Vizuális funkció tesztek
Nem kell megijedni a címtől, ez mindössze annyit jelent, hogy az SM gondolkodásra tett hatásáról, illetve az azt befolyásoló tünetek gyakoriságáról beszélt. Az SM betegek progresszióját jellemzően az EDSS -skálával mérik, ami kifejezetten a fizikai problémák vizsgálatára irányul, és teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy a kór a páciens gondolkodását is érintheti.
Ez utóbbiakat időigényes vizsgálni, mert speciális neuropszichológiai tesztek szükségesek hozzá, és a magyar orvosi gyakorlatban ezek felvételére és kiértékelésére sajnos nemigen jut idő.
A kognitív zavarok a fizikai problémáktól függetlenül jelentkeznek, és inkább az agy zsugorodásával, valamint a szürkeállományi léziókkal mutatnak összefüggést.
Külön tesztelésük hiányában a betegek ilyen irányú zavarai teljesen rejtve maradhatnak.
A leggyakoribb kognitív zavarok az információfeldolgozás sebességét, továbbá a vizuális azaz látási és a verbális azaz szóbeli memóriát érintik. Egy magyar vizsgálat három SM centrum bevonásával, beteg részvételével vizsgálta a kognitív zavarok gyakoriságát.
Egy hasonló eredményt korábban itt közöltünka kognitív tartalékról pedig részletesebben itt írtunk. A kutatók szerint ez a nemi különbség részben annak köszönhető, hogy a férfiak egészséges mértékű agyi atrófiája eleve gyorsabban zajlik a nőkéhez képest, és ez hozzáadódik az SM okozta agyzsugorodás üteméhez.
Ez kifejezetten az úgynevezett primer fáradékonyság gyakorisága, azaz kizárták a felmérésből azokat, akik nem közvetlenül az SM miatt, hanem egy közbülső ok, például alvászavar, depresszió vagy gyógyszer miatt voltak kimerültek.
A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a betegeket SM centrumokban toborozták a vizsgálatra, ahol a depressziót valószínűleg megfelelően vizsgálták és kezelték, továbbá minden páciens vizuális funkció tesztek kezelésben részesült, aminek antidepresszáns hatása is lehet. A kognitív zavarok tehát a magyar betegeknél is igen gyakoriak.
Ha ezek a tünetek az eddigieknél nagyobb figyelmet kapnának, az segíthetné a páciensek életminőségének javítását, valamint a kezelőorvosok is pontosabb képet kaphatnának betegeik állapotromlásáról, ami akár a gyógyszerválasztás során is fontos támpont lehetne.
