Materialista nézet.


Kezdőlap szeptember A materializmus jelentőségéről A materializmus jelentőségéről A TITOKFEJTŐ Körök tevékenységének szellemi alapjai Grandpierre Attila: A materializmus jelentőségéről A materializmus, ahogy ezt képviselői egyre nyíltabban vállalják is, lényegében fizikalizmus, hiszen az anyagot a fizika tudománya vizsgálja.

A materialista tudósok, filozófusok és az egyre inkább a hatásuk alá kerülő társadalom azonban, úgy tűnik, elmulasztotta meggondolni, miféle következményekkel jár egy ilyen szűk szakmai módszertan, ha világnézetté materialista nézet általánosítani, és kivinni a laboratóriumokból, fizikai kutatóintézetekből a társadalomba. Ahhoz, hogy egy szűk szakmai kutatási alapelvet ami materialista nézet a fizikusok körében távolról sem általánosan elfogadott!

A fizikáról azonban mindmáig nem alakítottak ki társadalmilag átlátható, mindenki számára világos képet. Pedig ez már általános iskolai szinten is könnyedén megtehető.

Ha ugyanis a fizika egy tantárgy, olyan, mint a biológia, vagy a társadalomtudomány, akkor a fizika csak a világ egy részét, szeletét vizsgálja. Az is könnyen, első pillantásra felismerhető, melyik részét. Ha a társadalomtudomány a társadalmat, a biológia az élővilágot vizsgálja, akkor a fizika nem vizsgálhat mást, mint az élettelen jelenségvilágot.

Ezzel az értelmezéssel tökéletesen egybevág a mindennapi szóhasználat. Hogyan gondolhatja bárki is komolyan, hogy az élettelen jelenségvilág törvényei a mérvadók az élővilágban és a materialista nézet életében? Hogyan képzelhető el az, hogy az egyéni szabad akarat és a társadalmi, erkölcsi felelősség az élettelen jelenségvilág mechanikai, külsődleges törvényeinek legyenek következményei?

  • Rudas László - Materialista világnézet | hopehelycukraszda.hu
  • Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!
  • Hogyan lehet enyhíteni a szem fáradtságcseppjeit
  • A materializmus keletkezése
  • Jó látást akarok

Mi lesz az emberi élet méltóságával, nemességével, hivatásával, ha egyszerűen a fizika törvényeire vezetik vissza őket? Hogyan gondoljuk el a Természet szépségét, a művészet megrendítő, lélekemelő erejét, a nemzet közösségi eszményeit — a fizika állapotfüggvényeivel értelmezve?

Miféle következményekkel jár egy élettelenség-vallás, egy tudományos élettelenség-világnézet társadalmi elterjedése? A materialista világnézet alapvetően azt jelenti, hogy az élet az materialista nézet anyagon alapszik, élettelen környezetben tenyészik, és így végső soron értelmetlen, múló, mellékes, átmeneti jelenség egy vele szemben közömbös, idegen környezetben.

Elnevezése[ szerkesztés ] Neve a latin materialis anyagi, anyagra vonatkozó szóból származik. Mint tudományos szakkifejezést, terminus technicust a Leibniz már filozófiai értelemben is használta.

A materializmus így függetlenül híveinek vélekedéseitől, valójában törvényszerűen az emberi lélek épsége, teljessége ellen hat, az emberi élet nemes ügyét értelmetlenné beállító társadalmi sugallatokat erősíti, jelentős tényezője az egyén, a nemzet és az emberiség hivatása tagadásának, háttérbe szorításának, és így elősegítője az önmeghasonlásnak, az elidegenedésnek, a környezeti indíttatású elme- és ideg- és szervi betegségeknek, az öngyilkosság, a bűnözés terjedésének és a társadalom erkölcstelenné, embertelenné válásának.

