még művészettörténet-tudományi doktoriját író, eredetileg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szcenikán végző, jelenleg magánvállalkozásban festmények eredetiség-vizsgálatával foglalkozó Végvári Zsófia; valamint egy bizonyos Jeff Taylor művészettörténész szállított számára.

Eszerint egy rejtélyes, kilétét teljes mértékben elfedni kívánó külföldi műgyűjtő tulajdonában található egy ezidáig ismeretlen nagyméretű festmény, amelyet a szakértőként említett források bizonyos jelek alapján Munkácsy Mihálynak tulajdonítanak.

Much more than documents.

A jelenleg Vérvád címen emlegetett homályos látástól témáját pedig állításuk szerint az között lezajlott tiszaeszlári per ihlette, s mind az anyagelemzések, mind a festészeti eszközök a Földes által idézett források szerint arra engednek következtetni, hogy a képet maga Munkácsy festette párizsi tartózkodása idején.

Persze a feltételezést az első pillanatban komoly művészettörténészek — köztük Bellák Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, valamint Molnos Péter — egyértelműen cáfolták.

Célunk ismeretében a felkiáltójel helyett nem tehetünk kérdőjelet. Célunk pedig nem változott.

Éppen azokat az erényeket mutatja fel, amelyek révén Munkácsy a hírnevét köszönheti. Az érvrendszer és a csúsztatások sora virtigli Szabad Nép-hangulatot idéz, amely mindenféle szakmaiságot nélkülöz.

Felelős vezető: Bernáth Miklós. Második kiadványunk egy különleges forrásgyűjtemény volt, amelyet a Moszkvai Terra kiadóval közreműködve jelentettünk meg, ebben a történelem talán leghíresebb Ohrana ügynökének, Jevno Azefnek a fennmaradt levelezését közöltük, elsőként magyar nyelven, egy nagy létszámú fordítói team több mint két éves, lelkes munkájának eredményeképpen. Műhelyünk fejlődését mutatja, hogy ki tudtuk terjeszteni az előadók körét, lengyel és francia szerző is részt vesz a kötetben, valamint Budapestről, az ELTE-ről, és az MTA Történettudományi Intézetéből is érkeztek előadóink, de megemlíthetjük, hogy az egyetem más karainak, és más egyetemeknek, pl. Ezt a fajta jó értelemben vett eklektikusságot a kutatócsoport megalapítása óta tudatosan vállalja és alkalmazza, hiszen a műhely 5 évvel ezelőtt éppen azért alakult, hogy a régióban élő és dolgozó, történeti ruszisztikával, szovjetológiával primer vagy szekunder kutatási területként foglakozó, vagy az országban máshol élő, de munkánk iránt érdeklődő oktatókat, tudósokat összefogja, eredményeiket egymással megismertesse és közzétegye, számukra fórumot biztosítson.

De álljunk meg egy pillanatra, és hadd hivatkozzam az Artportalon Földes cikke után egy nappal megjelent írásraamelyet a kiváló művészettörténész és Munkácsy-szakértő, Boros Judit jegyez. Boros ugyanis tételesen, valamint a laikus olvasó számára is közérthetően cáfolja a cikkben közölt, gyakran egészen primitív állításokat — kezdve azzal, hogy a Munkácsy-életmű nagyon pontosan dokumentált: sem a fennmaradt számlakönyvekben, sem a feleségével folytatott napi levelezésében, sem az akkori újságcikkekben, valamint Munkácsy műtermét napi rendszerességgel látogató érdeklődők és barátok beszámolóiban nem esik szó a ráadásul méreteit tekintve is igen jelentős, így nehezen rejtegethető festményről.

Emellett rendelkezésre áll a francia La Croix egy es száma is, melyben Munkácsy özvegye szintén egyértelműen cáfolja férje szerzőségét.

Uploaded by

Persze egyik hivatkozásból sem tudjuk meg minden kétséget kizáróan, hogy az özvegy cáfolatai az inkriminált festményre vonatkoznak-e egyáltalán. Aztán az egyik legmegmosolyogtatóbb érv a kép dokumentálatlanságára, hogy Munkácsy titokban festette azt, mivel Végváriék a vizsgálatok során a festmény felületébe ragadt textilszálakat találtak, ami arra enged következtetni, hogy a festő munkája befejeztével azon nyomban letakarta a képet.

étel, amely gyógyítja a sztrelnikov látását

Boros Judit azt is megjegyzi: semmilyen adat nem támasztja alá Munkácsy esetleges antiszemitizmusát — értsünk a fogalom alatt bármit is, jelentsen a szó XIX. Ugyanezt erősíti Bellák Gábor véleménye is, aki kiemeli, hogy a vérvád körüli hisztériára egyáltalán nem volt vevő a korszak művelt közönsége, valamint komoly hazai művész sem foglalkozott a témával, ráadásul maga Munkácsy ebben az időszakban éppen Párizsban tartózkodott.

étel, amely gyógyítja a sztrelnikov látását

Mindamellett a Munkácsy szerzőségét bizonygató vádak éppen a kép esztétikai jellegében, kompozíciós megoldásaiban, valamint ecsetkezelésében egyértelműen cáfolhatók.

Boros Étel említi, hogy Munkácsy a bécsi Kunsthistorisches Museum egyik freskóján, valamint egy kisméretű, vázlatos Lédán kívül nem festett női aktot.

  1. Kiátkozott könyvek
  2. S az üres fekete mélységbe nézve, melynek se kezdete, se vége már, kéri atyját, múljék el végre ez a halálos, keserű pohár.
  3. Az asszonyt.
  4.  Ты на месте.

Vázlatai, vázlatfüzetei között is alig található akt, hiszen nem különösebben foglalkoztatta a téma, nem volt a műfaj gyakorlott művelője.

Közben Végvári Zsófia konkrét hasonlóságot vél felfedezni Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festménye és a Vérvádon szereplő egyes alakok között, amely úgyszintén nem bizonyító erejű, hiszen a korszak historizáló festészete kivétel nélkül törekedett a történetileg hű ábrázolásra mind a kosztümök, mind az alakok tekintetében.

étel, amely gyógyítja a sztrelnikov látását

Emellett a Vérvád alakjai Munkácsy stílusához képest meglehetősen sematikusak, továbbá az ecsetkezelés, valamint a kép színvilága úgyszintén nem jellemző Munkácsyra. Ezzel szemben a jelen kép térkompozíciója bizonytalan, a étel alakok térbeli elhelyezése tisztázatlan, illetve étel nem véletlen, hogy nem látni a lábakat!

A kép belső megvilágítása szintén zavaros.

étel, amely gyógyítja a sztrelnikov látását

A csilláron elhelyezett néhány gyertya fénye kevés egy ekkora csoport ilyen fokú megvilágítására, más fényforrás pedig nincs. Egy, a XIX.

Ezért mi is nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Vérvád című festményt biztosan nem Munkácsy Mihály festette.