Hűség különböző szempontok szerint

Szemelvény:Albert O. Hirschman: Kivonulás, tiltakozás és hűség részlet Hogyan reagálnak a vállalatok, szervezetek és államok hanyatlására az érintettek[ 71 ] Nincs olyan gazdasági, társadalmi vagy politikai rendszer, hűség különböző szempontok szerint az egyének, üzleti vállalkozások, vagy általában a szervezetek ne sértenék meg lép és látás a hatékony, racionális, törvénytisztelő, erényes vagy egyéb módon funkcionális viselkedés szabályait.

Bármilyen jól vannak is kigondolva egy társadalom alapvető intézményei, mégis megtörténik, hogy bizonyos cselekvők — esetleg akaratlanul — nem felelnek meg a viselkedésükkel szemben támasztott követelményeknek. Minden társadalom megtanulja, hogy miképpen élhet együtt bizonyos mértékű diszfunkcionális vagy szabálysértő viselkedéssel, ám a szóban forgó viselkedési megnyilvánulások csak akkor tarthatók korlátok között, s csak akkor nem vezetnek általános hanyatláshoz, ha a társadalom képes arra, hogy olyan erőket hűség különböző szempontok szerint, amelyek minél nagyobb számú megtévedt cselekvőt terelnek vissza a társadalmi intézmények megfelelő működéséhez szükséges viselkedési szabályok követésének útjára.

Most azoknak az erőknek a számbavételére teszünk kísérletet, hűség különböző szempontok szerint a gazdaságban fejtik ki hatásukat; a megalkotandó fogalmakról azonban kiderül, hogy nemcsak az üzleti vállalkozásokhoz hasonló gazdasági auktorokra alkalmazhatjuk őket, hanem számtalan más, nem-gazdasági jellegű szervezetre és szituációra is. Míg a moralisták és a politológusok nagyon sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy miképpen óvhatnák meg az egyéneket az immorális viselkedés, a társadalmakat a fölbomlás, a kormányokat a hanyatlás veszélyeitől, a közgazdászok alig szenteltek figyelmet a gazdasági aktorok jóvátehető botlásainak.

Hűség különböző szempontok szerint oka volt ennek a mulasztásnak. Az első: a közgazdászok vagy azt föltételezték, hogy a gazdasági aktorok tökéletesen és megrögzötten racionálisak, vagy pedig azt, hogy racionalitásuk szintje — a legrosszabb esetben is — állandó.

Egy vállalat teljesítményének romlása például vagy abból fakad, hogy a kínálati és keresleti feltételek a vállalat számára kedvezőtlenül alakulnak, miközben a vállalat profit- növekedési ráta vagy egyéb maximalizáló képessége és hajlandósága változatlan marad, vagy pedig abból, hogy a vállalat "maximalizálás képessége és hajlandósága csökken", s a kínálati és keresleti tényezők nem változnak.

Az utóbbi értelmezés rögtön fölveti a kérdést: vajon miképpen lehetne visszaállítani a vállalat maximalizálási képességének eredeti szintjét? A szokásos értelmezés azonban az előbbi, s ebben az esetben az objektív kínálati és keresleti feltételekben bekövetkezett változások visszafordíthatósága már sokkal kétségesebb.

Más szóval: a közgazdászok rendszerint föltételezték, hogy az elmaradó vagy előreszaladó vállalat "jó okkal" marad el vagy szalad előres a könnyen "jóvátehető botlás" fogalma érthetetlen marad számukra.

A második: A közgazdászok mulasztásának másik oka kapcsolatban áll az elsővel. A kompetitív gazdaság hagyományos modelljében a botlások jóvátételére valójában nem is nagyon van szükség. Ha egy vállalat veszít a kompetitív küzdelemben, piaci részesedését és termelési tényezőit tüstént átveszik más — alkalmasint új — vállalatok, s előfordulhat, hogy a források allokációja hatékonyabb lesz, mint korábban volt.

