Vizuális és értelmi fogyatékosság

Az értelmileg akadályozott gyermekek legfontosabb jellemzői

Leírása[ szerkesztés ] Nehéz egyértelmű és általánosan elfogadható definíciót adni. Az orvosi szemlélet szerint intelligenciacsökkenésről van szó.

Papp Gabriella: A tanulásban akadályozott tanulók és az olvasás A tanulásban akadályozottság fogalom viszonya az enyhén értelmi fogyatékosság fogalmához A tanulási akadályozottság a hazai gyógy pedagógiai szaknyelvben az utóbbi években elterjedő kifejezés.

Az intelligenciára nézve ez a tanulási zavarok kiszélesedésének és fokozódásának felel meg. Más definíciók inkább az érintett embernek a környezettel való kapcsolatára összpontosítanak. A már meglevő képességek elvesztését, például az intelligenciáét demenciának nevezik, amit sokszor betegségek vagy az időskor okoznak.

Az értelmileg akadályozott gyermekek legfontosabb jellemzői Korai pszichomotoros fejlődés Nehezen induló lassú fejlődésmenet, a fejlődési tempó nagyfokú lelassulása A mozgásfejlődés lelassulása pl.

Tünetei[ szerkesztés ] A legfeltűnőbbek az iskolai tanulási problémák, a gyermekkori érzelmi, értelmi és szociális fejlődés lelassulása és az elvonatkoztatási képesség korlátozottsága. Az értelmi fogyatékosságot gyerekkorban a rossz motorikus és nyelvi képességek, felnőttként az átlagosnál jelentősen kisebb szellemi kapacitás jellemzi.

Orientációs képességek fejlesztésének módszertana

Gyakran kapcsolódik más zavarokhoz, mint amilyen például az autizmusagyi születési rendellenességek, tanulási zavarok, a mozgás és a nyelvi problémák. Nincs hatással az érzelmek átélésére, de az azokkal való bánásmódra és kommunikálásukra igen.

Az értelmi fogyatékos emberek várható élettartama nem különbözik a többségétől, kivéve ha egyes szindrómák esetén az értelmi fogyatékosság különböző egészségi problémákkal járhat együtt, ami azt csökkenti. Hagyományosan három fokozatát sápító látáskezelés meg súlyossági fok szerint: enyhe értelmi fogyatékos középsúlyos értelmi fogyatékos súlyos értelmi fogyatékos A latin eredetű debilis, imbecillis, idióta elnevezéseket már nem használják, mivel sértővé váltak.

A német szakirodalomban pseudodebil a nevük. Ez visszaélésekre is alkalmat ad, hiszen nem készíthetők kultúrától független tesztek.

Tartalomjegyzék

A többségi társadalom számára készített tesztek nagy mértékben alulbecsülhetik a más kultúrából érkező bevándorlók értelmi képességeit vagy a saját kultúrájához, életmódjához ragaszkodó, a többségtől elszigetelődő kisebbségből származók intelligenciáját. A mai Magyarországon az egyszeri intelligenciateszt eredményét hivatalosan egy életre szólóan megváltoztathatatlannak tekintik, még akkor is, ha a teszt kitöltésekor az alany fáradt, éhes, szomjas volt, vagy más olyan állapotban mérték, amikor az intelligencia nem az adott személy szellemi képességeinek megfelelően működött.

Второй - молодой темноволосый, в окровавленной рубашке.

Akit egyszer értelmi fogyatékosnak nyilvánítottak, annak újratesztelési kérelmét a bírói gyakorlat el szokta utasítani. Beszéd[ szerkesztés ] A legtöbb értelmi fogyatékos beszédhibás is.

A beszédhiba és az értelmi fogyatékosság súlyossága egymással összefügg; az enyhe értelmi fogyatékosok beszéde akár tiszta is lehet, míg a legsúlyosabb értelmi fogyatékosok némákés hangadással, jelbeszéddel és képcserével kommunikálnak.