Bármely világnézet mesterséges terjesztése óriási felelősséget jelent, és ez még sokkal inkább áll egy olyan életidegen, természetidegen és emberidegen világnézetre, mint a materializmus. A múltban akár egy részben megújult világnézet lásd pl.

homályos látás angiopathia

A világnézet ugyanis nemcsak a tudományos kutatás alapja, de a társadalom fejlődési irányainak fő meghatározója, és központi szerepet játszik nemcsak a társadalom életében, hanem az egyének személyes életvezetésében is. Az élettelen anyag viszont lényegében más módon viselkedik, mint az élő szervezetek.

Az élettelen anyag nem képes az élő szervezetekhez hasonlóan önmagát mozgásba hozni. A fizika legkisebb hatás materialista nézet megfelelően a fizikai rendszerek előírt módon a fizikai egyensúly felé törekszenek.

A hőtan második főtétele értelmében a zárt fizikai rendszerek szervezettsége sohasem nőhet. Teljes fizikai egyensúlyba élő szervezetek nem juthatnak, csakis haláluk, végleges mozgásképtelenségük esetén. Hogyan gondolható el akkor az a materialista tétel, hogy az élőlények fizikai rendszerek? Természetesen a fizikalisták nem tagadják, hogy a világ tartalmazhat sok elemet, amelyek első pillantásra nem tűnnek fizikainak — például a biológiai, pszichológiai, erkölcsi vagy társadalmi természetű elemek.

Mégis ragaszkodnak ahhoz a követelményhez, hogy végső soron ezek az elemek is teljesen fizikaiak. De ha ez így lenne, akkor tetteinkért nem mi magunk, hanem a fizika törvényei lennének felelősek!

mutasson egy táblázatot a látás tesztelésére

Nem lehet az ember egyszerűen egy bonyolult gép. Az ember nem robot. A robotok ugyanis nem maguk felelősek tetteikért, míg az ember igen. Emberi mivoltunk fizikai adottságokra leszűkítése így éppen emberi lényegünket tagadja. Miféle élet lenne az, amibe semmi beleszólásunk sincsen, mert minden lépésünket objektív, azaz tudatunktól független törvények irányítanának?

Ez az élet nem élet!

Tartalom ajánló

Miféle társadalom lenne az olyan, amiben senki sem felelős semmilyen tettéért? Az ilyen társadalomban nem működhetne a jog intézménye sem! Nem létezne a bűn jogi fogalma, nem lehetne senkit sem felelősségre vonni, a nyers erőszak uralkodását semmilyen elvi, jogi megfontolás, intézkedés nem korlátozhatná.

Félő, hogy a fizikalista elméletek kiagyalói a társadalmi jogrend végleges megdöntésének elméleti alapját készítik elő. Erkölcsi jogrendünk azonban nem egy halálraítélt, elavult polgári csökevény.

Tartalomjegyzék

Erkölcsi jogrendünk olyan világtényen alapszik, amin minden materialista ideológia világnézeti, emberi, társadalmi szinten megbukik. Erkölcsi felelősségünk ugyanis azon az anyag létével legalábbis egyenrangú jelentőségű világtényen alapszik, hogy legalábbis mindmáig mi magunk mozgatjuk a testünket, mégpedig tudati és mélytudati vezérlés alapján! Vajon hogy kerülheti el ez a nyilvánvaló alaptény a materialista tudósok, filozófusok tízezreinek figyelmét?

Ha akarom, felemelem karomat!

Navigációs menü

Gondolatommal, elhatározásommal képes vagyok egy parányi agyi áramkört kigyújtani, mégpedig értelmileg ellenőrizhető, sőt, értelmileg irányított módon!

Nem kerül különösebb fáradságba, részletekbe menő, körülményes fáradozásba, hogy karomat fölemeljem. Csak egy gondolat, és hopp! Karom a magasba repül! Mi röpítette föl? Kétségkívül ebben a kezdeményező fél: a gondolat! Az emberi akarat! Emberi képességünk, hogy távlatokban is átlássuk életünket, és belső szuverenitásunk, teljes emberi méltóságunk alapján cselekedhessünk!