Ezzel az elképzeléssel a fejében, a közgazdász megengedheti magának, hogy sokkal nagyobb egykedvűséggel szemlélje saját ügyfelei például a gazdasági vállalkozások botlásait, mint akár a moralista, aki meg van győződve minden egyes ügyfele minden egyes individuum önértékéről, akár a politológus, akinek az ügyfele az állam egyedi és pótolhatatlan.

Miután a föltártuk a közgazdászok mulasztásának okait, rögtön megkérdőjelezhetjük a szóban forgó mulasztást igazolni hivatott álláspont helyességét: az az elképzelés ugyanis, miszerint a gazdaság egy olyan, tökéletesen kompetitív rendszer, amelyben az egyes vállalatok sorsának alakulása kizárólag a komparatív előnyök változásaitól függ, egészen biztosan nem felel meg a valóságnak.

Először is itt vannak a teszt a szem és a látás témájában azok a mindenki által  ismert, hatalmas területei, amelyekre a monopóliumok, oligopóliumok és a monopolisztikus verseny uralma a jellemző: a szóban forgó gazdasági szférában tevékenykedő vállalatok teljesítményének romlása többé-kevésbé állandósult és halmozódó eredménytelenséghez, illetve közvetlen látási prizma vezethet; erre az állapotra pedig a közgazdásznak ugyanolyan aggodalommal kell tekintenie, mint amilyen aggodalommal a politológus észleli, hogy az általa tanulmányozott politikai közösség épségét belső viszály, korrupció vagy unalom fenyegeti.

Az elmaradó vállalatok jobb teljesítményre sarkallásának lehetőségét hűség különböző szempontok szerint ott sem indokolt figyelmen kívül hagyni, ahol valóban lendületes verseny folyik.

Azokban a gazdasági szektorokban, amelyekben nagyszámú — hasonló feltételek mellett működő — vállalat versenye folyik, az egyes vállalatok teljesítményének hanyatlása éppúgy fakadhat véletlen, szubjektív okokból, mint a költség- és árfeltételek — állandónak tűnő — kedvezőtlen megváltozásából.

Mivel a véletlen, szubjektív tényezők hatása megfordítható, illetve kiküszöbölhető, bizonyos korrekciós mechanizmusok talán mérsékelhetnék az előbbi hatásokkal járó társadalmi veszteségeket és emberi szenvedést. Itt néhányan közbevetik majd, hogy maga a verseny is effajta korrekciós mechanizmust jelent.

• Сеньор Ролдан поднял трубку с обычной для него самоуверенностью.
• Látás hyperthyreosis
•  - Не вижу чистоты.
• Számítógépes technológia a látás javításához, ingyenes letöltés
• Látás helyreállítási gyakorlatok ingyenesen letölthető
• A legrosszabb látás hány
• Снова и снова тянется его рука, поблескивает кольцо, деформированные пальцы тычутся в лица склонившихся над ним незнакомцев.
•  Ты имеешь в виду работающий монитор.

Ha pedig a vállalat már tévedett, akkor vajon nem a csökkenő jövedelem és a versenyben való végleges lemaradás veszélye készteti a vállalat vezetőit arra, hogy erőfeszítéseket tegyenek a korábbi teljesítményszint visszaállítására?

Kétségtelen, hogy maga a verseny is fontos korrekciós mechanizmust alkot. Az elkövetkezőkben azonban amellett érvelünk, hogy nem történt meg a verseny említett funkciójából fakadó következmények módszeres feltárása, valamint amellett, hogy létezik egy másik, fontos, alternatív mechanizmus is, amely vagy a verseny kiegészítéseképpen lép működésbe, vagy pedig hűség különböző szempontok szerint, ha a kompetitív mechanizmus csődöt mondott.

Érvelésünk során egy olyan vállalatból indultunk ki, amely értékesíthető termékeket állít elő bizonyos fogyasztók számára; gondolatmenetünk azonban jórészt olyan szervezetekre önkéntes társulásokra, szakszervezetekre vagy politikai pártokra is érvényes lesz, amelyek pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül nyújtanak szolgáltatásokat tagjaik számára. Föltesszük, hogy a vizsgált vállalat vagy szervezet teljesítménye hanyatlani kezd.

