Az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása, Társadalmi megújulás: a jövő generációk reménye és a megvalósulás | Pedagógiai Folyóiratok


Reprezentációk, sémák, képességek Reprezentációk Az előző fejezetben a tanulást fejlődésként definiáltuk. A tudás - érveltünk - valamiképpen elősegíti a környezethez való hatékonyabb alkalmazkodást. De miképpen?

a jobb szem veleszületett myopia hogyan kell kezelni a homályos látást

Mi köze van a tudásnak az alkalmazkodáshoz? Jerome S. Bruner e kérdésre válaszolva mindenekelőtt a külvilág belső reprezentációjának fontosságát emeli ki.

A fejlődés alacsony szintjén - akár evolúciósan, akár az egyedfejlődés szintjén értelmezzük a fogalmat - ugyanaz az egyed egyén azonos ingerre azonos választ ad. Ha a kisgyerek meglátja kedvenc játékát, tudjuk, hogy kinyújtja érte a kezét. A nagyobb gyerek lehet, hogy nem teszi ezt, mert pl.

Annak a játéknak az eszközeit esetleg nem látja éppen akkor, de a fejében "reprezentálva vannak", ezért így is képesek elvonni a figyelmét. Máskor lehet, hogy ugyanaz a gyerek keresni kezdi kedvenc játékszerét. Nem látja, de elmebeli reprezentációi alapján tudja, hogy létezik. Másrészt azonban arra is szükség van, hogy mozgósítsuk már meglévő, és az adott helyzet szempontjából releváns tudásunkat pl.

A tapasztaltabb embert az különbözteti meg a kevésbé tapasztalttól pl. A tanítás célja jórészt az, hogy a külvilág ilyen reprezentációinak kialakulását elősegítse, azaz hogy a tanuló viselkedését fokozott mértékben ingerfüggetlenné autonómmá tegye, miközben tudjuk, hogy teljesen ingerfüggetlen viselkedésről beszélni értelmetlenség lenne.

Analóg és fogalmi propozicionális reprezentációk Az analóg reprezentációk képek, hangok, analóg modellek stb. Könyv módszerek a látás helyreállítására fogalmi reprezentációk éppen ellenkező módon viselkednek: diszkrét szimbólumokból épülnek fel, amelyek meghatározott szintaktikai szabályok szerint kapcsolódnak egymáshoz, továbbá többé-kevésbé elvontak.

Ugyanennek képszerű mentális megjelenítése analóg reprezentációnak tekinthető. A fogalmi reprezentáció nem nyelvi jellegű a szó szoros értelmében.

a látás mínusz 1 5 rossz az emberi látás révén

Amikor beszélünk, nyelvi formát ölt, és jórészt a gondolkodás is szorosan kötődik a nyelvi formához. Tudásunk mégsem egyszerűen nyelvi, hiszen egy új nyelv megtanulásakor nem kell újra megtanulnunk mindazt a tudást, amit az új nyelven ki akarunk fejezni.

A kutyáról szóló tudásunk ugyanaz marad akkor is, ha történetesen litván nyelven beszélünk róla. Az analóg reprezentációkat szokás képzeteknek is nevezni. Mivel az analóg reprezentáció erősen kötődik valamely észlelési modalitáshoz valamely érzékszerv speciális kódrendszeréhezezért beszélhetünk képi, hallási, tapintási, ízlelési, szaglási, kinesztéziás képzetekről.

Nem szokás a képzetek közé sorolni, de fontos analóg reprezentáció a cselekvés, amely Bruner elméletében illeszkedik a reprezentáció különféle típusainak sorába. Bruner reprezentációs elmélete Bruner a mentális reprezentáció három alapformáját különbözteti meg.

Cselekvéses enaktív reprezentáció.

szédülés állandó látásvesztés 2. látomás 5 hogyan térjen vissza

A külvilág tárgyait azokkal a mozgásokkal képezzük le, amelyek hozzájuk kapcsolódnak. Képi ikonikus reprezentáció.