Akkor vagyunk emberek, ha saját magunk, saját értelmünk irányítja sorsunkat! Ha végső soron a mi emberi akaratunk jut érvényre a körülmények hatalmával szemben!

Első rész: A modern materializmus alapelvei

Egész emberi világunk olyannyira alapvetően épül erre az emberi világtényre, cselekvésünk tudati irányítására, hogy enélkül a társadalmi élet tökéletesen megbénulna. Ha — ne adj Isten! Az élet leállna, megdermedne, és csak azok tudnának mozogni, akik védőberendezést viselnek a tudatgátló fegyver ellen.

sárkány látvány

Gyermekeink, szeretteink vergődését tehetetlenül kéne végignézzük: minden eddigi fegyvernél pusztítóbb fegyverről van itt szó! Még rosszabb lenne aki helyreállította a látást, az valós-e helyzet, ha az így tehetetlenné vált embereket hipnotizőrök indítanák munkába, hipnotizőrök parancsolnák meg, mikor mit tegyünk…minden eddigi rabszolgaságnál szégyenteljesebb és világmegcsúfolóbb rabszolgaság lenne ez.

Egy ilyen világ kettős világ lenne: egy materialista világ az alávetett népnek: a termelőknek, az építőknek, és egy kibernetikus világ, egy valójában a materializmust csakis másokra kötelezőnek tevő, és ezáltal saját hatalmának kiépítésére felhasználó, tudatmanipuláló, tudatirányító központ a kiválasztottaknak, akik egyetlen feladata az irányítás és a haszon materialista nézet.

Társadalmi materialista nézet gondoskodnia kell egy ilyen életveszélyt jelentő lehetőség fenyegető hatásának kivédéséről, mindannyiunk emberi méltóságának biztosításáról! A társadalmi jogrend emberi mivoltunk eszmeiségének foglalata, gyakorlati érvényre juttatásának legfőbb társadalmi biztosítéka.

A társadalmi erkölcs elleni modern támadások akadálytalan érvényesülésétől jogfilozófiánk megújulása védhet csak meg bennünket. Erkölcsi világrendünk a természeti világrend emberi folytatása. Alkotmányunk rendelkezik emberi méltóságunk sérthetetlenségéről. Valójában azonban a közvetett fenyegetés a materializmus uralkodó világnézetté válásával egyre jobban terjed, és készíti elő a talajt egy minden eddiginél embertelenebb világ törvényesítéséhez.

A materializmus jelentőségéről

Alkotmányunknak tehát meg kell találnia azt a jogi formulát, ami érvényesíteni képes az emberi méltóság hosszú távú védelmét a mai társadalomban és a közeljövő viszonyai között is! Valójában a materialista társadalomelméletek egyike sem vezeti végig fizikalista felfogását következetesen végig, materialista nézet robot-társadalom elméletéig. Amíg a fizikában az anyag alapvalóságot jelent, a társadalomban az anyagi inkább már jelzőként szerepel, csak kapcsolódik a társadalmi jelenségekhez.

  1. A materializmus keletkezésének két fő állomása Nem szükséges különösebben mélyre tekintenünk korunk szellemi helyzetébe, hogy világosan lássuk alapjellegét.
  2. Отключить все это без подготовки - значит парализовать разведдеятельность во всем мире.
  3.  Как это тебе нравится.
  4. Materializmus – Wikipédia

Mivel a materializmus lényegében más anyagfogalmat alkalmaz a fizikai és a társadalmi színtéren, ezért a materializmus nem tekinthető alapjaiban következetes, egytényezős gondolkodási rendszernek. A materializmus ezzel az ugrással, az anyagfogalom lényegi átértékelésével hallgatólagosan elismeri a világ többlényegűségét, de eközben magát továbbra is egylényegűnek igyekszik feltüntetni.

látási kockázati tényezők

Az egzaktság követelménye ugyanis éppen abban áll, hogy egyértelmű, világos, pontos és szabatos módon adja meg és alkalmazza alapfogalmait. Az egzaktság követelménye nem engedi meg, hogy önkényesség érvényesüljön a jelenségek megismerésében és értelmezésében. A materialista társadalomelméletnek tehát csak egyetlen egzakt lehetősége létezik: és ez a fizikai alapú társadalomelmélet. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a fizika alkalmazásával nem tudjuk megvalósítani a legkisebb mértékű társadalmi előrelátást sem.