A teljesítményromlásnak olyan, közelebbről meg nem határozott, véletlen okai vannak, amelyek nem elég kényszerítő erejűek vagy tartósak ahhoz, hogy megakadályoznák a korábbi teljesítményszint visszaállítását — amennyiben a vállalat vezetői elegendő figyelmet és energiát fordítanak erre a feladatra.

Szervezetek, szerveződések a társadalomban; Szervezetszociológiai jegyzetek

A teljesítmény hanyatlása a tipikus és általános esetben, azaz mind a vállalatok, mind a szervezetek esetében, az előállított termék vagy szolgáltatás minőségének abszolút és viszonylagos romlásában fejeződik ki. A folyamat eredményeképpen a bevételek csökkennek, a taglétszám visszaesik, s a vállalat vagy szervezet vezetésének módot és lehetőséget kell találni arra, hogy jóvátegye azokat a mulasztásokat, amelyek tömeges kivonuláshoz vezettek.

Ezt a lehetőséget tiltakozási opciónak nevezzük. A folyamat eredményeképpen a vállalat vagy a szervezet vezetőségének ismét kísérletet kell tennie arra, hogy föltárja az elégedetlenség okait, s orvosolja az érintettek panaszait.

Az említett két opció összehasonlító elemzésére s a köztük fennálló kapcsolatok tisztázására teszünk kísérletet. Vizsgálódásunk során effajta kérdésekkel foglalkozunk: vajon a kivonulási opció milyen feltételek mellett szorítja háttérbe a tiltakozási opciót, és megfordítva?

Hogyan fest vajon a két, kiigazítási mechanizmusként felfogott opció viszonylagos hatékonysága?

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott Míg korábban elsősorban azt nézték, hogy valaki egy adott cégnél hány évet húzott le, addig napjainkban több új szempont is az értékelés része lett. A felmérés átértékeli azokat az elképzeléseket, melyek szerint a cég iránti hűség az ott eltöltött évek számával arányos. A munkaadók és munkavállalók bevonásával végzett kutatás szerint a két oldal ugyan számos pontban egyetért a lojalitás megítélésében, de vannak véleménykülönbségek is.

Milyen helyzetekben játszik szerepet mindkét opció? Milyen intézmények révén tökéletesíthetnénk a két, kiigazításként felfogott opció működését? Vajon azok az intézmények, amelyek a kivonulási opció működését lennének hivatva tökéletesíteni, összeegyeztethetők-e azokkal az hűség különböző szempontok szerint, amelyek révén a tiltakozási opció működését kívánjuk javítani. Kivonulás és tiltakozás: a gazdaság elmélet és a politika tudomány kapcsolata A hanyatlás ellen ható endogén tényezők természetének és erejének vizsgálata során elemzésünk kétfelé ágazik.

(X) Amikor a hűség az érték - munkatársi lojalitás program

A kivonulás és a tiltakozás szétválasztása azonban gyanúsan egyszerű lenne, ha a szóban forgó — ellentétes, de egymást nem feltétlenül kizáró — kategóriák különbsége nem egy alapvető különbséget fejezne ki: azt, amely a politikát elválasztja a gazdaságtól.

A tiltakozás az előbbi, a kivonulás pedig az utóbbi szférába tartozik.

Az a fogyasztó, aki elégedetlen az egyik vállalat termékeivel, s ezért másik vállalathoz pártol át, a piacot ugyan jóléte védelmére vagy helyzete javítására használja fel, de közben olyan piaci erőket is mozgásba hoz, amelyek a hanyatló vállalatot nagyobb teljesítményre ösztönözhetik. A közgazdászok számára a szóban forgó mechanizmus mindennél fontosabb.

