40 százalékos nézet az

A dolog persze nem lehetetlen, hiszen Medgyessynek és Gyurcsánynak is sikerült, viszont azért a körülmények azóta nagyot változtak.

Megnéztük, mit kell tudni a magyar bérekről, és mi várható a jövőben. A es kampányban hangoztatott egymillió munkahely után látszólag újabb gazdaságpolitikai jelszót talált a kormány, legalábbis az utóbbi időben egyre gyakrabban hangzik el, hogy öt éven belül 40 százalékot fognak emelkedni a magyar bérek.

A sort még október végén Rogán Antal propagandaminiszter nyitotta a Bloombergnek adott interjúbanmajd a kórusba beszállt a Magyar Idők és a kormány kváziagytröszje, a Századvég. A legutóbbi kormányinfón a miniszterelnökség másik kormányosa, Lázár János is beleállt a dologbapénteken pedig már a korábban óvatosabb, százalékos bérnövekményről beszélő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is a bűvös negyvenet fújta. Szó se róla: egy ilyen mértékű béremelés nyilván mindenkinek jól jönne, kérdés, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapotát és kilátásait tekintve mennyire reális.

A válasz pedig röviden az, hogy nagyon nem.

Oldal infó

A hosszabb válasz pedig az, hogy persze messze nem lehetetlen 40 százalékkal magasabb béreket összegereblyézni, de ehhez összgazdasági szinten sokkal jobban kell melózni, mint ahogy azt jelenleg tesszük. Erre pedig a kormánynak egyrészt csak közvetett ráhatása van, másrészt ezt a közvetett ráhatását nem igazán arra használja, hogy a bérszínvonal-erősítő folyamatokat támogassa.

Medgyessy és Gyurcsány már megcsinálta Persze volt már példa Magyarországon hasonló ütemű béremelkedésre, mégpedig nem is olyan régen: a KSH adatai szerint az ezredforduló után nagyon kilőtt a magyar bérszínvonal, volt olyan év, egész pontosanamikor egy év alatt 20 százalékot ugrottak a nettó keresetek ez ugyebár elsősorban a Medgyessy-kormány jelentős, egyszeri közalkalmazotti béremelésének hatása volt.

De 40 százalékos nézet az távlatban sem volt olyan rossz e tekintetben az elmúltnyolcév, hiszen ha azt nézzük, hogy egy adott évben mennyivel kerestünk többet, mint öt évvel korábban, akkor még ben is hasonló tempóban süvített a bérszínvonal, azaz és között 40 százalékot nőtt a hazavihető nettó.

Javult a Magyarország-kép szomszédainknál

Azonban a grafikonokon az is látszik, hogy hiába a munkaerőhiány és az utóbbi évek gyorsuló béremelkedése, mégis sokkal, de sokkal lassabban gazdagodunk, mint a as válság előtti időszakban. Sőt, igazából a óta kifejezetten lanyha volt a bérnövekedés az előző évtizedhez képest.

Másfelől az is látszik az adatokból, hogy a es évek elejének béremelkedési üteme fenntarthatatlan volt, és messze meghaladta a gazdaság teljesítőképességét. Bár a közalkalmazottak ezt nyilván máshogy élték meg, de a Medgyessy-kormány béremelése gazdaságpolitikai szempontból egy elhibázott lépés volt, hiszen úgy adott egy jelentős lökést a közalkalmazotti bérszínvonalnak, hogy messze nem volt mögötte ekkora gazdasági teljesítménynövekedés.

Ami azt is jelentette, hogy a béremelésre fordított pénzeket máshonnan kellett — trükkök százaival — kiszívni a gazdaságból. Sokak szerint egyébként pont emiatt kezdődött meg annak idején Magyarország relatív gazdasági leszakadása a régió többi államához képest, bár a komolyabb egyensúlytalanságok igazából már egy-két évvel korábban, Matolcsy György első gazdasági minisztersége idején felütötték fejüket.

Ettől függetlenül az tagadhatatlan, hogy a magyar bérszínvonal továbbra is elég alacsony, elég csak megnézni a hivatalos bruttó és nettó 40 százalékos nézet az alakulását.

Ráadásul az átlag még felfelé is torzít, hiszen a béreloszlásra jellemző, hogy sokkal többen keresnek valamivel az átlag alatt, mint fölötte. A pontos eloszlás azonban a KSH adataiból nem derül ki, és nincs statisztikájuk a mediánkeresetre 40 százalékos nézet az sem.

Mitől nő a bér?

Ahhoz, hogy re, azaz öt év múlva 40 százalékkal magasabb legyen a magyar átlagbér, éves átlagban 7 százalékos béremelést kellene elérni, ehhez képest az utóbbi két évben hiába lódította meg a béreket a kivándorlás és a strukturális munkanélküliség által okozott munkaerőhiány, valamint a feléledő növekedés, még a 6 százalékot sem sikerült elérni. Arról, hogy általában véve miért keresünk annyit, amennyit, nemrég elég részletesen is írtunkde korábban kicsit szakmaibban nagyjából ugyanezt írta le a téma egyik nálunk nevesebb kutatója is.

Röviden összefoglalva a dolog nyitja a termelékenység: nem meglepő módon a bérszínvonal elsősorban attól függ, hogy egy adott államban összességében véve mennyi gazdasági értéket termel meg a lakosság.

Bár az adórendszertől kezdve a korrupción át a szakszervezetekig nagyon sok minden van hatással a bérekre és a béreloszlásra, a legfontosabb mind közül a termelékenység. Annyi csavar azért van a dologban, hogy a fő faktor az exportra termelő szektorok versenyképessége: ahol több olyan dolgot termelnek, amit drágán lehet eladni külföldön, ott jellemzően magasabb lesz a bérszínvonal és az árszínvonal is.

