Látás és agyi befolyás
Az emberi agy tevékenységének feltérképezése PET-tel Gulyás Balázs Mind a laikusokat, mind az érdeklődő szellemfilozófusokat és természettudósokat évszázadok óta foglalkoztatja az a kérdés: vajon az agy különböző részei milyen magasabb rendű szellemi tevékenységekért felelősek.
Összefoglaló a Human Frontier Science Program nyertes pályázatáról. Rövid jegyzetek a beszélgetésről A mesterséges intelligencia, a mélytanuló rendszerek leginkább kategorizációs feladatokban jók érdekes módon pont ezek a feladatok, amelyekkel leggyakrabban a laborkísérleteket is végzik. Épp a mélytanuló rendszerek rugalmassága az, ami megszabadít attól a tehertől, hogy erős hipotéziseket kelljen megfogalmaznunk.
Ezért vannak próbálkozások olyan tanuló rendszerek létrehozására is, ahol a hipotézisek terét szűkítik, strukturálják például: probabilisztikus programozás.
Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik.
Az efféle mesterséges rendszerek nagy fejlődés előtt állnak, de a jelenlegi nagy és gyorsan felhasználható eredményeket a mélytanuló rendszerek adják a maguk felügyelt látás és agyi befolyás megoldásaival. Épp e különbségek vizsgálatáról szól Orbán Gergőék kutatása az élőlények idegrendszerében. Milyen matematika működik az agyban, az idegrendszerben?
Kérdés: mi a leképezés a stimulustól a címkékig? Előrecsatolt rendszer vs. A látás a leginkább felfedezett terület, a gépi látás, a mesterséges intelligencia eredményei alapján elég jó hipotéziseket tudunk megfogalmazni.
A mesterséges intelligencia és az agykutatás erősen tud kölcsönhatni. A mélytanuló rendszerek nem képesek azt megjeleníteni, hogy a bemenet alapján levont következtetések bizonytalansággal terheltek.
A neuronok válaszai nem függetlenek egymástól — ez a korreláció.
Ezek arra utaló jelzések, hogy a felülről lefelé irányuló jelek bizonyos helyzetekben aktívabbak, máskor kevésbé aktívak. Ha ugyanakkor nincs ilyen struktúra, akkor a megfigyelt korrelációk sem stimulusspecifikusak.
Hasonló, erős előzetes elvárás a képekkel szemben, hogy háromdimenziósak legyenek. Együttműködés a kísérlettervezésben és az elemzésben — fontos volt, hogy a predikciókat kontrollált kísérletekkel teszteljék. Majmok: fejlett látórendszer, ezért ember számára releváns stimulusokkal is lehet dolgozni; egerek: fejletlenebb látórendszer, de fejlettebb, összetettebb mérési módszerek.
A kísérleti rendszerek jellemzői. A környezet és cél jelentős befolyással van a viselkedésre, az idegrendszerre és az agybeli világmodellre.
Ezért normatív megközelítést követnek, ahol a környezet és a cél van a középpontban. Inkább a perifériák közelében kezdjük megismerni az agy működését.