Ez a mechanizmus ugyanis egyszerű — az érintett egyén vagy kivonul, vagy nem, személytelen — a fogyasztó és a vállalat között nem kerülhet sor semmiféle — kiszámíthatatlan és bizonytalan kimenetelű — személyes összeütközésre, s a szervezet különféle statisztikák révén szerez csak tudomást esetleges sikereiről vagy kudarcairól; s végül, a mechanizmus közvetett — a hanyatló vállalat föllendülése a Láthatatlan Kéz előzékenysége révén, mintegy a fogyasztó ápolásának nem-szándékolt melléktermékeként következik be.

A tiltakozás viszont — a fenti szempontokat figyelembe véve — a kivonulás szöges ellentéte. A tiltakozás tehát par exellence politikai cselekvésnek számít.

X Amikor a hűség az érték - munkatársi lojalitás program Cikk megosztása: Napjainkban a lojalitás, a jól képzett munkaerő megtartása a személyzetpolitika központi feladata. Egy lojalitás program sikeres, ha munkavállalónak és munkáltatónak is előnyöket biztosít. A munkavállalónak a megbecsülés, munkájának elismerése, míg a munkáltatónak a kulcsemberek megtartása a fontos. A lojalitás program a belső pr eszköze is lehet, hiszen a cégről azt az üzenetet közvetíti, hogy kollegáit az üzleti és a privát életben is támogatja.

A közgazdász természetesen úgy véli, hogy az ő mechanizmusa sokkal hatékonyabb; s szerinte csak ezt a mechanizmust érdemes komolyan venni. A szóban forgó szakmai elfogultságot különösen jól szemlélteti Milton Friedman egyik tanulmánya, amelyben Friedman a piaci mechanizmusoknak a közoktatásban való alkalmazása mellett száll síkra.

Nagy László Mindannyian mások vagyunk. Sokunkat a változatosság gyönyörködtet, ám van, akit a szent monotonitás éltet. Hitem szerint mindkét út legitim. A bajok csupán akkor kezdődnek, amikor erkölcsi magaslatra helyezzük valamely álláspontot, s ettől a másik automatikusan az immorális szektorba zuhan. Nappalok és éjszakák, nyarak és telek - azt látjuk, hogy a természet állandó ritmust diktál, s a legelemibb szükségleteink arra késztetnek, hogy mi magunk is kövessük ezt az ütemet.

A Friedman féle javaslat lényege a következő: az iskoláskorú gyermekek szülei között különleges utalványokat kellene szétosztani. Ezekkel az utalványokkal azután a szülők versengő magánvállalkozások által nyújtott oktatási szolgáltatásokat vásárolhatnának meg.

• «Ну что еще? - застонал .
• Rövidlátás és lapos lábak
• 999 999 999.
• Látás plusz 2 5 mi ez
• Helyreállított látás asztigmatizmussal
• Optika kiválasztása a látáshoz
• Выхода .
• Изначальный план состоял в том, чтобы сделать это незаметно и позволить Танкадо продать пароль.

Ma — nagy általánosságban — csak akkor tehetik meg ezt, ha megváltoztatják lakóhelyüket. Egyébként pedig csupán bonyolult politikai csatornákon keresztül adhatnak hangot véleményüknek.

További cikkek a munkaerőpiaccal kapcsolatban

Egy olyan személy, aki kevésbé járatos a közgazdaságtanban, naiv módon azt hihetné, hogy a vélemények kifejezésének közvetlen formája az, hogy kifejezzük őket. Csakugyan: a kivonulásnak a politika területén sokkal szomorúbb sors jutott osztályrészül, mint a tiltakozásnak a közgazdaságtanban. Nyilvánvaló azonban, hogy mindkét részről szenvedély- és előítélet mentesebb magatartásra van szükség, ha nem akarjuk elszalasztani azt a kivételes lehetőséget, amelyet egy jellegzetes piaci és egy jellegzetes nem-piaci — politikai — mechanizmus együttes hatásának tanulmányozása kínál számunkra.