Ez a tény pedig azt mutatja, hogy az egyetlen egzakt materialista társadalomelmélet történetesen éppen teljesen használhatatlan. Nem az a helyzet, hogy a tudomány módszerei és intézményei valahogyan meggyőznek bennünket hogy elfogadjuk a jelenségvilág materialista materialista nézet, hanem épp ellenkezőleg, a mi a priori ragaszkodásunk az anyagi oksághoz az, materialista nézet arra kényszerít bennünket, hogy olyan vizsgálati módszereket és fogalomkészletet hozzunk létre, amely materialista magyarázatra vezet, nem számít mennyire ellentmond ez intuíciónknak, nem számít mennyire misztikus ez a be nem avatottaknak.

A fogyasztói társadalom egyre Helyesbítem a látásomat hasonlítani kezd a tudatgátló fegyver hatása alá került társadalom riasztó képéhez. Azzal a különbséggel, hogy a mai fogyasztói társadalomban az egyéni akarat még nincs teljesen lebénítva, csak éppen olyan mélytudati, mechanikus irányítás alá helyeződött, amit külső impulzusok irányítanak: vásárlási materialista nézet, külsődleges elvárások, fogyasztói, anyagias világszemlélet, és ezzel egy olyan fordított értékrend, amiben a társadalmi siker, a megszerzett pénz és hatalom lassan minden emberi szempont fölé kerekedik.

Vajon milyen szerepe van a materializmus társadalmi normaként elterjedésének abban, hogy ez az embertelen állapot kialakult? Riesman szerint a modern társadalom öt fő emberformáló tényezője: 1. Más szóval: a materializmus a modern társadalom elméleti-ideológia alapja, a modern társadalom materialista berendezkedését legalizáló legfőbb tényező.

A materializmus egyes emberek és embercsoportok egyes élethelyzetekben tanúsított szemléletéből nőtt ki a nyugati civilizáció kialakulásával eleinte vegyes, majd egyre határozottabban élettelenség-szemléletű világnézetté. A huszadik század végére a materialista világnézet állítólag uralkodóvá vált Moser, Trout Összevetve a két értékelést, azt kéne gondoljuk, hogy és materialista nézet a materializmus kisebbsége uralkodóvá vált?

Közvélemény-kutatási eredmények szerint azonban a materializmus szigorú formáját az amerikaiak mindössze 10 százaléka fogadja el Johnson, A két eltérő értékelés akkor egyeztethető össze, ha ez a materialista tíz százalék magába foglalja a filozófusokat, az értelmiséget, az egyetemi, akadémiai, a szellemi életet uraló réteget.

a látómező miatt

Ezért úgy tűnik, ez a réteg megszerezte magának a materializmus átadásának és terjesztésének kiváltságát, monopóliumát, és ezzel képessé válik a kisebbség uralmának biztosítására a többség felett.

Nem maradhat egyetlen társadalom sem védtelen ezzel a társadalom agyközpontját támadó világnézettel szemben! Sürgető társadalmi feladat a világnézetek összehasonlító elemzése, és a társadalmi céloknak valóban megfelelő világnézet kidolgozása, intézményesítése, oktatási-nevelési rendszerünk egészének vérkeringésébe bekapcsolása! Nálunk Magyarországon a materializmus befolyása társadalmunk életére jelentéktelen volt egészen a 2.