Ezért van az, hogy Bécsben négyszer annyit keres egy pincér, mint Budapesten: az osztrák exportszektor sok drága és jó dolgot termel, míg a magyar kevesebbet, és a jobb magyar termékek is jellemzően külföldi cégeknek készülnek itthon kvázi bérmunkában. Mivel az osztrák exportszektor elég jól fizet, ezért ha más osztrák cégek munkaerőt akarnak találni, akkor kénytelenek ők is magas, az exportszektoréval versenyképes béreket ajánlani vagy magyar gazdasági migránsokat felvenni nyomott áron.

Emiatt persze az árak is magasabbak lesznek a belföldi szolgáltatószektorban, de ezt az exportszektorban jól kereső emberek meg fogják tudni fizetni.

• A koronavírus sem gyengítette az ingatlanpiacot | mérnöhopehelycukraszda.hu
• Katás egyéni vállalkozó kapcsoltsága és a 40 százalékos adó - Adózóhopehelycukraszda.hu

Tehát a megoldás az lenne, hogy fejleszteni kéne a termelékenységünket, azaz arra kéne törekedni, hogy az exportra termelő magyar munkaerő minél több hozzáadott értéket termeljen.

Kicsit leegyszerűsítve: hogy ne csak összeszereljék itthon a Mercedeseket, hanem itt is tervezzék meg őket. Vagy hogy ne csak mutatóba legyen egy-két sikeres magyar techcég, hanem százával burjánzzanak a Prezik, NNG-k, Ustreamek. A multik tudnának többet fizetni, csak oda kéne csapni! Magyarországon széles körben elterjedt nézet, hogy minket jobban kizsákmányolnak a multik meg a simlis magyar vállalkozókmint másokat, és ezért keresünk kevesebbet, de ez nem igaz: a magyar bérszínvonal az uniós átlaghoz viszonyítva arányban van az ország fejlettségi szintjével.

Körbeszámlázással sem játszható ki a kata | Világgazdaság

A gond részben egyébként pont az, hogy a magyar munkavállalókért az uniós piacon nálunk jóval fejlettebb országok munkaadói is versenyeznek, ezzel pedig a hazaiak nyilván nem tudnak lépést tartani.

Kicsit árnyaltabb a kép, ha azt nézzük, hogy hogyan aránylik egymáshoz az egy ledolgozott munkaóra alatt megtermelt gazdasági érték és a munkaerő egy munkaórára levetített költsége.

Yanis Varoufakis: Live at Politics and Prose

Ez egészen röviden azt mutatja meg, hogy a munkáltató és az állam mekkora hasznot húz az ember munkájából. Ebből az összevetésből pedig az jön ki, hogy Magyarország messze az EU-átlag alatt van. Ami ennél is érdekesebb, hogy az arány az utóbbi években jelentősen romlott: míg a válság évében, ban még a munkaerő költsége a termelés 60 százalékát adta, addig mára ez 50 százalék közelében mozog. Tehát ha rettenetesen populisták akarnánk lenni, azt mondhatnánk, hogy az utóbbi években nőtt a kizsákmányolás.

Persze egy ilyen összehasonlítástól egy rendes közgazdász sikítva rohanna ki a világból, mivel önmagában ez a grafikon egy csomó mindent nem mutat meg. Nagy hatással lehet erre az arányra, hogy egy adott országban mennyire tőkeigényes a termelés, hogy milyen a GDP szektoriális eloszlása, illetve általában véve milyen költségek merülnek fel a munkaerőn túl, és ezek mennyire drágák.

Katás egyéni vállalkozó kapcsoltsága és a 40 százalékos adó

Az adatok egyetlen, amúgy elég gyenge sugallata, hogy a fejlett országokban jellemzően nagyobb a munkaerő relatív költsége, ami a fentebb taglalt termelékenységi különbségek fényében nem igazán meglepő.

Ettől függetlenül azért az is látszik, hogy a magyar munkaerő ár-érték aránya elég jó, és egy jelentősebb, bár messze nem 40 százalékos béremelést mindenképpen ki lehetne gazdálkodni.

Ezt hiperopiás íróasztal alá az is, hogy az utóbbi évek béremelései meghaladták a termelékenységnövekedést, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók igenis képesek voltak egy kicsit mélyebben a zsebükbe nyúlni, és tudták nagyobb arányban emelni a fizetést annál, mint amennyivel a munkavállaló teljesítménye nőtt.

Ugyanakkor ez a munkaerőhiány által kikényszerített jelenség nyilvánvalóan fenntarthatatlan, hiszen ha mondjuk ötéves távlatban jobban nőnének a bérek, mint a termelés hatékonysága, akkor a munkaadók választhatnak, hogy önként csődbe mennek, vagy inkább külföldre költöztetik a boltot, esetleg ahogy az osztrákok a magyar pincéreket, ők is  olcsóbban dolgozó ukrán vendégmunkásokat hívnak be Magyarországra.

Szóval akkor 40 százalékos nézet az lesz 40 százalékkal több bérem? Egy szó mint száz, csak úgy lehetne jelentős és fenntartható bérnövekedést elérni, ha általában véve fejlődne a gazdaság és növelnénk a termelékenységet.

Így változott a fizetés a járvány alatt - hopehelycukraszda.hu

A kormány viszont hiába szajkózza ezt, a gazdaság azért messze nem dübörög. A növekedési adatok ugyan nem kifejezetten rosszak, de régiós összevetésben mégis  sereghajtók vagyunk.

Még ha össze is jönne a kormány célja, és sokéves távlatban stabil 3 százalékos növekedést tudnánk hozni, az is kevés lenne egy évi átlagban 7 százalékos béremeléshez.