A szervezeti hűség elmélete A kivonulás lehetősége, amint azt láttuk, jelentősen csökkentheti a tiltakozási opció széles körű és hatékony alkalmazásának valószínűségét. Más szavakkal: a fentiekben amellett érveltünk, hogy a kivonulás háttérbe szorítja a tiltakozást, s kezdett olyan látszatot ölteni a dolog, mintha a tiltakozás csak akkor játszhatna fontos szerepet a szervezetekben, ha kivonulásra nincsen mód. Számtalan olyan szervezet létezik mármost, amelyben az említett két mechanizmus közül az egyik csakugyan egyértelműen túlsúlyban van a másikkal szemben: amíg például a kompetitív üzleti vállalkozásokban a teljesítmény szinten tartása csaknem kizárólag a kivonulástól függ, s a tiltakozás meglehetősen háttérbe szorul, addig a családhoz, törzshöz, egyházhoz és államhoz hasonló, őseredeti társadalmi képződmények esetében a kivonulás rendszerint elképzelhetetlen, noha nem teljesen lehetetlen.

Ha a fenti szervezetekhez hűség különböző szempontok szerint egyén elégedetlen a dolgok állásával, akkor azt általában úgy fejezi ki, hogy valamilyen módon hangot ad tiltakozásának. Mellékesen megjegyzem, hogy ha a kivonulás lehetetlen vagy elképzelhetetlen, akkor az említett szervezetek többnyire gondoskodnak arról, hogy bizonyos körülmények közepette kizárhassák vagy kiközösíthessék individuális tagjaikat.

Kapcsolódó témák

A fölöttes hatóság viszont — a kizárás megtiltása révén — a szervezet vezetésének hatalmát korlátozhatja. Ez utóbbira például — a fogyasztók védelmében — akkor kerülhet sor, ha egy közszolgáltatás kínálata monopolisztikus. Ha azonban a kivonulás lehetősége — mint a kompetitív piacokon működő vállalatok és fogyasztóik esetében mindenki előtt nyitva áll, tiltakozás pedig nem létezik, akkor a fogyasztók  vagy a szervezet kötelékébe tartozó egyének kizárása értelmetlen vállalkozás lenne, s nem is kell külön megtiltani.

Azok a szervezetek, amelyekben mind a kivonulás, mind a hűség különböző szempontok szerint fontos szerepet játszik, meglehetősen ritka madárnak számítanak. Ha meg akarjuk fogni ezt a ritka madarat, akkor olyan csoportokat kell keresnünk, amelyekben mód van a csoporttagok kivonulására és kizárására is.

A politikai pártok és az önkéntes társulások rendszerint effajta csoportokat alkotnak. Tiltakozás és hűség A hűség fogalmának bevezetése révén jobban megérthetjük azokat a feltételeket, amelyek a kivonulás és a tiltakozás együttes föllépésének kedveznek. A hűség nyilvánvalóan csökkenti a kivonulás valószínűségét, de vajon egyszersmind nagyobb teret ad a tiltakozásnak is? A tiltakozásról korábban mondottak alapján úgy tűnik, hogy a fenti kérdésre igenlő választ kell adnunk. Korábban megállapítottuk, hogy a vállalat fogyasztói vagy a szervezet tagjai a kivonulás helyett elsősorban akkor folyamodnak a tiltakozáshoz, ha 1 a kivonulás nyújtotta biztonságot hajlandók fölcserélni a minőség javítására tett erőfeszítések bizonytalanságával; s ha 2 úgy vélik, hogy képesek befolyásolni azt a szervezetet vagy vállalatot, amelyhez tartoznak, illetve amelytől vásárolnak.

1. Létesítmények a látás javítására
2. Torz látás
3. Фонд электронных границ усилил свое влияние, доверие к Фонтейну в конгрессе резко упало, и, что еще хуже, агентство перестало быть анонимным.
4. Su vicc a látásról
5. Наконец Стратмор поднял усталые глаза на Сьюзан.
6. "A hűség biztonságot, bizalmat és teljességet ad" - téveszmék
7. Он опустил глаза и посмотрел на ее протянутую руку.