Megfelel a képzeteknek elsősorban nyilván a vizuális modalitásban. Szimbolikus reprezentáció. Megfelel a fogalmi propozicionális reprezentációnak. Bruner modelljének kiemelkedő pedagógiai jelentőségét az adja, hogy nála ez nem egyszerűen a reprezentáció három formája, hanem három - a gyermek fejlődése során - egymásra épülő szint.

A gyermek először cselekvései révén ismeri meg a tárgyakat a tárgy az, amit kezdeni lehet veleés egy következő szinten alakul ki egy képi modell benne a tárgyról, amelyet akkor is fel tud idézni, amikor a tárgy nincs jelen. A fejlődés azzal folytatódik, hogy kialakul a szimbolikus kód, amely a külvilág belső leképezésének minden korábbinál gazdagabb és rugalmasabb az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása nyitja meg. Alighanem helytelen volna Bruner egyes szintjeit életkori szakaszokhoz kötni.

Sokkal inkább arról van szó, hogy a tudás különböző területein különböző időkben járjuk végig ezt az utat, és abból, hogy valaki tud beszélni, még nem következik, hogy minden területen a megismerés szimbolikus formái működnek nála a leghatékonyabban.

Az iskolai oktatás alapvetően a szimbolikus kód használatán alapul. Sokszor azonban ez azért nem sikeres, mert a tanulók fogalmi fejlődése az adott tudásterületen még nem járta végig a Bruner által felvázolt utat a cselekvéstől a vizualitáson át az elvont fogalmakig.

Sémák A kutatók általában egyetértenek abban, hogy az elménkben lévő reprezentációk egymáshoz kapcsolódnak, rendszert alkotnak. Ezeket a rendszereket szokták kognitív sémáknak nevezni.

A sémák lehetnek nagyon komplexek: fogalmak, képzetek, procedurális és automatikus elemek egyaránt részüket képezhetik. De mire szolgálnak a sémák? Az új információ befogadását megértését és feldolgozását segítik.

Testkultúra és sport Magyarországon

A sokféle információ azáltal kap értelmet, hogy beilleszkedik a memóriánkban tárolt és aktuálisan aktivált sémába. Másfelől: azokat az információkat, amelyekkel kapcsolatban nem rendelkezünk sémákkal, nagyon nehezen fogjuk megérteni, sőt valószínűleg félreértjük rossz sémába illesztjük be őket. A hiányzó információt a sémák segítségével pótoljuk. Ha egy történetet hallunk arról, hogy valaki megebédelt egy étteremben, feltételezzük alapértelmezés szerinthogy az ott megrendelt ételeket fogyasztotta el, nem a táskájából vette elő az otthon becsomagolt szendvicset.

Továbbá feltételezzük, hogy nem a szomszéd asztalról vette el a levest stb. Az alapértelmezést amelyet a fejünkben raktározott séma tartalmaz egészen addig hallgatólagosan igaznak gondoljuk, amíg az ellenkezőjéről nem kapunk információt.

A séma segít a megfelelő információ megtalálásában.

Knausz Imre: A tanítás mestersége

Az érzékszerveinkhez eljutó információk közül csak azt vesszük fel, amire az éppen aktivált séma szempontjából szükségünk van. Hasonlíthatjuk a sémákat kampók rendszeréhez, amelyekre az új ismeret felakasztható.

Tekinthetjük őket biztos pontoknak, amelyekhez új ismereteinket lehorgonyozzuk. Hasonlatosak egy elektronikus űrlaphoz, amely bekér bizonyos információkat, az életkorral kapcsolatos jövőkép és annak kialakulása bizonyos rovatokat automatikusan ki is tölt az alapértelmezés szerinti értékekkel, megengedve természetesen, hogy ezeket az értékeket újakkal írjuk felül.

sztereogram hatása a látásra mínusz 5 és mínusz 6 látás

Sémának tekinthetők az ún. A lóról alkotott vizuális reprezentációnk pl. A mentális modellek sajátos típusa a környezetben való eligazodást lehetővé tevő kognitív térkép, vagyis a helyek térbeli elrendezésének mentális reprezentációja. A sémák nemcsak az információfelvételben, hanem a cselekvésekben is fontos szerepet játszanak. Egy-egy problémahelyzetet úgy tudunk megoldani, hogy kiválasztjuk a megfelelő cselekvéses sémát, és végrehajtjuk a megfelelő cselekvéseket.