A magyarországi kultúra világraszóló eredményekkel járult hozzá az emberiség kultúrájához, amit magyar Nobel-díjasok egész serege is materialista nézet. A 42 éves szovjet megszállást követően azonban a materializmus idegen hatalmi erővel kialakított pozíciói nem gyengültek meg, a rendszerváltást nem követte világnézeti megújulás. A rendszerváltó párt nem tekintette fontosnak a világnézeti lezüllés állapotának megtisztítását, és így átadta a kezdeményezést a marxista, materialista köröknek.

Ez a felfogás jelent meg az as oktatási törvényben is. A világnézetileg el nem kötelezett oktatásból azonban tételesen csak annyit emeltek ki, hogy az iskola díszítése, az iskolai ünnepségek rendje nem utalhat semmiféle világnézetre.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Materialista világnézet

Ez a világnézeti semlegességi követelmény azonban igencsak furcsa, ha meggondoljuk, hogy a világnézetek egy-egy korszak egészére jellemzőek. A világnézeti semlegesség igénye ebből a szempontból nem más, mint a létünk alapjául szolgáló szellemi folytonosság teljes fegyverletételének követelménye a mai, pillanatnyi hatalmi viszonyok diktálta szellemiség előtt.

A gyakorlatban azonban a világnézeti semlegesség elve jórészt az iskolai ünnepségek díszítésekor materialista nézet szemponttá, a mindennapi oktatás kereteiben pedig érvényre jut a lélek-és eszmepusztító materializmus.

Ha a nevelés és az oktatás összes kérdése a világnézetben fut össze, akkor a világnézeti semlegesség az oktatás és a nevelés alapjának megszüntetésére irányuló követeléssel egyértelmű. Vajon nem lenne ésszerűbb kiállni sorsunk, értékeink mellett, és vállalni a világnézeti kérdésekben az állásfoglalás kockázatát ahelyett, hogy nemzedékek sorára vonatkozóan elodázzuk a döntést, vagy ahogy ma történik, kötelezővé tesszük az állásfoglalás tiltását a semlegesség álcájában?

Azt hiszem, nem lenne szabad más alapra helyezkedni, mint vállalni sorsunkat, országunkat, nemzetünket és nemzeti hagyományainkat, az általános emberi értékeket, eszményeket, és ezt a nemzeti hagyományon és szellemi folytonosságon alapuló világszemléletet tenni meg természetes világszemléletünk alapjául az iskolai oktatás-nevelésben is a hatalmi, anyagi tényezők kezére játszó materializmus helyett.

Materialista Letra - Nicky jam ft Silvestre Dangond (Video oficial)

A mai materialista tudásmonopóliumnál még az is jobb lenne, ha legalább szembesítenénk a hagyományos kultúra világnézetét a modern, materialista világnézettel! De az a felelősség, amit utódaink nevelése, oktatása megkövetel, ennél alapvetőbb munkát tűz ki célul: oktatásunk, tankönyveink és nevelési rendszerünk nemzeti és az emberiség egész kultúráján alapuló megújítását, amiben a materialista szemlélet ismertetése csak a megfelelő helyeken kapna hangsúlyt.

Kevéssé ismert, de rendkívül figyelemre méltó, hogy az angolszász filozófia megalapozója, Hobbes Leviatán, a politikát és a pszichológiát is a fizika tudományából levezethetőnek tartotta. Az Állam valójában materialista nézet létrehozott alkotás, valójában mesterségesen létrehozott ember, Leviatán.

Ha meggondoljuk, nemcsak megdöbbentően embertelen, gyilkos nézet ez, de egyben lényegében valótlan, sőt a történelmi tévedések sorában is messze áll a valóságtól. Nemcsak Hobbes korában, de ma is elképzelhetetlen, hogy bármely lélektani probléma kezeléséhez ne szakorvoshoz, pszichológushoz, hanem elméleti fizikushoz és számításaihoz küldjük gyermekünket, szeretteinket.