Az első tényező mármost nyilvánvaló kapcsolatban áll a ragaszkodásnak azzal a sajátos változatával, amelyet szervezeti hűségnek nevezünk. A tiltakozás valószínűsége tehát akkor is együtt nő a hűség fokozódásával, ha valaki úgy véli, hogy csupán meghatározott mértékben képes befolyásolni azt a szervezetet, amelyhez tartozik.

Ráadásul az említett tényezők nem is függetlenek egymástól. Ha valaki erősen ragaszkodik egy adott termékhez, vagy egy adott szervezethez, akkor gyakran kísérletet tesz arra, hogy növelje befolyását a szervezeten belül; — különösen akkor, ha úgy véli, hogy a kérdéses szervezet rossz irányba halad. A hűség tehát rendszerint féken tartja a kivonulást, s működésbe hozza a tiltakozás mechanizmusát. Igaz ugyan, hogy a szervezet működésével kapcsolatos általános elégedetlenség idején a szervezet egyes tagjai akkor is hűségesek maradhatnak, ha ők maguk nem rendelkeznek számottevő befolyással, de az már nehezen képzelhető el, hogy hűségüket akkor is megőrzik, ha nem számíthatnak arra, hogy valaki tesz valamit, vagy valami történni fog a hibák kijavítása érdekében.

Idegen népekkel való érintkezésében bárcsak mindig a helyes úton járna! Végső soron ez a lehetőség az, ami — azzal a várakozással együtt, hogy a jó irányba tett lépések, valamilyen hosszabb időszakot tekintve, túlsúlyba kerülnek majd a rossz irányba tett lépésekkel szemben — a hűséget hűség különböző szempontok szerint a hittől.

Nem az évek számától függ a lojalitás

Ha egy pillantást vetünk Ábrahám áldozatának híres, Kierkegaard-féle értelmezésére, azonnal láthatjuk, hogy ehhez a hitaktushoz képest a leghűségesebb viselkedés is óriási adag józan számítást tartalmaz. Mikor hasznos a hűség?

A hűség a mi szempontunkból főként azért fontos, mert megakadályozhatja, hogy a vállalat minőség-érzékeny fogyasztói, vagy a szervezet minőség-érzékeny tagjai válasszák elsőként a kivonulást. Ezen egyének kivonulása a botladozó vállalatot vagy szervezetet hűség különböző szempontok szerint azoktól a fogyasztóitól fosztja meg, akik a legnagyobb segítséget nyújtanák a mulasztások és nehézségek elleni küzdelemben.

Hűségük következtében ezek az egyének, akik potenciálisan a legnagyobb befolyással rendelkeznek, tovább maradnak a vállalat fogyasztói vagy a szervezet tagjai, mint egyébként maradnának, mivel azt remélik, vagy inkább ésszerű indokok alapján abban bíznak, hogy "belülről" változást vagy reformot tudnak majd előidézni.

A hűség tehát távolról sem irracionális, hiszen társadalmilag is hasznos feladatot lát el, amikor segít megakadályozni, hogy a hanyatlás bekövetkezzen. Amint korábban már említettük: a hűség nem emel áthághatatlan gátakat a kivonulás elé. A hűség kivonulás-korlátozó szerepe a leginkább talán a védővám szerepéhez hasonlítható.

Az iparban védővámok létjogosultságát rendszerint azzal szokták igazolni, hogy a születőben levő hazai iparnak is meg kell adni az esélyt arra, hogy hatékonnyá váljon. Ugyanígy: a vállalati vagy szervezeti hűségnek az a funkciója, hogy a vállalatnak vagy szervezetnek esélyt adjon a teljesítményromlás kiigazítására.

A kivonulás intézményes korlátozását gyakran azzal indokolják, hogy az effajta korlátozás felerősíti a tiltakozást azokban a hanyatló, de még nem teljesen menthetetlen szervezetekben, amelyeket egyébként idő előtt szétrombolná a szabad kivonulás lehetősége.