Egyaránt előfordul pöszeségdadogás vagy hadarás ; ezek a beszédhibák nehezen javíthatók.

Mindezekért a beszédhibások intelligenciáját gyakran alulbecsülik. Súlyos beszédhibák esetén gyakran még a szakértők is sokat tévedhetnek. A közepesen súlyos értelmi fogyatékosoknál gyakori a megkésett beszédfejlődés.

Szókincsük gyakran szegényes, nyelvtanuk korlátozott. Okai[ szerkesztés ] Az értelmi fogyatékosság okai közé tartoznak egyes belső tényezők, többségében örökletesek, vagy kromoszómarendellenességek, mint amilyenek például a Down-szindrómaa Sotos-szindróma vagy a Cri du chat szindróma.

A külső tényezők a szerzett agysérülések, ezek például balesetszületéskori oxigénhiány vagy agyhártyagyulladás következtében léphetnek fel. Az okok egyértelmű megállapítása nehéz, néha lehetetlen. Sok esetben a szülők felelősségre vonása a korai fejlesztés akadálya lehet. Következményei[ szerkesztés ] Az értelmi fogyatékosság gyakran társul más fogyatékossággalpéldául nagyothallássalvagy mozgássérüléssel. Sokuk epilepsziában szenved, vagy testileg is eltorzult.

Papp Gabriella: A tanulásban akadályozott tanulók és az olvasás

Mindezek még nehezebbé teszik az életet. Az értelmi fogyatékosság vizuális és értelmi fogyatékosság egyrészt a fogyatékosság súlyosságától, másrészt attól függnek, hogy a környezet mennyire befogadó. Az enyhe értelmi fogyatékosok képesek szakmát tanulni, dolgozni, önálló életet élni, családot alapítani, míg a súlyosabbak a szülők halála után intézeti ellátásra szorulnak. A mai Magyarországon beilleszkedésüket számos előítélet nehezíti meg; félnek tőlük, mert összetévesztik őket a pszichiátriai betegekkel, és azt hiszik, közveszélyesek.

Az értelmi fogyatékos felnőttek sokszor a gondnokság különféle fajtái alá kerülnek, ami megnehezíti foglalkoztatásukat.

A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy ugyanis nem írhat alá munkaszerződést, mert azt a gondnoknak kellene megtennie. Emellett még nincsenek tisztázva a foglalkoztatás lehetséges körülményei sem. Fejlesztés[ szerkesztés ] Az értelmi fogyatékos gyerekek számára elérhető a korai fejlesztés.

Navigációs menü

Iskolás kortól értelmi fogyatékosságuk súlyosságától függően különböző típusú oktatásban részesülnek, még a speciális iskolákban is más tantervet követnek az enyhe és a középsúlyos értelmi fogyatékosként besorolt diákokkal - noha a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az inkluzív oktatás az értelmi fogyatékosság szintjétől függetlenül egyedülálló lehetőséget kínál a fejlődésre, [4] miközben az ép társakra is jó hatással van az elfogadás, a társas készségek terén.

Magyarországon egyelőre nincs hagyománya az egyénre szabott tanterveknek, a frontális, minden gyerektől ugyanazt követelő oktatás pedig ugyanúgy perifériára sodorja a lemaradókat, mint a kiemelkedő diákokat. Az intézményrendszer hiányosságai visszaköszönnek a tanulási képességet vizsgáló bizottságok, a pedagógusok és a vizuális és értelmi fogyatékosság még a szülők inkluzív oktatással szembeni ellenérzéseiben is. Üdítő kivételt jelent a budapesti Gyermekek Háza, ahol az ép gyerekek között minden osztályban tanul egy értelmi fogyatékos is.

Az értelmi fogyatékosok médiában, blogokban, rendezvényeken és a hétköznapi életben való "láthatóvá válásával" párhuzamosan növekszenek a velük kapcsolatos elvárások és javulnak a társadalomba illeszkedésre való esélyeik is.