Itt is fontos megállapítani, hogy a séma komplex rendszer, amely nyitott elemeket is tartalmaz: ezek teszik lehetővé az egyedi helyzetekhez való alkalmazkodást. Komplex cselekvéssorok sémáit forgatókönyveknek is szokták nevezni.

Elmondhatjuk, hogy a tudás gyarapodása voltaképpen a sémák számának a gyarapodásában áll. Minél több sémával rendelkezik valaki egy adott tudásterületen, annál inkább szakértője annak.

Mérő László - egyebek mellett Herbert Simon kutatásaira hivatkozó - könyve szerint a "nagymesterek" néhány tízezer sémát ismerhetnek szakterületükön. A séma kialakítása ily módon a tanítás egyik fő értelme.

Elszigetelt tudáselemeket is rögzíthetünk a memóriánkban, de kérdés, hogy mi értelme van ennek, ha a tudáselemek nem szerveződnek sémákká, nem alkotnak rendszert. A hogyan lehet rövid időre javítani a látásélességet nem illeszkedő tudás nem megértett, és ily módon nem használható, nem alkalmazható tudás.

Képességek A tanításról szóló közbeszédben az egyik leggyakrabban használt fogalompár az ismeret és a képesség. E két kategóriát szokás a tudás két típusaként emlegetni. Kézenfekvő lenne az ismeretet a deklaratív explicit tudással, a képességet a procedurális implicit tudással azonosítani.

Ami az ismeretet illeti, ez logikus is. A képesség azonban csak bizonyos elemi mozgások és automatizmusok esetében tekinthető tisztán az implicit memória használatának. Legtöbbször tudáselemek komplex rendszeréről van szó, amelyek lehetővé teszik bizonyos - mentális vagy külső - cselekvések elvégzését.

A könyvtárhasználat képessége pl. De feltételezi az olvasás képességét, valamiféle rendszer explicit ismeretét a lehetséges témakörökről stb.

Orientációs képességek fejlesztésének módszertana

A képességek ily módon értelmezhetők olyan sémákként, illetve sémák olyan komplex rendszereként, amelyek valamiféle cselekvést lehetővé tesznek. A képességfejlesztő tanítás pedig nem más, mint törekvés arra, hogy a különböző tudáselemek értelmezési és cselekvési sémákká álljanak össze.

  • Milyen az ember normális látása
  • Vitaminok finnországi látáshoz
  • Társadalmi megújulás: a jövő generációk reménye és a megvalósulás | Pedagógiai Folyóiratok
  • Az időészlelés fejlődését három aspektusból elemezhetjük.
  • Látás zeller

Felhasznált és ajánlott irodalom Michael W. Eysenck - Mark T. Keane: Kognitív pszichológia. Budapest,Nemzeti Tankönyvkiadó, Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba.

Budapest,Typotex, Bruner: Új utak az oktatás elméletéhez. Budapest,Gondolat, A sémákról: Eysenck-Keane Charles S. Carver - Michael F.

Scheier: Személyiség-lélektan.

  • Látás mínusz egy azt jelenti
  • Tornaterem rossz látása
  • Társadalmi megújulás: a jövő generációk reménye és a megvalósulás Testkultúra és sport Magyarországon Ha érdemben kívánunk foglalkozni a testkultúra és a sport új összefüggéseivel, akkor a köztudatban új szemlélet meghonosodása jelenthetné a társadalmilag hatékony és egészséges, gondolkodni vágyó, aktív, kreatív, tudatos társadalom kialakulását.
  • Myopia kezelés a hagyományos orvoslás mellett